Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-24 / 145. szám

8. meg, kinai maradiságot, teljes tespedést idézne elő az, ha minden kormánynak csak az a föladata lenne, hogy a vele azonos pártbeli előd akaratát vakon végrehajtsa. Ilyet érett férfiaktól, önálló egyéniségektől kivánni sem lehet. De nemcsak alkotmányellenes, hanem kicsinyesen rosszhiszemű is az ily kivánság. S méltó e komoly emberekhez, hogy ily primitiv módon akarnak az előző és a mostani kormány közt ellentéteket keresni? Ily eszközökkel akarják megbontani egy nagy kormányzó párt egységét, amely céltudatosan és szilárdul tudott eddig is sikert siker után aratni. Egy millió százezer korona kölcsönt vesz föl Szeged. — A pénzügyi-bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután négy órakor Bokor Pál helyettes-polgármester elnöklétével ülést .tartott a pénzügyi bizottság, hogy a legsürgősebb beruházásokra szükséges összegek előteremtése dolgában határozzon. Balogh Károly pénzügyi tanácsos előadó sorolta föl azokat a beruházásokat, a melyeknek a költségeit a közgyűlés már megszavazta, összesen egy millió százezer korona kell a legsürgősebb építkezésekre s miután a városi alapokat már erősen igénybe vették, más feledezetet pedig nem találtak, a bizottság az összegnek kölcsön utján való fölvételét hozza javaslatba. Az ülésről az alábbi részletekben számolunk be: Az ülés megnyitása után Balogh Károly pénzügyi tanácsos ismerteti az ülés tárgyát. Előbb azokat a beruházásokat ismerteti, amelyeknek a költségeit a közgyűlés már. megszavazta, de arra fedezetet még nem találtak. Ilyen a zenepalota, amelynek mielőbb való fölépítését a közgyűlés már elrendelte és utasitotta a tanácsot, hogy a hiányzó 300,000 koronára keressen fedezetet. Balogh Károly azt javasolja, minthogy a rendelkezésre álló tőkék már nagyon le vantalán anya is! . . . Beszélt ... és nem tudtam szenvedni, mikor megtudtam, hogy boldog .. . Aztán én is beszéltem. Mitsem titkoltam életemből. Vájjon látta-e fakó, koravén arcom .... Hirtelen szánalommái mormogá: — Ah! ha már az ember csak áldozatai romjain építheti föl boldogságát, miért épen önnek kellett az én áldozatommá válnia . . . önnek, aki szeretett? Szerettem? . . . minő vészes szót ejtett ki ajka? Kábán, meredten bámultam rá, mint az alvó, akit egy hirtelen lökés fölébreszt álmából ... Lelkem mélyében föltámadtak a régi képek. Láttam Anitát, ugy, amint először tűnt szemembe, a hegymenti házban ... újra átéltem visszatérésem irtózatos óráját... S e borzalmas pillanatot választá Anita arra, hogy gyöngéden felém hajolva, szive szánalmát fejezze ki . . . Aztán majd nyugodt lelkiismerettel visszatér a másikhoz . . . Hirtelen őrülettel, ujjaim karcsú íehér nyaka köré szoritám, oly erővel, hogy nyakcsontjait éreztem ujjaim nyomása alatt. Egy hangot sem hallatott. Néma csönd fogott körül. S én, mintha misem történt volna, nyugodtan távoztam. Aztán hosszú napokon át csak füst volt körülöttem ... Az ópium fekete, áthaílan ' füstje . . . Újra elnyertem a félmegsemmisi'r iés'édes érzését. Találkozásom Anitával, akár való volt, akár csak képzeletem szülötte, nem birí elég erővel ahhoz, hogy fölrázzon kábultságomból. S midőn Franciaországba Viszszatértem, a következő meglepetés várt- rám: Don Pablo egy már régebbről keltezett leDELMAGYARORSZÁG nak kötve, függő