Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-27 / 148. szám

I. DEEMAGYARORSZXG 1913. junius 27. 1911-iIk évi tavasz csapadékmentes jellege fel­tűnő hasonlatosságot mutat az idei tavasz időjárásához; a meteorológiai adatok össze­hasonlitásáná]. nyomban föl-tündlk a hőmér­séklet és a csapadékeloszlás viszonyainak azonossága. .Mindkét esztendőben ugyan is szokatlanul magas volt a hőmérséklet -már­cius végén és április miásoidik félében, s azon­kép abnormális volt a hősülyedés április két első napján. Mindkét esztendőiben május vé­gén és junius elején nagy volt .a hőség, ide hő­sülyedés következett ibe junius derekán; mindkét (esztendőben nyár elején általában derült időjárás köszöntött ránk, de tikkasztó melegben nem volt részünk. Az idén azonban ezek a hőmérsékleti sajátosságok és a -tavaszi szárazság mintha kifejezettebbek lettek vol­na. Hogyha .tehát föltételezzük, hogy a követ­kező hónap időjárási viszonyai is ép ily mér­tékben f ognak megegyezni az 1911-ilk év meg­felelő időszakának időjárásával, (mely^fölte­vés jogosultnak mondható) akkor bízvást re­mélhetjük, hogy a kánikula is ép oly izzó napokkal- fog rámfc köszönteni, mint amilyen volt 1911-ben. — Az aratósztrájkok ellen. Az utóbbi években gyakran megnjuló aratósztrájkofc igen kellemetlen hatássál voltak ösanádime­gye gazdasági életére. A földművelésügyi miniszter -mos-t 3000 tartalékmunkiást rendelft Mármarosból és Gsikmegyéből Mezőhegyes­re, ahol a tartalékmunkások -egyelőre a mező­hegyest uradalomban dolgoznak. A munká­sokat .esetleges aratósztrájk -esetén .az illeté­kes szolgabirák osztják be -oda, ahol szüksé­gesek. — Aradon is szerepelt a politikus ál­latorvos. Az aradi választási küzdelemben tevékeny részt, óhajtott venni a politikus ál­latorvos, a hires-tneves Szerdahelyi Henrik, aki m-ár megjárta a pozsonyi téboilydát is, Aradra utazott, hogy az ellenzéki táborban korteskedjék; hogy „megbuktassa" Tisza Ist­vánt. A rőtszákálu, rőtbaj ulszu ember azon­ban sokat ártott az ellenzékinek, ugy hogy az ellenzéki vezérek megkérték Greén Nánidor aradi főkapitányt: valahogy tapintatosan tá­voli tsa el Aradról a iderák állatorvost. Ami meg is -történt. A pdlitihus állatorvos ezekkel a szavak­kal -vonult be Aradra: — Hetvenhat koronával jöttem Aradra és megmutatnám, hogy ezzel a pénzzel meg­buktatom Tisza Istvánt, mert én már -ilyen vagyok. Lát-om, tapasztalom, hogy mennyire .lelkesednek értem; biztosan megválasztaná­nak. Vasárnap éta agitált Aradon. A népgyű­léseken közbeszólt, az utcai gyerekhadbó'l korzót szervezett maga köré és óraszámra járt-kelt a városban, kapacitálta az embare­reket: ne szavazzanak Tiszára; de ha már ő érte, aki hetvenhat korona .alkotmányos költ­séggel jött ide, nem 'Mikesednek, legalább a zászlót, a Tisza-lobogót vonják be. És áhol a zűrzavaros .beszéd inem használt, ott a rőt­szakálllu állatorvos .pózba vágta magát -és harciasan (fölkiáltott: — Azonnal vegyék he azt a zászlót. Én. pa­ra-nosoílom; én, Sízierdahdlyi Henrik népgyű­lési és magánszónoki Tegnap délután végre .a főkapitányságra került. Délután hat óra tájban ugyanis a po­litikus -lódoktor tizenöt ós fél rácvárosi su­hanc és igyeríkőc IMséretéban fölvonult a Wei­tzer János-utcai munkapárti iroda elé -és nyi­tott ablakon zagyva sértéseket kiáltozott be. Többen távozásra intették és szeliiden a Lipót­mezőt .ajánlották a figyelmébe. — Tudom én, hogy -nincs baj a fejemben; értek hozzá, mert állatorvos vagy-ok, — felel­te büszkén Szerdahelyi és -tovább (lármázott. Végül .is detektívek kerültek -elő és be­vezették a