Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-14 / 137. szám

i. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. junius 11. szükségesnek tartam. Meg kell akadályozni azt, hogy bizonyos izgalmak őfelsége szemé­lye ellen is irányoztassanak. Dániel .Gábor, a munkapárt alelnöke igy •felelt 'ugyanerre a kérdésre: — Helyeslem a javaslatot, elfogadom és osztozkodom minden intézkedésében, mert szükségesnek tartom. Magyarország csak a pragmatika szankció alapján és monarchikus formában boldogulhat. Különösen örülök azonban a javaslat ama szakaszának, mely az esküdtszékek hatásköre alól kivonja még a sajtó utján elkövetett királysértéseket is és a rendes bíróság elé utalja. Általában min­denekfölött az esküdtszéki hatáskör erős kor­látozását óhajtom. fcaasBiaKaaacsieüiKensaaeessaaaeasasxssieasisaaantaas'aaB^ Tiz városatya fölebbez a vízórák mellett. — Ujabb bonyodalmak a vlz körül. -­(Saját tudósítónktól.) A májusi közgyű­lésnek egyik legfontosabb eseménye az volt, hogy a törvényhatósági bizottság elvetette a vízórák fölállítására vonatkozó tanácsi ja­vaslatot. A közgyűlés többsége azon a véle­ményen volt, hogy nem vizóra kell, hanem viz és ennek megfelelő határozatot is hozott. Igaz ugyan, hogy a mult év októberében meg éppen a közgyűlés utasította a tanácsot, hogy a vízhiány megszüntetése érdekében részle­tes javaslatot tegyen a vizórák kötelező be­állításáról, azóta azonban más tapasztala­tokra jutott. Igy aztán kimondotta a májusi közgyűlés, hogy a vizórák ügyét leveszi a napirendről és a vízhiányom a Tisza vizével kiván segiteni oly módon, hogy öntözési cé­lokra csakis ezt szabad fölhasználni. Evégből tiszai vízvezetéket létesít a város s a köz­gyűlés utasitotta a tanácsot, hogy a pályá­zatot pályatervekre nyomban hirdesse meg. Ezt a közgyűlési határozatot most tiz városatya megfölebbezi. Kérik a belügymi­nisztert, másítsa meg ezt a határozatot és a közgyűlésnek a mult év októberében ho­zott és miniszteri jóváhagyással ellátott ha­tározata alapján tegye kötelezővé a vizórák beállítását. A fellebbezés igy szól: Tekintetes városi Tanács! Szeged város .törvényhatósági bizottsá­gának 1913. május (hó 29-ón kelt közgyűlési határozata ellen tisztelettél felehbezéssel élünk. A mintegy 10 év előtt közhasználatnak átadott, városi viizmü működése óta minden évnek nyarán (kivétel nélkül, de itt-ott más időben is, a legnagyobb megütközéssel kény­telen városunk lakossága tapasztalná, hogy a sokmilláó 'befektetéssel létesített vizmü ép­pen aibban az 'időben nem képes rendelteté­sének megfelelni, .amidőn .ezen körülményből a város egészségére a legnagyobb hátrányok származhatnak. A iközíelikeseredés minden évben napirendire hozta azt a kérdést, miikép lehetnie az áldatlan állapoton segiteni. Szakértők meghallgatása, e céllból egybe­hívott szakbizottságok tanácskozása volt hi­vatva évről-évre a célravezető eszközökét megtalálná és a sok megfontolásnak, tanács­kozásoknak eredményeként, a városi vízmü­veket állandóiam tanulmányozó városi .fő­mérnöknek, vagy az e célra egybehívott szak 'bizottságnak véleménye alapján a törvény­hatósági bizottság 1912. évi julius 2-án kelt közgyűlési