kölcsönt keressen a város. , — Előbb talán azt látnánk, hogy menynyi kell a közgyűlés által megszavazott beruházásokra, — szól közbe Weiner Miksa. Balogh Károly: Kérem, mindjárt elősorolom. Tehát a zenepalotára 300,000, az uj szegedi ártézi kútra 20,500, a magánjárdák elkészitésére 142,700, a Buvártó feltöltésére 400,000 és a Vásárhelyi-sugáruton levő rendőrlaktanyára 14,000, a köztisztasági telepre 64,334 korona. Bemutatja ezután a szegedi ipartestület kérvényét, amely azt kéri, hogy a város adjon 100,000 korona kölcsönt a bajba jutott ipari egzisztenciák fölsegitésére, illetőleg ennyi kölcsönnel járuljon hozzá a város az iparosok hitelszövetkezetének létesítéséhez. A tüzérlaktanya telkének megváltására az előadó szerint 232,266 korona szükséges. Bokor Pál elnök, bár aktaszerüen nem tartozik a bizottság elé, mégis azt ajánlja, hogy a vásárcsarnok ügyével is foglalkozzanak, mert ez is a sürgős építkezések közé sorozható. A bizottság nem kívánja a vásárcsarnok ügyét tárgyalni. A zenepalota dolgában az előadó javaslatára ugy határozott a bizottság, hogy előnyös függő kölcsön fölvételét javasolja a közgyűlésnek. Az ujszegedi ártézi kut 20.500 koronás költségét a Pester Lloyd-alapból javasolja fedezni a bizottság. A járdaköltségekre szükséges 142,7000 koronát szintén a fölveendő kölcsönből ,kívánja fedezni a bizottság. A Buvártó feltöltése ügyében, miután Ungár vállalkozó az eddigi föltételek szerint nem hajlandó a munkálatot teljesíteni, azt ajánlja, forduljon a város a magyar államvasutakhoz, hogy mennyiért vállalná el a máv. a Buvártó feltöltését. Wimmer Fülöp nem helyesli ezt. Szerinte meg kell adni a lehetőséget Ungár vállalkozónak, hogy a iBüvártavat feltölthesse. Obláth Lipót ugyanezen a véleményen.. van. A bizottság kimondja, hogy a vállalkozót kötelezni kell a föltételek betartására, majd ugy határoz, hogy a feltöltésre szükséges 400,000 koronának kölcsön utján váló előteremtését hozza javaslatba. A trágyagödrök ásására és az azokhoz vezető utak készítésére szükséges 64,334 vele, rövid, egyszerű, nemesen szomorú. Arra kért, ne átkozzam többé gyáván meggyilkolt ieanya emiékét. A halottnak megbocsátani még azoknak is kötelességük, akiket megszenvedtetett . . . Imádkozzam érte!... A részieteket nem irta meg, csak annyit, hogy a gyilkos, akit kézrekeritettek, megbűnhődött vétkeért . . . Csönd állt be. Aztán uj hangon, mintha valaki nagyon távolról beszélne, igy folytam: — Ki deriti föl e talányt? Valóban megöltem-e Anitát? Vagy talán az ópiumszülte kába alomban képzeletemnek megadatott meggyilkolása tanujává válni? S ekkor sajnálva, hogy nem én öltem meg, ugyancsak képzelem avatott gyilkossá? . . . igaz, a lelkiismeret sosem furdalt . . . s világosabb pillanataimban képtelenségnek véltem, hogy ujjam abba a felséges hattyunyakba vájjam . . . És mégis! . . . mily igaz életteljességgel csattogott a csalogány éneke, azon az álomszerű estén! . . . Tudni szeretném . . . Tudni! De mi hasznomra válna, fölkeresni don Pablot és kikérdezni a valót? . . . erőm sem volna e nagy útra . . . Bah! türelem ... Ha a fekete füst hosszú esztendői után valaki, mint én is, minden érzését elveszíti s eltompult érzékeivel már vágyódni, nyugtalankodni sem tud, közel az óra, amelyben a sir túloldalán kergeti az árnyakat . . . S akkor talán Anita, kit