Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-22 / 144. szám

1913. juinus 149. DÉLMAGYARORSZÁG 9. de magam láttam, ihogy sok sebesüít volt. Különösen sok sérülést okoztak a leihulló és izzó telefondrótok, amelyek irtózatosan ösz­szehasogatták a munkások arcát és testét. De hát tegnap nem értünk rá, hogy ezekkel a szegény emberekkel törődjünk. A tüzvizsgáló bizottság igen sokáig ta­nácskozott a veszedelmet okozó benzinmotor mellett. Palágyi Ernő gyáros elmondotta, hogy ezt a benzinmotort csak ideiglenesen alkalmazta, mert rendesen gázmotorral dol­gozik, de ez a motorja elromlott és kényte­len volt hirtelenében másikról gondoskodni. Drezdából hozott egy Lux-féle motort, mely ugy látszik, rossz , volt. Megállapította ugyanis a tüzJvizsgáló bizottság, hogy a Pa­lágyi-féle gyár gépkezelője, Mihajlovics Béla gondosan járt el és semmikép sem oka a ve­szedelemnek. A motort — mint rendesen — tegnap délután egy órakor elindította, de félórával később a motor megállt s nem akart működni. A gépész ekkor tizennyolc kilo­gram benzint szivattyúzott a gép tartójába és amikor újra elindította a motort, pattant ki az a szikra, amely meggyujotta a gép tö­kéletlensége miatt szabadon maradt benzint. Szerencsére, nem robbanás, hanem benzin­gyuladás történt. Robbanás esetén igen sok munkás is szerencsétlenül járt volna. Mihaj­lovics Bélát őrizetben tartották tegnap óta, de a tüzvizsgálat eredménye alapján ma sza­badon bocsátották, — Pászthy Kálmán temetése. Fényes (katonai pampával temették el ma (délután négy órakor Pászthy Kálmánt, a tegnapelőtt elhunyt, nyugalmazott táibarniakat, A szegedi Kélvária-uti honvédcsapatkórhá.Ziból temették a vezérőrnagyot s a temetésre kivonultak a katonai előkelőségek, a helyőrségi tisztiika­rek, ide a város előlkelő társadalmából is rend­kívül sokan megjelentek. Körülbelül kétezer főnyi közönség állott sorfalait a Ihonvódesa­patikórháiz előtt, ahol a rendet diszbeölitözött rendőrök tartották fenn több rendőrtiszt ve­zetésével. A temetési akitus pont négy óraikor kezdődött a lionivédesapatkórház parkos ud­varán, ahova csak a (gyászoló családi tagjait, katonai niataibiiliitásakat és a htóságok képvi­selőit bocsátották he. A város hatáságát a polgármester, valamint a helyettes polgár­mester távollétébon Gaál Endre dr. tanácsos képviselte. A gyönyörű, hármias érakoporsót a halottas ház előtt helyezték él, rajta az el­hunyt tábornok 'kardja és csákója. A gyász­szertartást Jászai Géza c. püspök végezte fé­nyes papi segédlettel és Hajabács László bel­városi kántor énekélte a zsoltárokat. A ko­porsó heszentelése után nyolc honvédhuszár a halottas kocsira emelte a koporsót, mire megindult a igyáiszmenct. A halottas bocsit johhróEhalról a szegedi helyőrség tisztjel díszruhában, kivont karddal követték. Leg­elői haladt egy század lovashuszár vizeki TalUán Béla tábornokkal iaz élén, azután a. 46. iköziös igyalogezred díszruhás izenekara, majd ugyancsak a közösnek két százaida Szivy László őrnaigy vezetésével. A halottat vivő koporsó előtt egy huszár — sötét bár­sonyvánkoson az elhunyt érdemrendjeit vit­te, egy huszár pedig az elhunyt gyászposztó­val betakart lovát vezette. A koszorús kocsit követte a halottas kocsi, amely után a (gyá­szoló család ment, a honvádhuszár altiszteket pedig Göbel László hadnagy vezette. Tallián