Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-27 / 148. szám

6. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. junius 27. fejezést a villamos vasút előzékeny eljárása föltt, amely e társaságot arra késztette, hogy a kedvezőtlen viszonyok ellenére mindem megtegyen a város közlekedésének tökéletes kielégítése céljából. A sajtényi nőrablás. — Egy nemzetkőzi község erkölcsei. — (Saját tudósítónktól.) Nemzetközi község! Furcsa név, de miár iilyon dte van Magyarországán, sőt nem is egy, lianem sok. A csanádmegyei Sajtény ds ezek közé az újkori képződmények közé tartozik. Lakóinak egy kis része magyar, egy nagyobb .résee szei'b, azután román, angol, német és végül indián. A iküilölnöte lakosság, elég [különös módon verődött össze. A magyarok, meg a romának nem tudtak megélni itthon, ihat kivándoroltak ,Amerikába. Egyiknek jól ment ott a dolga, másiknak rosszul. Akadt közöttük néhány, aki megnősült odakint és miután angol nő nem ment hozzá, hát elvett egy ikred szépséget, ivagy rézbőrű indiánt. Ezek a kivándorlóik aztán idővel megunták a külföldet, nem is volt olyan jó dolguk Amerikáiban, mint azt elképzelték, honvágyat .is érazttek és egy szép napon .csak vissz átértek Sajténybe, a csaniádmegyei kis faluba és magukkal hozták az angol tndomálnyukat és az indáánus feleségüket. Igy lett Sajt ón y nemzetközi kczség. Mindezt pedig azért mondottuk el, mert a szegedi törvényszék ma egy 1 eányszöktetési ügyet- tárgyait, amely jellemzően megvilágítja a sajtényi erkölcsöket. A tárgyalásnak az az érdekessége is meg volt, hogy az egyik tanú egy indiátms asszony volt, aki már elég jól megtanult magyarul két év óta, amióta Sajténybain lakik. A -tárgyalás anyagát a következő eset szolgáltatta: Bozián Borsaidé 17 éves szép román leány, megtetszett .Marjanácz Tivadar sajtényi legény-nek. A leány szive azonban egy Koszta Tódor inevü emberhez húzott, aki ugyan már nős volt, de ez Sajtónyiben -nem számit annyira, hogy akadályt képezhessen két szerelmes sziv között. Koszta Tódor tehát tavaly őszéin udvarolni kezdett a leánynak. Majd odavette a házához a felesége tudtával ós valóságos mohamedán módjára ólt: két nővel. Marjanácz Tivadart azonh'ain ez csöppet se kidegitette el ideáljától és elhatározta, liogy bármi módon is, de megszerzi a szép Borkin Berszidőt. Elhatározását tett követte. Olktó'ber 20-án egy Gebeles György nevü barátjával megleste egyik ház kapujából, -amint Berszida Koszta Tód-árral ment hazafelé. Előugrott a kapuból barátjával együtt, megragadták -a leányt és becipelték a kapu alá. Ott már egy kocsi az indulásra készein állt. Föltették a leányt a kocsira és gyors iramban elvágtatták vele. Meg se álltak a ifálu túlsó végéig, ahol Mairjanáicz lakott. Kosczta Tódor, aki az egész Leány-rablási jelenetet végignézte, inem háborodott föl egy csöppet sem, hanem hazament a történték után igazi angol felgmával és egy kis fiúval megüzente a leány szüleinek, hogy Marjanácz elrabolta a szép .Berszidőt. A szülők, amikor értesültek a -leányuk ellen való „merényletről", -elsiettek a csenidőrségre és ott följelentették a leáinyrahlót. A csendörök szabadították ki aztán a ileámyt Marjanácz karjaiból. Marjanácz ós Gebeles nőrablás büntette miatt kerültek ima a szegedi törvényszék liairmadik biiutetőtanáósa elé. A tárgyalásra egész csomó sajtényi tanú vonult föl. Közöttük a vádlott legény Marjanácz anyja is, aki indián nő. A törvényszéken nagy 'föltűnést keltett a távol világrészből ide származott asszony. A tanuk Vallomiásáhól aztán az az érdekes erkölcs-rajz derült kii, hogy a leány látszólag ellenkezett csak, tuMjdonképen ő beszélte rá a legényt, hogy rabolja el Koszfától. Az is kitűnt a vallomásból, hogy Koszta valósággal megvette a leányt szüleitől ós a felesége minderről1 tudott. A tárgyalóterein közönsége csak ámult és bámult a vallomásokon, mert azok alaposan bevilágítottak -az egész sajtényi közerkölcsökbe. A ítaniuk kihallgatása után .a biróság mind a két vádlottat fölmentette, mert a szöktetés a leány beleegyezésével történt. ^•••••••••••••••••^•••••••••••••••••••••••aHBBaB* A főrendiház elnapolása. A főrendiház ma délben Jósika Samu báró elnöklésével ülést tartott, melyen 20—25 főrenden kívül a kormány csaknem teljes számban megjelent. Fölolvasták az országgyűlés jelenlegi ülésszakának elnapolásáról rendelkező kv> rályi kéziratot, amelyet a főrendek állva hallgattak végig és befejezésekor megéljenezték a