hevesen deklamáló állatorvost a városházára, ahol az épen hivatalában tartóz­kodó Greén főkapitány elé áll'itották. A po­litikus állatorvos először itt is politikai né­zeteit fejtegette és a főikapitányt is arró'l igyekezett meggyőzni, ihogy Tisza István megválasztása teljesen reménytelen, ha ő föl­lép. — No, de nem lépek föl, — tette hozzá nyomban. — Apponyi barátom a lelkemre be­szélt, meggyőzött -és isten neki: odaadom a hetvenhat koronát az Aladár-pártnak. — J-obb -lesz -az -a hazautazásra, — -taná­csolta szelid mosollyal a főkapitány. /Szerdahelyi mester először hevesen tilta­kozott az elutazás gondolata ellen, de lasSan­lassan jobb .belátásra tért, ugy hogy este fél­tízkor — hetvenhat koronája maradványai­val — csakugyan vonatra ü'lt és elutazott, — Egy gabonakereskedő tragédiája. Temesváron még mindig megdöbbenéssel be­szélnek Knn Lajos gabonakereskedő öngyil­kosságáról. Az öngyilkos gabonakereskedő, aki a temesvári társadalomnak igen rokon­szenves tagja volt, az életével fizette ki azo­kat a követeléseket, amelyeket a súlyos gaz­dasági válság halmozott vállára. A tragédiá­ról a következő részletek számolnak be: Kun Lajos tegnap reggel izgatottan, nyomott ke­délyhangulatban távozott hazulról. Felesé­ge többször megkérdezte, hogy mi baja, de férje kitérő válaszokat adott. Délben nem jött haza ebédre s féles-ége ekkor rosszat gyanít­va, elébe akart menni. Közben történt az ön­gyilkosság. Kun a cég Bátory-utcai üzlethe­lyiségében követte el végzetes tettét. Ami­kor délután két óra felé a cég egyik alkal­mazottja benyitott az irodába, Kun Lajos vé­res fejjel állt a pamlag előtt. A halántékából ömlött a vér, a keze görcsösen szorongatta a revolvert. Az al-kamazott kifutott és föl­lármázta az utcát. Rövidesen megjött az or­vos, a mentők is megjelentek az öngyilkos­ság színhelyén és Kunt lakására szállítot­ták. Az egyik Íróasztalon egy cédula feküdt, rajta pár sor irás: Drága jó fiam! Nem birom tovább igy az elétet a folytonos izgalmak kö­zött. Bocsáss meg. Ezer milliószor csó­kol L. A halálos golyó a halántékon ment be és átütötte a koponya hátsó falát. Az öngyil­kos egy pillanatra sem tért magához. Este­felé beállt az agónia, éjfél után pedig agy­vérzés állott be, amely kioltotta Kun életét. A család szintén a gazdasági krizissel ma­gyarázza az öngyilkosságot, amelyre azon­ban nem volt szükség, mert Kun családja mindent rendezett volna. Az öngyilkos gabo­nakereskedőt ma délután temették nagy rész­vét mellett, t — Tilos a köztársaság. A magyaror­szági köztársasági párt junius 28-ra rendkí­vüli közgyűlést hirdetett Budapestre, melyre a francia és olasz sajtó képviselői is bejelen­tették részvételüket. Boda Dezső főkapitány azonban a rendkívüli közgyűlés megtartását betiltotta azzal a megokolással, hogy a köz­társasági eszme hirdetése az alkotmányos ál­lamforma megtámadása. — Meg vagyok mérgezve . . . Nagy­váradról jelenítik: Tegnap délután egy Szent János-utcai -házban Réti Lipót bankhivatal­ndk jajlkiáltásaira futattak össze a lalkók. A szoba díványán feküdt Réti és atrea eltorzult a fágdaflomtól. A körülállók megdöbbenve kérdezték, hogy mi történt, de Réti nem tudta ösiszc-f üggés ben elmoinidani az előzményeket, csak .nyöszörgő hangon suttogta: — Meg vágyók mérgezve. A (lakóknalk elsősorban az -tűnt föl, hogy nem találják sehoilsem nyomát .a méregnek, amellyel Réti Lipót megmérgezte magát. Nyomban értesítették a 'hatóságii orvost, aki rövid idő múlva meg is jelent és konstatálta a mérgezést. Rét.i Lipótot beszállították a bi­harmegyei közkórházba. Gyomorrnosást