Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-20 / 142. szám

120, DELMAGYARORSZAG 1913. junius 18. a munkapárt és ő ugy bizik Tisza István gróf­ban, mint Tisza István gróf bennük. Zsi linszky Mihály Lukács Lászlót köszöntötte föl. Ezután Tisza István gróf mondott be­szédet. A miniszterelnök Kthuen gróf feíkö­szöntőjére válaszolt s azt mondotta, hogy ök ketten egy matematikai problémát képeznek, mivel már eddig az ellenzék jóvoltából a leg­különbözőbb kombinációkban állottak egy­más ellen. Kossuth működése alatt rájött ar­ra, hogy a magyar parlamentet csak ugy le­het megmenteni, ha vissza adják a józan többségnek. Éppen azért azt kell most bebi­zonyítani, hogv a jelenlegi többség sikeres és épitő munkát tud végezni. Tisza István gróf miniszterelnök beszé­dét hosszantartó tapssal és éljenzéssel fo­gadták az egybegyűltek, majd Varjassy En­dre az aradi munkapárt nevében mondott fel­köszöntőt a miniszterelnökre. Ezután a képviselők még sokáig együtt maradtak kedélyes hangulatban. Pászthy Kálmán meghalt. — Közkatonából vezérőrnagy. — (Saját tudósítónktól.) Adai Pászthy Kál mán vezérőrnagy, a szegedi 3. honvédhu­szárezred volt parancsnoka, tegnap este a Szabadka melletti Palicson meghalt. A ma-1 gasrangu katona halálhíre bizonyára őszinte és mély részvétet fog kelteni mindenütt; nemcsak a szegedi helyőrség körében, ha­nem Szeged város uri társadalmában is, mert Pászthy Kálmánnak sok tisztelője és barát­ai volt. Ismerték mindenfelé itten, mert részt vett minden jelentékenyebb társadalmi moz­galomban és daliás, imponáló alakját gyak­ran lehetett látni a sétahelyeken is. Pászthy Kálmán fényes karriért futott meg. Katonai szolgálatát, mint közkatona kezdette s mégis majdnem 'a legmagasabb rangfokozatig vitte. A közös hadseregben szolgált először, onnan aztán átment a hon­védséghez, amikor ezt szervezték. A honvéd lovasságnál már mint hadnagy kezdette meg szolgálatát, — akkor ez még a szolgálati sza­bályzat szerint lehetséges volt, — és kitűnő képességei, igazi rátermettsége folytán pá­lyáján társait megelőzve, gyorsan haladt előre. Szegedre, már mint ezredes és parancs­nok került. Előzőleg Kecskeméten volt ez­redparancsnok, de amikor erre a diszes po­zícióra a király József királyi herceget ne­vezte ki, akkor Pászthy Kálmánt Szegedre helyezték, az itteni 3. honvédhuszárezred élére. Itteni működésével annyira rászolgált azonban a hadvezetőség elismerésére, hogy hamarosan tovább avanzsált és két év előtt, mint ezredest, tábornoki helyre osztották be a szegedi II. honvédkerületi parancsnokság­hoz. Itt már sajnos, nem teljesíthetett sokáig szolgálatot, mert betegeskedni kezdett. Aszt­mája volt már régebb idő óta és a súlyos betegség mindjobban elhatalmasodott az idő­sebb emberen, ugy, hogy Pászthy Kálmán egy évvel ezelőtt nyugdíjba volt kénytelen menni. -Nyugdíjazásakor a király vezérőrna­gyi ranggal tüntette ki. A nemességet is ki­váló szolgálatainak elismeréseül kapta. Pászthy Kálmán nyugalomba vonulása után is Szegeden maradt, annyira megszeret­te ezt a várost. Palicsra néhány héttel ez­előtt utazott üdülés és gyógyulás végett. Ott érte utol, tegnap este a halál. Elhunytát öz­vegyén és családján kiviül kiterjedt rokonsága gyászolja. Temetése Szegeden lesz, péntek délután, nagy katonai pompával. i zgaímas