Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-13 / 136. szám

1913. junius 13. DÉLMAQYARORSZAQ támogatásra, mert azok megvalósítása érde­ke a város egész közönségének is. Kijelen­tette még, hogy a tanács egyik legközelebbi illésén fog javaslatot tenni a vágóhid ügyé­ben és javaslatában pártolólag terjeszti a ta­nács elé a husiparosok kívánságait is. AZ UJ Pí!0< A képviselőház ülésén elmondta: Tisza István gróf miniszterelnök. Megállapíthatjuk az elhangzott mi­niszterelnöki programbeszéd után, hogy Tisza beszéde nagy és mély hatást tett az egész munkapártra, remélhetőleg a parla­menten kivül, az országban is meglesz a jelentősége. Megállapítható, hogy nagy koncepciójú kormányzati programot adott Tisza, amelyre az ellenzéknek komolyan kell válaszolnia, ha egyáltalában törődik még az ország ügyeivel. A munkapárti kép­viselők nagyon örültek, hogy Tisza vala­mennyi nagyobb kérdésről nyilatkozott és Így tájékozódást nyújtott minden irány­ban, másrészt rendkívüli módon helyesel­ték, hogy most e pillanatban magáról a parlamenti helyzetről nem nyilatkozott. A Ház mai üléséről, illetve Tisza Ist­ván beszédéről ez a tudósitás szói: ELNÖKI KÖSZÖNTŐ. Az iel'sőeanelleti Ikarzatdk zstufoliájsiiig meg­telteik 'előkelő ihöligyközönsétgigial. Ott ült -a karzaton Lukács Láiszilónó is, aki nem szo­kott az ülésekre eljárná. A második emeleti karzatok üresek voltaik, — a „nép" sziámára nagyon válogatva osztogatták a jegyeket. A munkapárti képviselőik fétiiizieniagykor tódultak iba a terembe, legalább kétszázan. Jelen vain Lukács László ás, szürke ruhában; szinte észrevétlenül helyezkedik ©1 a második padsorban. Az ülésen Beöthy Pál elnököl; bejelenti legelőször is azt, hogy Tisza István -gróf mi­cásiztereillnökfcó neveztetvén ki, mandátumá­ról és az elnökségről lemond. — Éljen! Éljen! — kiáltják. — Éljen a király! — kiálltja Sztmnyvszky Sándor. Az leigész munkapárt föláll és éljenez. Az elnök: Tilsza egyénisége szorosan ösz­S7.©forrott iá Házzal; a parlamenti rend megte­remtését neki köszönhetjük, neon térhetünk tehát egyszerűen napirendre a 'lemondásán. Mivel azonban Tisza tovább is itt fog mű­ködni, még exponáltabb állásiban, tőle bú­csúzni nem szükséges, siem érdemeit külön méltatni. Indítványozza az elnök, hogy Tisza István gróf temourláisát vegyék tudomásul. (Saját tudósítónktól.) Kétszáznál több képviselő jelent meg ma délelőtt a képvi­selőházban. Az ülésnek ünnepélyes színe­zete volt: minden helyet elfoglaltak a kar­zaton urak és hölgyek. De az ülésteremben is bizonyos ünnepies hangulat vett erőt az embereken, hogyne, Tisza István grófnak, illetve az uj kormánynak programját vár­ták. Aztán az ellenzék bevonulása is elma­radt, igy ma nem történt semmi incidens a Házban, se az utcákon vagy a parlament A Ház tudomásul vette a lemondást Sándor János és Ghillány Imre báró szin­tén lemondott mandátumáról. E bejelentések után lépett Tisza minisz­tertársaival a terembe. A Ház peroekiig tartó éljenzéssel fogadta. Amint a csend helyreál­lott, Tisza azonnal beszélni kezdett. — Tisztelt Ház! Van szerencsém . . . — Bocsánat, még iniem fejezteim be az előterjesztéseimet! — szólt az elnök. Az elnöki előterjesztések után azután is­| mát .felszólalt Tisza, átadta -az elnöknek 'a kor ' mány kinevezéséről szóló királyi kéziratot. Az elnök fölolvastatta a kéziratot; a föl­j olvasás közben a távozó miniszterelnök, Lu­< kács László nevétnek említésekor a Ház zajo­' san tapsolt. Az ©gyes miniszterieket egyen­' kint megéljieineztók A felolvasások utiáp, miu­tán a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó részét JiDtelasiitatték, Tisza István gróf szólalt föl. TISZA BESZÉDE. (Az előd nyomdokán.) Azt hiszi, úgymond Tisza, hogy a Ház nem várja tőle azt, hogy megjelölje politiká­jának alapelveit és irányát és hogy kormány­zati programot