Béla tábornok adott kommandót a katonai gyászmenet megindulására, mire a közösök Zenekara rázendített a gyászindiulóra. Jobb­ról és balról óriási közönség haladt s lassú tempóban értek a vasúti töltésiig, ahol a ka­tonai mehet megállott ós elhelyezkedett az ütólsó tisztelgésre. A közösök díszszázada! ekkor több századosakkal az élükön a töltés mellett levő füves térségre vonultak a zene­karral együtt, mellette a katonai notabilitá­sok és a helyőrség tisztjei sorakoztak. Ott volt Dempf Henrik altábornagy, a szegedi helyőrség parancsnoka, Schulteisz Béla altá­bornagy, Sertic Béla iközös igyalogezredbeli ezredes, Zimmer József és Szathmáry iGéza alezredes, dr. Cseresznyés László huszár őr­nagy, Licbtenegger Gyula főtörzsorvos, Bú­zás János huszárkapitány és miások. iSzivy László őrnagy ia katonák elhelyezkedése után sortüzet vezényelt, amely utáu a zenekar rá­zendített a (Gotterhaltera, ameily alatt az egész tisztikar szalutálva, a legénység padiig kaptákban állt. A himnusz •elhangzása után ia közös igyailioigezredheli katonák, élükön a zenekarral visszafelé indultaik, mig a koporsó előtt a honvódhuszársiág díszszázada a bel­városi (temetőbe is kivonult, ahol a bejárónál utolsó tisztelgést adott. Pászthy Kálmán holt­testét a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Töméntelen koszom borította a tábornok sirbalmát a helyőrségi tisztikarok s előlkelő roikonság szalagjaival. Legfölül volt az özvegy koszorúja, ezzel a fölirattal: „A vi­szontlátásra!" — Siketnémák házassága. Ma délelőtt a szegedi anyakönyvi hivatalban egy siket­néma pár kötött házasságot. Az újdonsült férjet lller Ernőnek hívják, már nem épen íia­tal: negyvenkét éves szegedi kárpitossegéd. Az uj menyecske huszonnégy éves, elvált asszony, Drágity Olga a neve. A férfi római katolikus, a nő görögkeleti vallású. A ritka házasságkötésnek érdekes részletei és főleg előzményei vannak. Maga a házassági aktus is igen érdekesen folyt le: siketnéma nyel­ven. Persze tolmács segítségével, mert az anyakönyvvezető, aki az uj párt összeadta, nem tud siketnémául. A tolmács szerepét Klug Péter, a siketnémák intézetének igaz­• Mozi-S inház • Fsketesas-uíca és Csekonics-u.saiok Szombaton és vasárnap Szenzációs sláger műsor! Az irigy fivér. Amerikai dráma. irviz Rio de Janeiróban Természeti. Az utolsó reménység. Nordisk dráma 3 felvonásban. A főszerepben: PSYLANDER. /Vlolly kisasszony autózik. Humoros. Maxi párbaja. Humoros. Közkívánatra! Közkívánatra A SzTK­bajnoki mérkőzése és az állami főgim­názium négyszáz diákjának tornaversenye. Előadások hétköznap 5, vasárnap, 3 órától fogva folytatólag. Helyárak: Páholy5K, páholyszék 1 K, zárt­szék 80 f, I. hely 60 f II. hely 30 fillér. Ezentu! cs<?k minden szombaton és vasárnap ta tunk előadást. gatója töltötte be. Egyébként a házasságkö­tés ugyanazon formaságok között történt, mint rendes esetekben. — Kijelenti ön — kérdezte az anya­könyvvezető a vőlegényt, — hogy az itt je­lenlevő Drágity Olgával házasságot köt?. Most Klug Péteren volt a sor, akik különféle jelekkel adta tudtára a vőlegénynek a kér­dést. A vőlegény természetesen igent intett és mosolygott 'hozzá. Ugyanazt a kérdést in­tézte az anyakönyvvezető a menyasszony­hoz is. A -menyasszony szintén megértette a tolmács jeleit és pirulva bólintott. — Akkor tehát önöket — mondott az anyakönyvvezető — a törvény értelmében házastársaknak jelentem ki. Az uj pár boldogan, egymásba karolva hagyta el az anyakönyvvezető szobáját. En­nél a házasságnál is, mint hasonló esetekben mindig, fölmerül a kérdés: mi lesz az utó­dokkal? Érdekesnek tartottuk erre vonatkozólag kérdést intézni Turcsdnyi Imre dr.