kántorválasztás a zsidó hitközségben. (Saját tudósítónktól.) Ma délután 5 óra­kor volt a zsidó hitközség székházának köz­gyűlési termében az az ősgyülés, amelyet az uj főkántor választása oéljából hivtak össze. A választás váratlanul nagy és intenzív ér­deklődést keltett, aminek oka az, hogy a sza­vazó joggal biró hitközségi tagok egy része elégedetlen volt a képviselő-testület jelölésé­vel. A főkántori állásra pályázók közül ugyanis az elöljáróság csak báromat hivott meg próbaéneklésre. Számba jövő pártja ezek közül csak kettőnek alakult ki: a deb­receninek és a szabadkainak. A debreceni fő­kántor közben viszalépett a pályázattól, ál­lítólag azért, mert a hitközség egyik vezető embere részéről méltánytalan elbánásban ré­szesült. A szabadkai főkántor azóta többször is énekelt Szegeden és a legteljesebb mérték­ben sikerült megnyernie nemcsak König Pé­terrel az élén kiküldött szakértő bizottság­nak, de a főrabbinak, az egész elöljáróság­nak és a képviselőtestület nagy többségének tetszését is. Igy azután a képviselő-testület fölöslegesnek tartván a további próbaének­lést, Abranovics szabadkai főkántort ajánlot­ta az ősgyülésnek megválasztásra. Ez ellen a jelölés ellen alakult ki egy párt, mely azt hangoztatta, hogy ujabb pró­baénekléseket kell tartani és csak azok után lehet dönteni a fölött, hogy ki legyen a fő­kántor. Különösen ez a párt fejtett ki állás­pontjának érvényesítése céljából nagy kor­teskedé'st és igy érthető, hogy a szavazók szokatlanul nagy számban járultak az urna elé. Rósa Izsó dr. hitközségi elnök nyitotta meg az ősgyülést. Mellette foglaltak helyet, az elöljáróság tagjai: Landesberg Mór, Ro­senfeld Nándor, Deutsch Lipót, Vass Ká­roly, Pártos Simon dr. és Szécsi Ede. Rósa előadta, hogy több mint 30 éve, amikor nemrég, elhunyt főkántorát a hitköz­ség megválasztotta. Ma újra ezt a jogot kell gyakorolni. Érthető, hogy ilyen fontos aktus­nál, mint a mostani, a szegedi hitközség tag­jai nincsenek egy véleményen. Remélhetőleg ez nem fogja megzavarni azt a testvéri egye­sülést, amelyben a hitközség tagjai együtt' voltak és bármi legyen is a választás ered­ménye, mindenki tisztelettel és megnyugvás­sal fogja azt tudomásul venni. Ezután a vá­asztás formaságait ismertette Rósa, ame­yek közül említést érdemel az, hogy nők is szavazhatnak és hogy a szavazás titkos. A szavazatok összeszedésére két bizottságot üildött ki. Az egyiknek elnöke volt Reiniger Jakab, a másiké Bokor Adolf. Mindkét bi­zottságban az elnökök mellett két-két tag mű­ködött. A szavazás igen-nel és nem-mel történt és fél 7-ig tartott. Leadtak összesen 365 sza­vazatot, ebből igen 211, nem 154. Minthogy pedig a megválasztáshoz a leadott szavaza­ok kétharmad többsége kell. Abranovicsot az ősgyülés nem választotta meg. Az elöljáró­ság tehát uj próbaéneklésekről kénytelen gondoskodni. Tl«za és a vasutasok. Aradról jelentik : Tegnap este a Pannonia-szálló udvarán rnintegv négyszáz vasutas gyűlt "össze és több szónok méltatta előttük Tisza István gróf érdemeit, aki Aradért és a vasutasokért már sokat tett. Pfeiffer Gyula aradi máv. üz­letvezető kijelentette a gyűlésen, hogy Tisza István gróf igen sokat fáradozott már Arad­nak és az egész ország vasutasainak javára. Beszéltek még Tisza István mellett Kintzig János Stauber József és Krenner