Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-19 / 141. szám

t. DÉLMAGYARORSZAO 1913. junius 106. mely vagy az egyiket, vagy a másikat, de minden valószínűség szerint egyiket sem fogja kielégíteni, teljességgel képtelen lesz. Képtelen azért, mert nem lehet az egymás iránt gyűlölettel telt leikéket leszerelni. Balkáni szövetség volt — nincs és talán soha többé nem is lesz, mert ez a világ rendje. A képviselőház ülése. ~ Tárgyalják a koalíció gazdálkodását. — (Saját tudósítónktól.) Most, amjkor a koalició akkori urai ugy mozdulnak és han­gosak, mintha nem is ők vettek volna részt akkor minden jellemző dologban, tehát most épen aktuális elővenni és feszegetni a koali­ció gazdálkodását. A Ház mai ülésén szép sorjában elővet­tek néhány aktát. Nem sokat, de eleget arra, hogy bevilágítsanak azokba a sivár eszten­dőkbe. Előkeresték tehát a koalició zárszá­madásait s egyszerűen csak olvasni kellett. Mert nyilvánvalóvá vált, hogy a koalició az államjavakkal könnyelműen bánt, hogy pré­dálta a pénzt. A kereskedelemügyi tárca — Kossuth Ferenc és Szterényi József szűkebb, de igen tág resszortja — csak ugy csepeg a nem nor­mális számadásoktól. Nem csoda, hogy ma is a kereskedelemügyi tárca 1907. éves tulki­adásait firtatták. Nagy Sándor ismertette a szénszerződés dolgait és jellemezte Kossuth Ferenc és Szterényi, meg az egész koalició működését. Szinte kár volt ezt az egész dol­got fölidézni, mert fáj visszaemlékezni arra, hogy ez is Magyarországgal történt meg. Viszont hasznos és -intő dolog volt ez a mai idézés, mert a koalició urai egészen elfelej­tették máris a multat és ugy tervezik, sőt követelik a jövőt, mintha nekik nem is völna — multjuk. Az ülésről ez a tudósitás szól: Háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök, a képviselőház mai ülését. Harmadszori olvasásban megszavaz­ta a Ház az üzleti záróórarol szóló törvény­javaslatot. Fehérszakáll elhallgatott. Megfogta Dé­niz hófehér kezét és nieKcsökoíta mely ahi­tattai. Déniz ujjaira egy-ket könnycsepp esett és ott ragyogott, íenyiett néma Konvórgessei. Déniz azonban mar nem sin. Az első meg­lepetés után, nagyon nevetsegesnek es na­gyon nyiit szándékúnak talalta az öreg gyors töllobbanását. Egy kicsit szégyeite magat mert tudta, hogy ezt a hirtelen eliágyulást az ő keserves fölkiáltása idézte elő, de csak­hamar jóvá akart mindent tenni. Egyszerre fölugrott Fehérszakáll mellől, visszaült a ka­rosszékbe és ismét száraz, hivatalos hangon folytatta előadását: — Mai témánk, a maga ellenvetése da­cára, tanulságos konzekvenciával záródik. Azt hiszem, hogy sikerült bebizonyítanom a maga legutóbbi kijelentése alapján az eUső szerelem helyes definícióját és remélem most már, nem tesz kifogást, hogy egyhangúlag megállapítottnak jelentem ki, hogy manap­ság az első szerelem, mindig a legutolsó. Fehérszakáll szégyenlősen nézte a szmir­na szőnyeg diszitményét és nem mert Dé­nizre tekinteni. Déniz pedig szigorúan foly­tatta: — Holnap fc'ste nem Hlyen gyakorlati tárgyról tartok előadást, hanem a volvox go­lyók különc tulajdonságairól lesz szó. Ezzel felkelt helyéről és könnyed léi­tekkel kisietett a szalonból. (Vége.) (A kivándorlás.) Hámori László előadó ismertette a bel­; ügy mimisz ternek a Nordatlantisöhe Damptfer­iliiiiáein-Verband-han (iCantinentai Poöl) egye­sült .gőzlkajótársaság'olk részére adott kiván­dorló szállításról szóló belügyminiszteri je­lentést. A Pool-válialaitlban egyesült hajós­társaságok engedélyt kaptak, hogy (több ten­gerentúli kikötőbe a határrendőrség aLienőr­záse mellett kivándorlókat szállíthassanak. A