Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-15 / 138. szám

•tfsra 'titkár. aiká. tnil.in.roí kére?- I ».. .j SPORT SZERKESZTŐSÉG: H9RRSZ-11TC9 9. KinDÓHIURTflb: KŐRRSZ-UTCi) 9. telefonszám: 305. 1/GMUHUIMKUIUZUU telefonszám: 81. MEGIEGEH: MINDGN UHSMNP. SPORT LAPJA. MGGIGüGH: MINDGN URSRRNRP. Szeged, 1913. Ára 4 fillér. Junius 15. Olympiai gondolatok. — Hz 1920. Gu a mienk. — A sporttársadalom sürün hall egy nevet emlegetni, valahányszor olympiádról van szó. Ez a név idővel fogalommá válik, mert annak vezetője alapozta meg a mai, hatalmas iramban fejlődő testi kultuszt a modern olympiádok rendezésével. Báró Coubertiné a dicsőség, hogy minden negyedik évben világünnepet tartanak a sportemberek. Hogy ezt tehetik, mennyivel fölényben vannak a szellemi harcosokkal szemben. Azt lehet mondani, 'hogy a nemzetek fiainak sportélete nem egyéb, mint örökös versenyre készülés. Nem csoda tehát, ha a 'testi kultura olyan rohamosan fejlődik. Mert csak ott van haladás, ahol verseny tapasztalható. Minden nemzet sportembereinek az a vágya, hogy saját otthonukban olympiádot rendezzenek. Nagyon nehéz e jogot megszerezni, de ha egyszer sikerül, arra a nemzetre bizonyára áldást jelent. Ugyanis küzdőtereket kell létesíteni, amelyek aztán örök időkre megmaradnak és a fejlődésnek mindenkor biztos eszközéül szolgálnak. A küzdőterek közül legnagyobbszerü a stadion szokott lenni. Itt nyitják meg ünnepélyesen az olympiai versenyeket és itt is zárják be. A versenyek legnagyobb része is ebben folyik le. Tehát a legnagyobb gondot ennek az építésére forditják. Rengetegbe kerül a felépítése, épen ezért az igazi gondot legtöbbnyire a hozzávaló pénz megszerzése okozza. A svédek ezt a kérdést nagyszerűen oldották meg. Nyereménysorsjegyeket bocsátottak ki. A németeknél nem igy történt. Ott senki sem akart adakozni a nagy célra. Az állam a rossz pénzügyi viszonyokra hivatkozott és azt mondta, hogy ideális célokra nem áldozhat, a magánosok pedig a hatóságok példáját követték. Már ugy látszott, hogy a stadion miatt csődöt mond a német sport, amikor mégis akadt egy ember, Pódbielszki, volt miniszter, egykori tábornok, aki kezébe vette az ügyet. Két és fél millióra volt szükség. A pénz hihetetlen gyorsan összegyűlt. Első felét az Unionklub adta, a másodikat már a magánosok. A stadion már kész is; Grünewaldban épült és a mult vasárnap szentelték fel a császár jelenlétében. Az ünnepség gyönyörű részletekben bővelkedett. Először húszezer ifjú és leány Vonult fel nyolcszáz egyesületi zászlóval. Remek magatartással lépdeltek el a páholy előtt és a huszonötezer főnyi közönség a nagy eszmétől és a csodás látványtól ihletve 'tapsolt a tornászoknak. Azután az egyetemi ifjak mutatkoztak be, majd a vizi sport hivei tűntek fel uszóköntöseikben. Hatalmas sorban következtek a labdarugók és végül nyolcezer iskolásfiú. A legérdekesebb és szokatlan esemény az volt, hogy amikor Podbielszki II. Vilmos császárt üdvözölte, tízezer postagalamb szállt a levegőbe az égboltot csaknem elsötétítve. Ezek vitték hirül a birodalom minden részébe e rövid, de nagyjelentőségű szót: megtörtént. Valóban megtörtént az, amiért a németek annyira sóvárogtak és amiről mi talán hiába álmodozunk. Pedig joggal mi is rendelkezünk. Tavaly Stockholmban megkaptuk a felhatalmazást az 1920. évi olympiád rendezésére, de hogy lesz-e belőle valami, ez egyelőre bizonytalan. Ennek jellemzésére elmondok egy esetet, amely a stockholmi stadionban történt a versenyek szemlélése közben. Tornászok együtt ülünk és remegő érzéssel figyeljük birkózóinkat. Egyszerre feltűnik lszer tatánk alakja. Érdeklődünk tőle, hogy mi hir. — Kilencszázhúszban az olympiádot mi rendezzük — válaszolja lakonikusan. — Nagyszerű, nagyszerű, örvendezünk mindannyian. — No, csak ne örüljetek annyira — hűt le bennünket az öreg. — mert úgyse lesz abból semmi. Ismerem én a magyarjaimat. Nem tudunk mi még ilyesmit produkálni', mint a svédek. Qyengék, erőtlenek vagyunk. Szavait jól megjegyeztem magamnak és most egy év után — a német stadion megnyitásakor, a mely az 1916-iki olympiai versePROGRAM: SiPK II1SZEGEDI SPOBTIEEBPE. SZAK—URAK :: mérkőzése. :: SzAK: György Jopi Vida Szalay Szűcs Majkó Hapa Fürst Blum Sörös Csizik URAK: A csapat összeállítását nem adta ki a fővárosi vezetőség. Biró: Puskás István. nácsost küldte ki, aki ma érkezett Szeműire /Kpszonöteaeir ifcorcoét- folyósított «* I vasuti ha'peet. synhnup