Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-19 / 141. szám

191S. junius 19. DÉLMAGYARORSZÁG s. —4 Politikai hirek. (Tisza István gróf Bécsben. — Tanácsko­zott a külügyminiszterrel is. — A magyar politikai helyzet. — Mit akar az ellenzék ? — Megalakul a blokk.) (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelen­tik, hogy Tisza István gróf miniszterelnök ma reggel háromnegyed nyolc órakor tit­kára, Latinovics Endre dr. kíséretében Királyhidán át Bécsbe érkezett. A minisz­terelnök titkárával együtt a pályaudvaron automobilba ült s a Magyar Házba hajta­tott, ahol megszállt. A miniszterelnök ál­lamügyek elintézésével foglalkozott és a délelőtt folyamán több irányban tanácsko­zást folytatott. Tisza István miniszterelnök délelőtt féltizenegy órakor automobilon a Magyar Házból Schönbrunnba hajtatott, ahol ti­zenegy órakor kihallgatáson jelent meg a királynál. A kihallgatáson jelentést tett a folyó ügyekről. Kihallgatás után a magyar miniszterelnök a Sacher-szállóba hajtatott, megebédelt, majd a Magyar Házban jelent meg. A délután folyamán hosszabb ideig tárgyalt Tisza gróf Berchtold Lipót kül­ügyminiszterrel. A külpolitikában bekövet­kezett legújabb eseményekről volt szó, a melyek méltán nyugtalanítják az európai diplomáciát, elsősorban a monarchiát. Tisza István este hét órakor vonatra ült s az éj folyamán visszaérkezett Buda­pestre. Budapesten az ellenzéki blokk érdekli most a politikai világot. Mindent elkövet­nek egyes ellenzéki vezérek, hogy a vá­lasztójogi blokkot — akárhogy is — meg­alakítsák. Régi terve ez a demokratikus érzelmű függetlenségieknek és most rövi­desen a megvalósulás stádiumába jut az idea. Károlyi Mihály gróf nagy buzgóság­gal tárgyal a választójogi blokk érdekében. Elvi alap az a megállapodás, amely a vá­lasztójogi reform dolgában a szövetkezett ellenzék tagjai közt még 1912. tavaszán létrejött. Aki ezt az egyezséget elfogadja, tagja lesz a választójogi blokknak, amely egységesen lép föl a munkapárt ellen. A pártok mintegy alája lesznek rendelve és végrehajtják a blokk vezetőségének rendel­kezéseit. A választójogi blokk elnöke Károlyi Mihály gróf lesz, aki mellé igazgatótaná­csot szerveznek. Ebben a testületben he­lyet foglalnak a pártok jelentékenyebb ve­zetői, elsősorban Justh Gyula, azután Ke­mény Árpád báró, Mezössy Béla, Désy Zoltán, Vázsonyi Vilmos, Zichy Aladár gróf és — a megszervezendő Andrássy­párt egyik-másik embere, föltéve minden­esetre, hogy Andrássyék végre elfogadják a demokratikus választójogi álláspontot. Károlyi Mihály gróf szakadatlan tárgya­lásokat folytat Andrássy Gyula gróffal, a kit kapacitálni igyekszik, hogy térjen le eddig vallott, konzervatív színezetű vá­lasztójogi álláspontjáról. Ugy értesülünk, Andrássy már tett is bizonyos 'koncessziókat, de még mindig messzi távolságban van a függetlenségi párt és a szövetkezett ellenzék választó­jogi demokráciájától. Ha Andrássy mere­ven elzárkózik a „haladó szellemű" re­formtól, teljesen kivül marad és a blokk nélküle jön létre. A politikai életben a blokk mintegy a vezér szerepét fogja betölteni. Ha Andrássyék távolmaradna'k, körülbelül száznegyven tagja lesz ennek az ellenzéki szövetségnek. A politikai események közé tartozik az a hir is, hogy minden jel szerint Szi­nyei-Merse István volt főispán lesz az uj belügyi államtitkár. Szinyei-Mersével már tárgyalt is Tisza István miniszterelnök, fölajánlotta néki az államtitkári méltósá­got. Szinyei hivatalosan még nem nyilat­kozott ebben a kérdésben. A mai napon még ezek a jelentések ér­keztek: TISZA RADIKÁLIS EGYHÁZPOLITIKÁJA. Főpapi körökben egész határozottság­gal emlegetik, hogy a kormány Tisza István kezdéséből és kívánatára javaslatot fog be­nyújtani a Ház elé az 1848:XX. t.-c. kiegé­szítéséről és végrehajtásáról s ennek a révén az úgynevezett katolikus vagyonnak egy te­kintélyes részét tételes törvénnyel biztosítja a protestáns egyházak számára. Tisza István, aki hűséges hive egyházá­nak, amelyben évtizedek óta magas vi'lágí tisztségeket tölt be, ezzel a törvénnyel régi sérelmét kivánja orvosolni a protestánsok­nak. Tudvalevően a protestáns egyházaknak nincs számbavehető vagyonuk, amiből a lel­kipásztori és iskolai terheiket fedezhetnék s igy a nagyarányú költségek terhe óriási mér­tékben nehezedik rá a hívőkre, akik egyre jobban zúgolódnak a súlyos egyházi adó miatt. Ezzel szemben a katolikus egyház, job­ban mondva