társaság minden kivándorló után tiz ko­rona fiejpénzt tizet. Hátránya a szerződésinek, hogy a társaság bizonyos hátralékos fejpén­zeket megfizetni nem hajlandó, de kész a kö­vetelés elejtése esetén a kivándorlási alapot százezer koronával kárpótolni. Szmrecsányi György küiiönvélményt adott be a közigazga­tási ós kivándorlási bizottság határozata el­len. Szerinte a szerződést nem lehet tudomá­sul venni, mert a kivánaordási társaságuK nem vetik alá magukat a magyar törvények rendelkezéseinek. Sándor János belügyminiszter .két meg­jegyzést kíván itemni. A /kormány — úgy­mond — nem zárkózik iel a kérdés nyilvános tárgyalása -elől és sajnálja, hogy az -ellenzék <nem jött el, hogy megjegyzéseit itt megtehes se. iKöteiességszerüleg tájékoztatta magát, hogy a szerződés az életben bevált-e? Azt a felvilágosítást nyert-e Jekehfalussy Zoltán Jci­-ván-dariiasi biztostól, hogy a társaságok a szerződés feltételeit -betartják és bent -az -or­szágban nem folyik a kivándorlásra való csá­bítás. (Helyeslés.) A Ház tudomásul v-ette az előterjesztésit. (A koalíciós számadások.) Nagy Sándor az 1907., 1908., 1909. évi zárszámadásokat vizsgáló bizottság jelenté­sét ismertette. A koalíciós gazdálkodásnak nagy (hibája volt — úgymond, — hogy a koa­líció csak költségvetést csinált és a zárszá­makásokra nem íorditott gondot. Nagy ter­heket rótt az álllamra a hivatalok szertelen szaporításával. Szokásban volt a koalició alatt, hogy a tisztviselőket ideiglenes jelleg­gel nevezték k-i, aztán ezeket becsempészték a kinevezett tisztviselők közé. Az előadó, a mikor ismerteti a mult aktáit, egyben leszűri a bizottság nevében azt a konklúziót, hogy a tisztviselői állások szaporítását jó időre meg kell szüntetni és az állami alapok ellenőrzése tekintetében szoros kapcsolatot kell keresni az állami számvevőszékkel. Egymagánál a kereskedelmi tárcánál — folytatja az előadó — 1907-ben ötvenhat millió korona tulkiadás szerepel. Ebből az összegből a bizottság hét millió koronát ki­fogásol. Ez a kiadás ugy állott elő, hogy f907-ben az államvasút szénszükségletét a hazai bányák nem tudták fedezni és a szenet külföldről vásárolták. A |bizottság ugy ta­lálta, hogy itt a régi kormányzat a kincstárt súlyosan megkárosította, mert a régi szer­ződést fölbontotta -és uj, sokkail terhesebb szerződést kötött. — Hallatlan! Hát ez nem panama? — kérdezték többen. — A bizottság — (folytatta az előadó, — nem akar megtorlást s nem tesz ilyen irányú előterjesztést. Khuen-Héderváry Károly gróf: A záró­számadási bizottság jelentéséből igen érdekes momentumokat tudtunk meg a mult időkre vonatkozólag. Ijesztő képet tárt föll ez a je­lentés arról, hogy a kormány mit ne te­gyen? A bizottság a jelentést tudomásul veszi azzal a módosítással, hogy az 1907. évi záró­számadást küldjék át a főrendiházhoz. Egy­szersmind kérte, hogy a zárószámadási ja­vaslatnak azt a részét, amelyben a kereske­delmi kormány a Máv.-ot az anyagbeszerzési reformok keresztülvitelére szólítja, ne vegyék figyelembe, mert ő teljes bizalommal van a kormány iránt. Utána Antal Géza birálta a koalició szén­szerződését és miközben a koalició összes minisztereiről nem a legdicséretesebb han­gon emlékezett meg, nagy feltűnést keltett-, hogy egyedül Wekerle Sándort magasztalta­akiről azt mondta, hogy egyedül az ő zsenia­litása és pénzügyi tudása mentette meg az államot a deficittől. A tulkiadásoknak nem ) Wekerle volt az okozója, hanem az egyes resszort miniszterek. A régi helyén marad a jégpálya. — Pick Mór indítványa és az ad hoc bizottság határozata. — (Saját tudósít ónktól.) Ismeretes, hogy