királyt. Mihályi Viktor balásfalvai érsek indítványozta, hogy a főrendiház augusztus 18-iki születésnapja alkalmából üdvözölje őfelségét. Áldást kért az uralkodó életére. Indítványát a főrendek éljenezve tették magukévá s ezzel az ülés véget ért. ghzsf|tstl( is betegei;! A vi/gyógymód edz és gyógyít idegesség, agy- és szivbántalmak, álmatlanság, emésztési 2avarok, köszvény, csuz stb. sikerrel kezelhetők a WAGNER-fürdő külön férfi- és női gyógyosrlályában. — Kipróbált kezelő és kezelőnő. - Gőz,-kád- és zuhany-fürdőnket ic a nagyérdemű közönség figyelmébe ajánljuk etzájpadlás nélkül. Az általam készített^ rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javitást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. Szépségápolás!! p-űrst Róssi faygienikus modern kozmetikai intézetében. Szépséghibák eltávolítása: szeplő, májfolpattanás, bőratka (mitteser) stb. Zsírosarcbőrt, kezdése, s a legelhanyagoltabb arc rendbehozása. Villanyvibrációs es kézzel való arcmassage párisi mód szerint. Hajfestés. Bérletrendszerü arcápolás. Dr. Jutassy József, Magyarország legelső kozmetikai szakorvosának szépségápoló és szépséghibákat eltüntető ártalmatlannak bizonyult szereinek eíAruai•itása, u. m.: bőrápoló, bőrgyógyitó, és hajgyógyitó, szőrvesztő készletek. Arckrémek, arcpor, szappanok, kézfinomító, hajfesték, hájszesz stb. F E K E T E S A S-U T C A 20'a. szám alatt. H I R E IC Népfürdő Újszegeden (Saját tudósítónktól.) Még az előkészítés stádiumában van, de már is közel a megvalósuláshoz az a terv, mely a város szegényebb néposztályainak a partíiirdő összes előnyeit biztosítani Van hivatva. > Nem kell külön hangsúlyozni ennek az ötletnek szociális jelentőségét. A Tisza -lejtős balpartja egészen a legújabb időkig teljességgel kihasználatlan volt; csupán földet hordtak onnan a városi utcák feltöltéséhez. Néhány évvel ezelőtt Lázár György dr. polgármester vetette iül az eszmét, hogy csinálni kellene valamit a dísztelen és sivár hullámtérrel. A polgármesternek az volt .a terve, hogy tiszamenti tiirpe füzesékkel kell befásitani azt a -területet, hogy az iszapos térség némi diszt nyerjen és a Stefánia-sétány kilátását megjavítsa. Később azonban fölvetődött a partíiirdő eszméje és ma már a legvirágzóbb kultura tanyázik a Bertalan-emlék alján. Hollós József dr. pendítette meg az ötletet és orvosok, mérnökök, pedagógusok lelkesedéssel csatlakoztak hozzá. Egész kis utcák vannak ott a homokon tarka sátrakból, kerekeken giiruló ladikokból. Nincs nagyobb öröm, mint látni a gyerekek százait, amint a perzselő napon egészséges futkározással edz'ik szervezetüket. Valóságos egészségügyi jótétemény lett a .partfürdő, mely e nemben az egész országban legelső. Ennek a fürdőnek párját akarják most megvalósítani lelkes emberek. A partfürdőrészvénytársáság fölajánlotta támogatását a munkásbiztositó pénztárnak és ez a két szervezet már a legközelebbi időben eredményesen fog eljárni. -A partfürdő területe és a közúti hid között jelöltek ki egy hatalmas-területet, melyen a munkáspénztár ötezer korona befektetéssel fog vetkőző kabinokat építeni. A fürdő vezetésére és fentartására viszont a partíürdő vezetősége vállalkozott. Ezekben a kabinokban egyszerre ötszáz munkás vetköződhet és igy egy-egy vasárnap délután több ezer ember fürödhetik. A férfiak és nők fürdőterülete ugyan el lesz egymástói különítve, de családok számára közös terület is ki fog .jelöltetni. A fürdés egyébként teljesen ingyenes lesz. A népfürdő tervezői most azzal a kéréssel fordultak a közgyűléshez, hogy a város engedje át a szükséges területet. Alig lehet benne kétség, hogy a közgyűlés a legteljesebb örömmel fogja a kérést teljesíteni, hiszen nagy szociális érdekek kívánják, hogy az egész heti munkában izzadó gyári munkások költség nélkül egészséges szórakozáshoz és a higiénikus szempontbál olyannyira fontos napfürdőhöz juthassanak. A város hatósága csak nemrég tiltotta el a szabadban, meg nem engedett területeken való fürdést; az ilyen tilalom természetesen nem sokat ér, de annál inkább biztosítja a szerencsétlenségek végleges megakadályozását az a lehetőség, hogy ha a szegényebb néposztályok minden nehézség nélkül hozzájuthatnak a fürdés jótéteményéhez. Érdeklődéssel .kisérjük a népfürdő előkészítésének munkálatait, melyekben egyébként a budapesti Népfürdő-Egyesület is fáradozik. Kívánatos volna, -ha minden illetékes tényező tőle telhető lelkesedéssel karolná föl a nép érdekeit.