a főpapság, fokozatosan igyek­szik lerázni magáról minden terhet és az államra áthárítani. Amint a múltban a ban­dériális szervezettel megszűnt a főpapság ka­tonaállitási kötelezettsége, lassanként divat­ját multa, hogy a püspökök maguk építsenek templomokat^ szervezzenek egyházakat. Ez a nagy költségekkel járó megtiszteltetés is áthárult lassanként az úgynevezett kegy­urakra. A katolikus papság fizetéskiegészi­tésének, a kongruának terhét is a nagyobb részében az állam viseli. A protestánsok ke­serűen panaszolják, hogy a két felekezet közt a paritás kérdését az állammal szemben csak akkor vetik föl, ha az a reformált egyházak kisebbedésével jár. Mindezt a sok sérelmet végérvényesen akarja orvosolni s a két felekezet közt való viszonyt rendezni Tisza István gróf törvény­javaslata. Benyújtására alkalmul fog szol­gálni a katolikus autonómia kérdésének ren­dezése, melyet Tisza miniszterelnöki pro­gramjában határozottan megígért. Erről a ; kérdésről tett kijelentésében már hangoztat­ta a miniszterelnök, hogy a protestánsok jo­gos igényeit ki kell elégíteni. A Ház elé ter­jesztendő törvényjavaslat a nagyfontosságú ügyet ugy akarja rendezni, hogy a vallás­és tanulmányi alap egy részét protestáns ter­mészetű és rendeltetésű vagyonnak mondja ki és a két protestáns egyháznak arányosan kizárólagos rendelkezésére bocsátja. Ahogyan Tisza István gróif tervezi a dolgot, ezt a magyar kulturális, sőt szociális életbe mélyen belenyúló alkotást a protestáns közvélemény a legnagyobb lelkesedéssel és örömmel fogadná, sőt számítanak arra, hogy a fölvilágosodott gondolkozású katolikusok sem veszik zokon a protestánsok sérelmeinek orvoslását. ANDRÁSSY ÉS PÁRTJA. A kormányképesség jelszavával folyik Andrássy Gyula gróf pártjának szervezése. Egész sora kezd ébredezni azoknak a volt koalíciósoknak, akik annak idején sikere­sen működtek közre a függetlenségi elvek s főképp az önálló jegybank megvalósításá­nak elgáncsolásában. Főkép az arisztokrá­cia tömörül az egyelőre még névtelen párt körül és jelentkeznek az a'lkotmánypártnak már elfeledett főispánjai. Andrássy Gyula miniszterelnöki reményekdéseinek szines kö­pönyegébe kapaszkodnak a politika ez állan­dó spekulánsai. Az egyesült függetlensági párt hidegen szemléli a verbunkost és ma­gatartását attól teszi függővé, vájjon hajlan­dó-e Andrássy pártja magáévá tenni a de­mokrácia elodázhatatlan követeléseit. Andrássyék vérmesen negyven-ötven tagra számítanak. Hát ennyien nem lesz­nek. De hogy számuk jóval fölülmúlja a nép­pártét, már bizonyosra vehető. Az Andrásy­párt tagjai lesznek a következő képviselők: Andrássy Gyula gróf, Andrássy Géza gróf, Andrássy Sándor gróf, Bethlen István gróf, Bolgár Ferenc, Bródy Ernő, Darányi Ignác, Désy Zoltán, ifj. Erdélyi Sándor, Esztebházy Móric gróf, Gál Sándor, Márkus József, Ná­vay Lajos, Nehrebeczky György, Okolicsá­nyi-Zsedényi Ede, Pallavicini György őrgróf, Semsey László gróf, Springer Ferenc, Sze­red a v Aladár, Székely Ferenc, Székely Ala­dár, Széli Kálmán, Szterényi József, Vio An­tal. Tehát huszonötén lesznek Andrássy hí­vei. Vázsonyi Vilmos és Sándor Pál nem lépnek be az uj pártba. A megfejelt alkot­mánypártnak eddig nyolc kegyelmes és ki­lenc méltóságos rendes tagja van. Elnökké hir szerint Székely Ferencet szemelték ki, de nincs kizárva, hogy Széli Kálmán kerül újra az Andrássy-párt elnöki székébe. Al­elnökökké valószínűleg Bolgár Ferencet és Návay Lajost fogják megválasztani. An­drássyék azonban még mindig reményked­nek, hogy sikerül kapacitálniok Vázsonyi Vilmost a csatlakozásra s ez esetben ő lenne az egyik alelnök. Jelentős szerepet szánnak Désy Zoltánnak is. A formális alakulást csak a parlament elnapolása után mondják ki. Kül­tagja az Andrássy-pártnak nyilván rengeteg lesz. BESZÉLGETÉS SZÉKELY VOLT MINISZ­TERREL. Egy lujsáigiró ma beszállt Székely Ferenc volt miniszterrel, aki ,a következőket mon­dotta: —• Arnnyit mondhatok, ihogy az uj párt­alaki tós, a hatvanhetes politikusok tömörü­lése érthető folyománya a politika esemé­nyeinek. Tisza és veilé .a munkapárt mennek a maguk utján, ezt az ellenzék nem nézheti Te51f5°" Kizárólag helybeli, hírne­ves asztalosmesterek által készített, elismert jóminő­r ségü és bámulatos olcsó első kézből csakis az Egyesült MÜasztalosok Butorrakfárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kap­hatók; esetleg részletfizetésre is

Next

/
Thumbnails
Contents