al­kalmaztak és megállapították, hogy ételmér­gezés történt. A mérgezés nem súlyos, Réti Lipót egy-két hét alatt ki fogja heverni a szerencsétlenségei — A berlini tragédia. Napok óta foglal­koztatja a közvéleményt az a tragédia, mely­nek hőse Grósz Béla berlini egyetemi hall­gató, egy dúsgazdag biharmegyei család fia. Az ifjú egy berlini kapualjban udvarolt egy nevelőnőnek, enyelgés közben elővette a re­volverét, tréfálkozva mutogatta a leánynak, e közben a fegyver oly szerencsétlenül sült el, hogy golyója a leányt megölte. Grósz Bé­lát a berlini rendőrség letartóztatta és hiába volt a család közbelépése, a rendőrigazgató kijelentette, hogy miután a fiu magyar ho­nos, a végtárgyalásig nem helyezheti sza­badlábra. A család erre Mühsam igazság­ügyi tanácsoshoz, a legkiválóbb és legbefo­lyásosabb porosz kriminálisták egyikéhez fordult és őt kérte fel a fiu védelmére. Müh­sam közbenjárására mégis sikerült megsze­rezni azt az ígéretet, hogy Grósz Bélát száz­ezer márka biztosíték ellenében szabadlábra helyezik. Grósz Imre dr. nagyváradi ügyvéd, a százezer márkával már el is utazott Ber­linbe. — Nem bűnös a Skodra. Fiuméből jelentik: Blazsovics kapitány, a Skodrtt pa­rancsnoka ügyében a vizsgálat az árulással vádolt kapitányt, úgyszintén az Ungaro Croata Részvénytársaságot tisztázta'. Meg­állapítást nyert, hogy a szerb katonaság pa­rancsnoka — Blazsovics kapitány legerélye­sebb tiltakozása ellenére — kény szerit ette a Skodra legénységét, hogy a szerb katonákat partra szállítsa. Blazsovics kapitány egészen a partraszállitás befejezéséig a szerbek fog­lya volt s akkor is csak igen erélyes követe­lésére bocsátották szabadon. — Agyonverték tévedésből. Máramaros­szigetről jelentik: Szpisák Juon szarvaszói legény tegnap este a falu korcsmájában bo­rozgatott, amikor valaki a korcsma nyitott ablakán bekiáltott: — Szaladjatok fiuk, mert jönnek karók­kal és vasvillákkal! A kiáltásra Szpisák az utcára szaladt, de ekkorra már ott volt egy Nyenyestyán Péter nevü legény is, aki Szpisákot karóval kétszer fejbevágta, majd társai, Bozse Flóra, Bogyil Juon és Bogyil Traján vasvillákkal estek Szpisáknak és addig ütötték, mig csak életet láttak benne. A vérengző legényeket a máramarosszigeti csendőrségnek sikerült ha­marosan elfogni és vallatásuknál előadták, hogy ők nem Szpisák Juont akarták agyon­verni, hanem ennek egy barátját, aki most jött haza a katonaságtól és sorra elhódította előlük a falubeli leányokat. A sötétségben azt gondolták, hogy Szpisák az, akit keres­nek, mire rátámadtak. A gyilkosokat letar­tóztatták. Szpisák a máramarosszigeti kór­házban haldoklik. — Gyilkosság vagy öngyilkosság ? Debrecenből jelentik: A Hunyadi-utcán ma éjjel eszméletlen állapotban találták Szabó Kálmán borbélysegédet. Orvost hivattak, aki megállapította, hogy chloroform mérgezés törtérit. De az sincs kizárva, hogy Szabó, aki még mindig eszméletlen állapotban fekszik a kórházban, gyilkosságnak lett áldozata. — Szatmárnémetiből jelentik: A halászok tegnap a Szamosból egy urileány hulláját fogták ki. A hullán nyitott sebek láthatók. A fehérne­műjében L. M. monogramm van. Vizsgálat indult meg annak a kinyomozására, hogy az urileány öngyilkos lett-e, vagy ami való­színűbb, gyilkos kezek pusztitották-e el? Bútorszállításokat hely- Uflgáf BgtlŐ ben és vidékre, berak­szállító tározást száraz raktár helyiségben eszközöl Szeged, Jókai-utca i.sz. Telefon 34. f NEMENYINE FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. * Bármilyen javitá9 hat óra alatt elkészül. 522

Next

/
Thumbnails
Contents