Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-18 / 140. szám

1913. junius?!5. DÉLMAGYARORSZÁG 3. lométer távolságra fut. A vasúthálózat tehát Összesen 69-682 kilométernyi területre ter­jed ki. I Most már csak az marad hátra, hogy a tanács a költségvetést a közgyűlés elő ter­jessze és kérjen fölhatalmazást arra, hogy a Vasutengedéiyezés iránt való tárgyalásokat a kereskedelmi miniszterrel megindíthassa. Eb­ben az esetben nagyon valószínű, hogy a ta­nyai vasút épitését a jövő évben már meg is kezdhetik. Ha egyáltalán megkezdik; bassaaá*2bzah9iiiaúassiieab3xbtiasaaiiaaaaiiaiiaaa<^áriiií Andrássy Gyula gróf legújabb pártja. (Saját tudósítónktól.) Andrássy öyuía grófnak nagyon furcsa szerepet osztott ki az esztendők óta nyugvópontra nem jutott, foly­ton változó helyzet. Andrássy föloszlatta az alkotmány pártot, amelynek alig is volt gyö­kere az országban, inkább csak az arisztok­raták hűvös légkörében hódított a maga ex­kluzív törekvéseivel és gyülekező helye volt azoknak a politikusoknak, akik csak a hatal­írioíi tudják elképzelni az aktív politikát. An­drássy egészén Tisza István gróf álláspont­jára helyezkedett, amikor szélnek eresztette pártját, a szabadelvüpárt föíoszlásának min­tájára anélkül, hogy az ő — Andrássy — párt­ja valami aktív dolgokat hozott volna. An­drássy /hivei szép lassan munkapártiak let­tek, vagy a lesbenállás mesterségére tértek át. A vezér mellett mindössze tizen-tizenket­ten tartottak ki a parlamentben, ezek is na­gyon halkszavuak lettek. Amikor a szövet­kezett ellenzék a legforróbb csatákat vivta, Andrássy vonakodott a demokratikus vá­lasztói reformot elfogadni és ezzel nagy mér­tékben gyöngítette a harcöíók erejét. Ma sem tudjuk a pluralitás kitalálójáról, hogyatt gofí­dolja megoldhatónak a választójogot. Politi­kai körökben azt állítják, hogy ezt Andrássy se tudja. Andrássy Gyula gróf tehát most íljfa pártot alakit. Az Országos Klub vasárn'api értekezletén Ismertette a pártalakitás szük­ségességét. A megjelent politikusok helyes­léssel fogadták szavait. Andrássy pártjátíak föltétlenül tagjai lesznek a következő, volt alkotmánypárti képviselők: Andrássy Géza gróf, Andrássy Gyula gróf, Andrássy Sándor gróf, Batthyány La­jos gróf, Bánffy Miklós gróf. Bolgár Ferenc, Darányi Ignác, Eszterházy Móric gróf, Oko­licsányi Isedényi Ede, Pallavicini György őrgróf, Semsey László gróf, Szereday Ala­dár, Szterényi József. / Ezeken a szűkebb híveken kivül számit Andrássy a munkapártból kilépett képvise­lőkre. Csaknem bizonyos, hogy Návay Lajos és Nehrebeczky György belépnek az uj párt­ba. Andrássy számit azokra a volt munka­pártiakra is, akik a választójogi törvény miatt léptek ki a többség soraiból. Nagyon valószínűtlen azonban, hogy a demokratikus elveket hirdető Székely Ferenc, Székely Ala­dár, ifjabb Erdélyi Sándor, Sándor Pál, Ba­ross Gyula, Márkus József, Vio Antal, Bródy Ernő Endrássy programjáért lelkesedjenek. Ezek a modern irányú politikusok csak az esetben csatlakozhatnának Andrássyhoz, ha a gróf nyiltan demokrata programot adna. Vázsonyi Vilmos nem lép be az tij pártba, bár sok tekintetben szimpatizál Andrássyval. Béla Henrik sem lesz alkotmánypárti. Ezzel szemben