határozatában, a közhangulat he­lyeslésével kimondotta, hogy az időnként fel­merülő vízhiány megszüntetéséről egyedül megfelelő módnak a kötelező vizóramndszer behozatalát tartja és evégből utasitotta a város tanácsát, hogy erre vonatkozó érdem­leges javaslatát a vízvezeték és vizdijsza­bályzat módosításának tervezetével együtt 1912. év október havi közgyűlése elé terjesz­sze. Kifejezést adott a törvényhatósági b.i- : zotsáig az ügy kétségtelen sürgősségének s a (határozat ellen beadott .felebbezés dacára, a belügyminisztérium rendeletében a fenti egyedül oélravazető határozatot helyben­ihagyta, indokaiban megcáfolván, pontról­pontra a felebbezésben kifejtett aggályokat, A most már jogerős határozat végrehaj­tása céljából 'ismételve meghallgatott szak­bizottság véleménye alapján javaslatot ter­jesztett ,a Tanács a május havi rendes köz­gyűlés elé, amely anélkül, hogy az égetően sürgős 'és a város egész lakosságára inézve nagy borderővel bíró bajok elhárítására, be­látható időn belül megválás itiírató javaslat merült volna fel, a kérdést, amelynek meg­oldása elodázhatatlan, egyszerűen levette a napirendről. A fenthivatkoEott szakértői vélemények­ben, szakbizottsági tanácskozásokban és a jogerős közgyűlési határozatiban kellő suly­lya.1 kifejezésre jutottak azok az 'indokok, a melyek a súlyos baj gyors sé amellett pénz­ügyi szempontból aránylag számításba sem jövő költséggel való elhárításának egyedüli módjaként házanként való vizóramendszert jelölik meg. — Az ezzel szemben elhangzott ellen vélemények közül egyedül figyelemre méltó, hogy vízpazarlás tulajdonképen nem létezik, mert közérdek, hogy a város minden lakosa minél (több vizet használjon, ami igen szép elv, ide ha a tapasztalat egy évtized óta azt mutatja, hogy vizünk éppen a leg­erősebb és 'legfontosabb szüksége idején egy­általán nincs, akkor mint megdönthetetlen, 'érvet 'kell elfogadni a jogerős határozat ál­tal megjelölt egyedüli módot, amely egyrészt alkalmas arra, hogy a lakosság a viznek ta­karékos használata érdekében minden módot elkövessen, másrészt pedig a vízhasználat okozta, terheket jóval igazságosabban fogja a város lakosai közölt megosztani. A lakosság molesztáilására vonatkozó ér­vük pedig tekintetbe sem jöhetnék azzal szemben, hogy a vízhiány a bosmntáöoknafc sckkal tartalmasabb kuhferrását képezi s a .leigelsősorban tekintetbe jövő közérdeket a i f EDISON • Mojti-Siiuház « Feketesas-utca és Gsekonics-u. sa ok Szombat, vasárnap Két világsláger ! Patílé hét heti eseményei. Az elszabadult tehervonat. Amerikai dráma. A csodamajom. Humoros. Jancsi lakomája. Humoros, Dora thorne. Társadalmi dráma 3 felvonásban. Közkívánatra! K özklví natra! A SzTK—SzAK bajnoki mérkőzése és az állami főgim­názium négyszáz diákjának tornaversenye. Előadások hétköznap 5, vasárnap, 3 órától fogva folytatólag. Helyárak: Páholy 5 K, páholyszék 1 K, zárt­szék 80 f, I. hely 60 f II. hely 30 fillér. Ezentúl csak minden szombaton és vasárat p ta tunk előadást. közegészségeit fenyegető komoly hajók elhá­rításáról van1 szó. Meg nem engedhető, hogy egy évtizedies tapasztalat és megfontolás alapjain kiforrott és felsőbb jóváhagyásban