-hoz, a szegedi gyermekmenhely igazgató-főorvosá­hoz, aki a következőket mondotta: -— Az én orvosi véleményen szerint egy siketnéma házaspárnak nem kell, hogy a gyermekei szintén siketnémák legyenek. Mindig attól -függ ez a kérdés, hogy mi idéz­te elő a siketnémaságot, amely előállhat bi­zonyos betegség, ütés, esés, lázas betegség, vagy operáció után. Az én praxisomban sok­szor fordult már elő, hogy síketnéma házas­párnak egészséges, normális gyermekei szü­lettek. Most is jár hozzám egy siketnéma asszony, aki nyolc éves leánykája teljesen jól beszél és igen értelmes teremtés. Akkor lehet félni attól, hogy a siketnémaság átörök­lődik, ha például vérbajban, vagy tüdővész­ben szenvednek a szülők. Az ilyen betegság­ben szenvedő szülők házasságát kellene tör­vényesen megakadályozni. A. én orvosi vé­leményem tehát az, hogy egészséges siket­némák házassága sem a születendő gyerme­kek, sem a társadalom szempontjából nem kárhoztatható. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a tudo­mányos világ megállapításai nagyban födik azokat, amiket a főorvos ur a szegedi eset alkalmából mondott nekünk. — A szatymazi piac. A szatymazi gaz­dáikor fiz ta.gu küldöttsége járt -a főkapitány­ul ál szombaton -délelőtt. Panaszolták, hagy ikellemctlen -rájuk nézve a pia-c hajnali há­rem órai kezdete s engedélyt kérnek a főkapi­tánytól., hogy azt őt órakor kezdhessék. Kérésüket csak részben teljesítette Somogyi iSzfliveíSizter idir. főkapitány, amennyiben va­sárnap öt -óraikor, -de a többi napokon -a -régi időben kezdődik Szatymazon a piac. Kérték továbbá, hagy a piacom malacokat és bárá­nyokat is árulhassanak. Ezt -a kérelmüket nem teljesítheti -a> főkapitány, ment ebben az (intézkedés j-oga a minisztériumihoz tartozik. Vógüil a jár lat ír ás napját, amelyet ed-diig keddi napokon tartottak meg, kérésükre -pén­tekre tették át. — Fürdőt a népnek. Budapesten és a nagyobb folyók mentén több városban betil­tották a szabadban-fürdést. Megfosztották a szegény néposztályokat az ő egyetlen fürdé­si alkalmuktól. A szabadban-íürdés betiltá­sát nagy hordereje dacára a társadalom legtöbb osztálya i közömbösen fogadta. Egyedül az Országos Magyar Népfürdő Egyesület emelte föl tiltakozó szavát. Ennek az állásfoglalásnak célja nem a szabadban­fürdés íöntartása volt. Kétségtelenül helyes volna a rendőrhatóságoknak amaz intézke­dése, ihogy a szabadban fürdőik életbiztonsá­ga mennél jobban megóvassék. De ennek nem az a módja, hogy néhány emberélet megmentése árán más ezreket és tízezreket fosszanak meg az Ő anyagi viszonyaik mel­lett egyedül -kinálkozó fürdési lehetőségtől és ezzel szabad utat nyissanak a fertőző be­tegségek terjedésének. Fonák intézkedés ez. A mai szociál-politikai elvekkel határozottan ellenkezik. Nem megbüntetni kell a szabad­ban fürdőket, -hanem a veszélyektől megóv­ni. Nem pénzbirsággal sújtani, azokat, akik szegénységük folytán csak nyáron és akkor is csak a szabadban birják testüket a szeny-

Next

/
Thumbnails
Contents