csatlakozni fognak Andrássyhoz: Springer Ferenc, Bethlen István gróf és Gál Sándor. Andrássy tehát egy tizenöt-husz ta­gú frakciónak lenne a vezére. Az Andrássy-pártnak egéísz isor excel­lenciás tagja lesz tehát: Andrássy Gyula gróf, Andrássy Géza gróf, Batthyány Lajos gróf, Návay Lajos, Szterényi József. Ezek­hez csatlakozik Wekerle Sándor — mint kül­tag és miniszterelnök ín spe. De számítanak ÁndfáSSyék Zichy János gróf támogatására' is. Hallottunk ólyán — csaknem lehetetlen — kombinációt, hogy Kabós Ferenc, liencz Károly és Szüllő Géza is belépnek áZ uj párt­ba. Akik ezt a három politikust ismerik, nem tudják elhinni, hogy éppen a munkapárt ve­zérének, Tisza Istvánnak miniszterelnöksége idején hagyják ott a kormánypártot. Szóval a legérdekesebb az egészben az, hogy Andrássy éppen a függetlenségi pártok fúziója alkalmával igyekszik uj pártot ala­kítani és ezzel dokumentálja, hogy a függet­lenségeikkel egyáltalán nem szimpatizál, il­letve nem vállal közösséget. Másrészt fontos az is, hogy Andrássy még program nélkül is kész pártot alakítani, csakhogy bebizonyítsa, milyen egyetértés honol az ellenzékiek kö­zött ... • IlXBflflEÍBSBBBBBBBBBBBEBBBBBBBBBBBBBflBBflBSBBBBBBBBBflB A képviselőház ülése. Féltizenegy után Beöthy Pál elnök megnyitja az ülést. Gueth Gyula előterjesztette a mentelmi bizottság jelentését Pál Alfréd és Takács József kép­viselők mentelmi ügyében. Ezután harmad­szori olvasásban megszavazták a tegnap el­fogadott kisebb törvényjavaslatokat. Nagy érdeklődés mellett folyt le a megüresedett al­elnöki állás betöltése. Százharminchét szava­zócédulát adtak le. Valamennyi szavazat Lá- j zár István grófra esett, akit az elnök meg- \ választott alelnöknek jelentett ki. A munka­párt lelkes éljenzéssel fogadta d választás eredményét. Ezután Hegedűs Kálmán az üz­leti záróóráról szóló törvényjavaslatot is­mertette. A magyar törvényhozás — úgy­mond — nem mehet el a hatórás záróóráig, mint az osztrák, respektálni kell a kereske­dők érdekeit is. A kereskedők érdeke pedig az, hogy a boltok nyitva álljanak az esti órákban is. A javaslatban a méltányosság találkozik a szociális érdekekkel. Hantos Ele­mér szólt elsőnek a javaslathoz. A kereske­delmi alkalmazottak több ezer Ifőnyi tábo­rának szociális igényei évek óta hasztalan várnak kielégítést. Nyugdíjügyüket törvény­hozásilag kellene rendezni. A javaslat az első lépés szociális irányban. Örömmel üdvözli a reformokat. Nagy figyelem fogadta Beöthy László kereskedelmi miniszter fölszólalását: —' A törvényjavaslat alapgondolata az, — mondta Beöthy, — hogy igyekezzünk az alkalmazottak szociális helyzetén javítani és hogy megakadályozzuk azt, hogy bizonyos határon tul a munkaadók igénybe vehessék az alkalmazottak erejét. (Helyeslés.) Mert a tuldolgoztatás megsemmisíti azt az értékes tőkét, amely az alkalmazottaknak egyedüli vagyonuk: a munkaerejüket. Ennek kímélé­sére kell törekedni s az alkalmazottak szo­ciális létét biztosítani. A nyugdíjügy megol­dásával is foglalkozott, a kérdés azonban csak az előkészítés stádiumában áll. A ja­vaslat a normális záróóra áttörésével egyes foglalkozási ágakban megengedi a munka­idő meghosszabbítását. Ha minden jogos ér­deket most nem is tudtak kielégíteni, reméli, hogy a közel jövőben az összes jogviszonyo­kat rendezni tudják. Kéri a javaslat elfoga­dását. bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbböbbbbbbdbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb A közgyűlés elrendelte a köztisztasági telep felépítését — A költségeket a váro­si alapokból fedezik. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután négy órakor folytatták és befejezték a rendkivüli közgyűlést. Egyetlen tárgy, a köztisztasági telep ügye volt. A közgyűlés elrendelte a te­lepnek még ebben az évben való fölépítését. amivel azt a szociális célt is akarta szolgálni, hogy valamennyire hozzájáruljon a munka­hiány enyhítéséhez. Kormányos Benő dr. el­lenezte azt, hogy ebben az évben épitsék föl a köztisztasági telepet, mondván, hogy előbb való a zenepalota és a vásárcsarnok. A közgyűlés azonban Kormányos Benő dr. indítványát leszavazta. Az ülésről részletes tudósításunk a kö­vetkező: A közgyűlésen Lázár György dr. pol­gármester elnökölt. Jegyzők: Taschler En­dre főjegyző és Rack Lipót osztályjegyző. Az ülés megnyitása után fölolvassák a tegnapi közgyűlés jegyzőkönyvét, amelyet hozzászólás nélkül tudomásul vesznek. Ezután áttérnek a köztisztasági telep ügyének tárgyalására. Bokor Pál helyettes polgármester ismerteti a tan,ács javaslatát, amely szerint .a taraács javasolja, mondja ki a közgyűlés, hogy a köztisztasági telep ki­építését sürgős szükségnek tartja 'és annak a mérnöki hivatal által beterjesztett költség­vetés szerinti való (fölépítését elrendeli, a szükséges 320.000 korona beruházási költséget megszavazza, amely összeg husz év alatt visszafizetendő s 4 százalék kamatozás mel­lett a letéti óvadék elmén Ihelyezett 243,226 korona, ós az árvaházi alapban elhelyezett 92,406 koronát kitevő alapból lesz ideiglene­sen kölcsönként ifölveendő s 1914. évi január elsejétől ikezdődőleg husz egyenlő részletben Visszafizetendő s az egyes fizetési részletek Iközköltségvetésileg biztositandók. Kormányos Benő dr. szólt hozzá a tárgy­hoz. ,A város köztisztasága, amióta a vállal­kozóilc-kezébői kivették, mintaszerű. Ép azért csak Thefyeselrai tudja, hogy a köztisztasági üzemet bázikezélésbe vette a város. .Mind­amellett nem pártolhatja a tanácsnak azt a tervét, hogy a köztisztasági telepet még eb­ben az évben épitsék föl, mert sokkal f autó­sabb intézmények várnak megvalósításra, amelyek késedelmet nem szenvedhetnek. Ha a tanács mindenáron építkezni .akar, hogy ez­zel segítsen a miunkahiányan, akkor kezdje meg a zenepalota és a vásárcsarnok épitését. Ezeknek .a város gazdasági és kulturális fej­lődésében sóikkal nagyobb 'jelentőségűik van, mint a köztisztasági telepnek. Nem tartja helyesnek azt sem, hogy a telepet a Vértó helyén akarja építtetni a tanács. Ezt a tavat csak a mult évben töltötték föl és a funda­Telefon 515. Kizárólag helybeli, hírne­ves asztalosmesterek által készített, elismert jóminő­^^ ségű és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesült Műasztalosok Butorraktárában (Szeged, Tisza Lajos-körűt 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kap­hatók; esetleg részletfizetésre is.

Next

/
Thumbnails
Contents