is részesített ha­tározat egyszerűen féilreddbassék, melynek gyakorlati megvalósítását az egész város la­kossága várja, kivárja és követeld. (Méltóztassék jelen .felebbezóst a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjeszteni, hol is tiszteletteljesen (kérjük, miszerint, a sérelmes nek vélt határozatot meg semmisíteni és Sze­ged várost a jogerős határozat végrehajtásá­ra utasítani méltóztassék, Tisztelettel: Csernovits Agemor, Ujj Jó­zsef dr., Jedlicska Béla. dr., Kiss Ferentc, Bodnár 'Géza dr., May Ferenc, Patzauer Sándor, Lippay Nagy Amtail, Barcsay Ká­roly, Székely Vilmos dr. A viz körül tehát ujabb bonyodalmak vannak készülőben. Állítólag sok esélvé van annak, hogy a belügyminiszter csakugvan el rendeli maid a vizórák kötelező beállítását. A fölebbezéssel a tanács legközelebbi ülésé­ben foglalkozik. 3£3!iBs«iaEa;dBig*KS8SEaxxa>snBiBaaaeBaEiiBiiHaBBiBBiasaB Egy szegedi kereskedő-pár a vádlottak padján. (Saját tudósítónktól.) Komplikált ügyet tárgyalt ma a szegedi törvényszék harmadik tanácsa Rigó Endre dr. elnöklete alatt. Az ügynek érdekességet nz adott, hogy a vád­lottak padján egy szegedi kereskedő és a fe­lesége ülték, bukással vádolva. A kereske­dő nem régen, még jómódú ember hírében állott és őt is, mint annyi szegedi céget és vállalatot, a 'Gazdaságii és Iparbaink bukása juttatta tönkre. Ami komplikáilttá tette az ügyet, az egy jogi kérdés, amelynek már kötetekre meinő irodalma van. A vádirat szerint ugyanis Do­bó Lajosné, .Valéria-téri 'kereskedő 1912. má­jusban fizetésképtelenné lett. Mérleget soha nem készített és mikor már tudta azt, hogy fizetni nem bir, akkor is rendelt még nagy ab mennyiségiben árukat. Az iizüertj (fiőzőleg azonban az uráé, Dobó Lajosé volt. 1909-beu nyitotta meg 'a férje az üziletet, csakhagy megbukott és ekkor a felesége inevére irattá. Az asszony természetesen nem értett az üz­lethez és azt teljesen a férje vezette még ak­kor is, amikor már az ő nevén volt. Mind­azonáltal mivel ia oóg (az ő inieve alatt volt, őt kelleJ vádolni a vétkes bukással, az ura pedig Dobó Lajos, mint bűntárs került szin­tén vá l alá. A mai tárgyaláson azután bi­rói Ítélet döntötte, hegy tényleg az bünte­tendő, aki csak a nevét oida adta, vagy pe­dig akinek hibájából a vétkes bukás történt. Dobó Lajosné a kihallgatásakor azzail vé­dekezett, hogy ő iaz üzlethez nem értett, de •ez nem is volt szükséges, mert férje vo'lt a teljhatalmú üzletvezető. Minden ügyet a fér­je intézett; ő bonyolította ile a vásárlásokat (és; ia,z. eladást ás. Vádlott, (megbízott férjéi­ben és igy nem is tudhatta, hagy tör.ténmek-e olyan dolgok, amik szabálytalanok, bár vé­leménye szerint miniden rendben ment ós hogy megbuktak az csak a rossz gazdasági viszonyoknak tulajdonítható. Mikor .az üz­let megalakult 1909-ben, akkor a Valéria-té­ren csak két koukurrens cég volt, mig most pedig már nyolc van. Dobó Lajos azzal védekezett, hogy mér­leget azért nem készített, mert nem járt •kercsk edemiit, csak négy elemit és két reált; igy nem is tudhatott mérleget cisnálnL Ta­gadta, hogy árut rendelt volna akkor, ami­kor már fizetésképtelen, volt; ennék valótlan-

Next

/
Thumbnails
Contents