Pick Mor törvényhatósági bizottsági tag az áprilisi közgyűlés elé inditványt terjesztett, a melyben a Korcsolyázó-tér rendezésével kap­csolatban a jégpálya elhelyezése, a gyer­mek játszóhely és a közösfestő-atelier kérdé­sének sürgó's (megoldását hozta javaslatba. A közgyűlés az indítványra azzal felelt, hogy a polgármester elnöklésével ad hoc bizott­ságot küldött ki, hogy ez mondjon véleményt Pick indítványa ügyében. Balogh Károly pénzügyi tanácsos elnöklésével ma délután 4 órakor ült össze ez a bizottság. Az ülésen igen kevesen jelentek meg és iBalogh Ká­roly pénzügyi tanácsos csodálkozását fejezte ki azon, hogy maga az indítványozó sem jött el. Ennek -ellenére a bizottság letárgyal­ta az ügyet és olyan határozatot hozott, a melyben azt ajánlja, hogy a jégpálya az ál­talános városrendezés idejéig a régi helyén maradjon. Az ülés lefolyásáról az alábbi rész­letes tudósításunkban számolunk be: Balogh .Károly behatóan ismertette az ügyet. Legelső ízben Bnmswe.lter Ottó -és társad nyuj tattaik be indítványt a közgyűlés­hez, .amelyben a korcsolyázó-tó vógleig-es ren­dezését és -a korcsoly,apályának betonalappal való ellátását kérték. Az inditványt -a köz­gyűlés véleményezés végett kiadta -a tanács­in, aik, mielőtt azonban a tanács határozott v-öl­na, Marx -János, a Máv elinökágazgatója a vasf­űt,igazgatóság nevében átint a vár-oslhoz és a vasutas pal-ota tisztviselőinek zavartalané G-ága érdekében tiltakozott az indítvány elfo­gadása ellem. Kérte a várost, hogy <a Korcso­lyázó-teret végleg rendeztesse és iparikiroz­tassa, amit a város a vasutas palota építése előtt meg is igért. Az előadó ezután iföolvasta Pick .Mór in-ditványát, mely a következő: 1. Mondja ki -a város törvényhatóságd bi­zottsága, hogy -a jelenlegi korcsolya tavat -a vasutigazgatóság kívánságához képest feltöl­teti és pairkdroztatja; 2. A jelenlegi korcsoly a­pavilJi'ont -elő-állitásd áron átveszi -a szegedi uvorcsolyázó-egyesüiettől és -oly módon kíván­ja átalakíttatni, hogy abiban megfelelő vilá­gitásn műtermek létesüljenek. Fölhatalmaz­za a tanácsot, -hogy ezeket a műtermeket igen méltányos árban, iinook-olt esetben teljesen ingyen bocs/ássa elsősorban a szegedi festő­művészeik renoelk-ezésére. 3. A i&or-csolyató elhelyiezósérői sürgősen kíván gondoskodni oiymáuon, n.ogy ate-ng-eai Üjszegeoen -a va­ros által sportcélra kijei-ölt s a T-emesv-ári­utörut sarkán levő .két holdnyi területet, eset­leg a Mars-tér egyik megfelelő nagyságú, fel­töltendő -részét -azon elengedhetetlen föltétel­lel, hogy a tér olyan -berendezésű legyen, hogy a téli időtől eltekintve gyermekjátszó­helyül szolgáljon. 4. Kötelezni kell a korcso­iyázó-egy-es-ületet, hogy az uj helyen ikorcso­iya-pavillont építsen. (Bemutatja -ezután az előadó a mérnök­ség készítette költségvetést, amely szerint -a koircsoly-a-p-aviiLlon megváltása 22,000 koroná­ba kerülne. Gaál Endre nem tartja szerencsésnek azt a gondolatat, hogy ,a korcsolyázó-pályát je­lenlegi helyérői elhelyezzék. Az egyesület 25 -évire bérelte ki -a Korcsolyázó-teret, ha tehát a város most elhelyezi onnan a jégpályát, ak­kor igen könnyen kártérítési pör akadhat a ny-alkába. A korcsolyázó-pályán soha nincsen olyan zaj, hogy a vasutas palotában a tiszt­viselők zavartalanul in-e dolgozhatnának. — Faragó Ödön dr. tiszti főorvos a ikores-olyázó­pálya elhelyezése mellett beszél. Maga a kör­nyezet sem alkalmas -arra, hogy ott jégpálya legyen. Wagner Gusztáv ugy véli, hogy a jégpálya nagyon is meg felelő helyen van a Korcsolyázó-téren. Somogyi Szilveszter dr,

Next

/
Thumbnails
Contents