végre örökre föltalálok, maga nyújtja a talány kulcsát a nagy, vég- j telen éjszakában, amelyben a halottak előtt I minden oly világos ... ; 1913. junius 158. korona előteremtését szintén kölcsön utján javasolja a bizottság. Az iparosok kérelme ügyében Balogh Károly azt javasolja, hogy mivel a városnak erre a célra pénze nincsen, ne adja meg a kölcsönt. Wimmer Fülöp és Weiner Miksa szerint szintén nem teljesíthető az iparosok kérelme, mert egyrészt a kölcsönt nem látják eléggé biztosítottnak, másrészt iha a városnak csakugyan nincs pénze, akkor hiábavaló minden próbálkozás. A bizottság ezután ugv határoz, hogy az iparosok kérelme fölött napirendre tér. Az összes fölsorolt beruházásokra az előadó szerint egy millió százezer korona kell. A bizottság határozatilag kimondotta, hogy ennek az összegnek előnyös kölcsön utján való fölvételét hozza javaslatba, miután a korábbi beruházásokra az. összes alapok már kimerültek. Az egy milliós kölcsön fölvételének részleteire vonatkozólag a tanáds ifog előterjesztést tenni a közgyűlésinek. Széchenyi Aladár nem ad programot. — Készülődés az aradi választásra. — (Saját tudósít ónktól.) Aradon izgalmakban élnek az emberek. Hogyne, a magyar ellenzék harca abban merül most ki, hogy behozza az ellenzéki jelöltet: Széchenyi Aladár grófot. Különösen az adott nagy lendületet az ellenzéknek, hogy Tisza István gróf kijelentette, miszerint el se megy aradi hiveihez programbeszédet adni. Mint miniszterelnök, úgyis az ország előtt bizonyítom be, milyen programot oldok meg, — gondolhatta Tisza és gondolhatják az aradiak is. Tohát Aradon lehet agitálni, — kapott észbe az ellenzék s vasárnap — tegnap — agitáltak is, szinte egész nap beszédektől volt hangos a város. Megjelent a jelölt, Széchenyi Aladár gróf is, szintén beszélt. Az ő beszédéből a legfontosabb az a mondás, hogy nem ad részletes programot. Az bizony feltűnést keltett, mert mint mondják, az ellenzéknek évek óta nincs már programja s a függetlenségi fúziót állítólag azért csinálták meg, hogy egységes programot adjanak. S akkor jön az aradi programbeszéd ,— - program nélkül! , , v Széchenyi Aladár gróf, az egyesült függetlenségi párt aradi jelöltje, vasárnap délben érkezett Aradra. Vele jött Apponyi Albert gróf, Zichy Aladár gróf, Bakonyi Samu, Barabás Béla, Mandorff Qéza báró, Beck Lajos, Urmánczy Nándor, Judth János, Kun Bél a, Kelemen Béla, Bartos János országgyűlési képviselők, Kemény Árpád báró főrendiházi tag, a szociáldemokrata párt képviseletében Landler Jenő dr. és Klárik Ferenc. , Békéscsaba állomáson az aradiak küldöttség várta és üdvözölte a jelöltet és kíséretét. Az aradi állomáson lelkes volt a fogadás. A pályaudvart és a környékét tengernyi nép lepte el. Kivonult a város aprajanagyja, a szociáldemokrata párt egymaga mintegy háromezer embert sorakoztatott föl. Wieser Lajos pártelnök üdvözlő beszédére Széchenyi Aladár gróf szives szavakban válaszolt, majd Apponyi Albert gróf és Zichy Aladár gróf mondott néhány lelkesítő szót. Hosszú menetben vonultak ezután be a Középponti-szállóba. A szálló előtt várakozott az érkezőkre Károlyi Mihály gróf, aki már szombaton este megérkezett Aradra és még aznap két pártgyülésen vett részt. A népgyűlés, amelynek keretében Széchenyi Aladár gróf elmondta programbeszédét, délután öt órakor zajlott le a Szabadság-