Zoltán. Az ülésen nagy lelkesedés volt Tisza István gróf mellett. Megcsappantak a város jövedelmei. — A javadalmi-bizottság Ölése. ­(Saját tudósítónktól.) Ma délután négy órakor Balogh Károly pénzügyi tanácsos el­nöklésével ülést tartott a javadalmi bizott­ság és felülvizsgálta a javadalmi hivatal májusi havi üzleteredményét. Mindjárt az ülés elején bejelentette az előadó tanácsos, hogy az üzleteredmény nem valami biztató s általában ennek az évnek az elejétől kezd­ve fokozatosan csökkennek a város jövedel­mei. A tanácsos a jövedelmek megcsappa­nását a súlyos pénzviszonyokkal magyaráz­ta. Állást foglalt az ellen is, hogy a hidvám­mentességet kiterjessze a város, ami a jöve­delmek ujabb csökkenésére vezetne. Éppen a mai ülés programján szerepelt a hidvám­mentességről szóló uj szabályrendelet meg­alkotása is, az ülésnek erről a részéről azon­ban külön cikkben számolunk be. Az ülés megnyitása után Balogh Károly pénzügyi tanácsos referált a javadalm.i hivá­tal mult havi forgalmáról. Az üzleteredmény a kimutatás szerint nem valami biztató. Kü­lönösen a fogyasztási adókból eredő jövede­lemben állott be csökkenés. De a hidvámjö­vedelem is megcsappant, amióta a város több hidvámmentességi kedvezményt bocsátott ki. A maga részéről kijelenti, 'hogy általában nem hive a hidvámmentességnek, amúgy ís sok teher nehezül a városra, a kiadásai évről­évre növekednek, helytelen gazdálkodás te­hát az, amely a jövedelmek kisebbítésére tö­rekszik. Éppen most, amikor a város legjob­ban és legsürgősebben követeli azoknak az intézményeknek a fokozatos kiépítését, ame­lyek kulturális és gazdasági fejlődését bizto­sítja, veszedelmes volna a várost megfosz­tani a legbiztosabb jövedelemtől. A hidvám­ból évenkint 100,000 korona folyik be. A pénzügyi egyensúly fölbomlására vezetne, ha az ilyen jövedelmi források megszűnné­nek akkor, amikor egyéb jövedelmi ágakban hónapok óta csökkenés mutatkozik. A május hónapról szóló kimutatást a következőkben terjeszti elő: Befolyt: állami bor- és húsfogyasztás! adóban 39,589 korona 74 fillér, kövezetvám­dij-ban 20,007 korona 07 fillér, partjavadalom­ban 607 korona 34 fillér, Ihidvámban 9868 ko­rona 96 fillér, helypénzben 12,443 korona 46 fillér, vágóhídi dijakbán 10,455 korona 66 fil­lér, vízvezetéki dijakban 19,839 korona 49 fillér, a városi fürdő jövedelméből 6239 ko­rona 48 fillér. Az összes jövedelmezőségi ágakban befolyt májusban 152,411 korona 31 fillér, ezzel szemben a mult év ugyanezen hónapjában 171,247 korona 17 fillér. Ennek az aránytalanul nagy jövedelem­csökkenésnek okát Balogh a súlyos pénzügyi viszonyokkal magyarázza. Az elmúlt öt hó­nap alatt ált alábán kevesebb volt á bevétel, mint a mult év ugyanezen hónapjaiban. A javadalmi ágakban öt tételnél mutat­kozik emelkedés, tizennyolc tételnél pedig csökkenés. Amint emiitette, a fogyasztási adókban, különösen italadóban állott be csök­kenés. Hasonlóképen csökkent a városi für­dő jövedelme is. Az előadó véleménye sze­rint ennek az az oka, hogy a városi fürdő kezelés lanyha és rendszertelen. Csökkenteni kellene a kezelőszemélyzet létszáhiát. A fürdőpénztáilhoz vámkezelő is alkalmas len­ne s igy' fölöSlégessé válna külön pénztáros­nő alkalmazása. Általában gyökeresen ujjá kell szervezni a városi fürdő kezelését és ta-

Next

/
Thumbnails
Contents