adjon. Ezt a kormányválsá­got ,nem politikai ^differenciák lidézték elő; ugyanazt a politikai irányt szolgálja hűsége­sen, amelyet előde követett. A kormány előd­jének összes elvállalt kötelezettségeit magáé­nak ismeri és javaslatait is magáévá téve igyekezni fog Ígéreteit is teljesíteni. A napi­rend szerint 150 interpelláció nincs elintézve; ezek közül a legírisseb is több mint egy éves. A kormány nem válaszalt eddig, mert az el­lenzék nem volt jelen. Amennyiben rövid idő alatt nem lehetne az interpellációkra az ellen­zék jelenlétében válaszolni, az interpelláció­kat egyszerűen törölni fogják a nyilvántar­tásból. (A kiegyezés.) A kormány szigorúan ragaszkodni fog a kiegyezés alapjaihoz, mindenkor ezt a politi­kai irányt követte, minden esztendőnek a ta­pasztalata megerősítette abban a meggyőző­désben, hogy sikeres nemzeti politikát csak a kiegyezés alapján lehet folytatni. A meddő közjogi harcok mellőzésével lehet a harmo­nikus együttműködést biztositani a monar­chiát fantartó összes tényezők között. En­nek az igazságát a mai viszonyok között lát­nia keli mindenkinek, akinek a jó isten szemet adott. A határainkon lejátszódó események mindenkit meggyőzhettek arról, hogy a vál­tozott viszonyok között csak abban az irány­ban boldogulhatunk, ha a magyar nemzet és a monarchia érdekeit harmóniába hozzuk egymással. Ebez nagy erőfeszítés szükséges, politikai érettségünknek és egész katonai ké­szenlétünknek érvényesítése. Ezért kell min­dent elkövetnünk a súrlódások kiküszöbölé­sére a monarchia másik államával szemben, úgyszintén Szent István országainak hatá­rain belül is. (A nemzetiségek.) Horvátországban a múltban fényes sire­keirieket aratott uraioniista politika naigy ne­hézségeikbe ütközött; a mai állapotokat fönn fogjuk tartani, miig okvetetlenül szükség van rá, die igyekezni fogunk az alkotmányos álla­potokat helyreállítani az állami kapcsolat sérelme nélkül. A nemaetiisiági kérdésben az az álláspontja, hogy az idegemajiku magyar állampolgárok iigen nagy többsége a magyar államiság alapjára helyezkedett ragyiau, de mégsem lehet szemet hunyinii ama tény előtt, hogy vannak a nemzetiségiek körében uacio­nailista törekvéseik is. Reméli, hegy ©zt az irányzatot lis sikerülni fog rábírni arra, hogy eldmináljoiL programjából mindenit, ami ©1­ientótben van a magyar nemzeti állam egy­ségével. (Készenlét minden téren.) Az erőgyűjtésnek és készenlétnek 'egyik tenmészietes eszköze a hadsereg hadikészültsé­ge. A kormány nem tagadja, hogy ez áldoza­tokkal fog járni. Az a program, melyet pár évve'l ezelőtt megállapítottak, többé fönin nem tartható, mert határainkon a helyzet telje­sen megváltozott. Nékünk is el kell mennünk azokig a határokig, ameddig pénzügyi viszo­nyaink mellett elmehetünk. De nemcsak a katonai, hanem a gazdasági és pénzügyi ké­szenlétet is fokozni fcetll. A kormánynak és a társadalomnak egyaránt számítania keJl ar­ra,, hogy készülődnünk kel! s hogy a kiadá­sok lehető imégszaritása mellett a jövedelme­ket szaporítani, kell. Ez az áliianrnák és ©gyes­nek egyaránt kötelesséige. Az adótörvények reformjára nem gondot a kormány mindaddig, míg az egyenes adók olyan reformját meg iniem alkothatja, melyet mindenki mlelgnyngvással /fogadhat. Azon­ban az állami tevékenységet miinél produk­tívabbá és gazdaságosabbá akarja tenni. A közgazdasági kérdésekről most részletesen nem ínyilatlkazhatilk, — minisztertársai majd megmutatják az életben, hogy mit tudnak ezen a téren. (A választói reform.) A választójog reformja maga után von egyéb akciókat is; a reformmá még nincs be­fejezve. A legrövidebb idő alatt elő fogja ter­jeszteni a kormány a választási igazolási el­járásról és a kerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslatokat, hogy 1915-ben már az uj törvények alapján lehessen választani. Fokozott figyelmet kell fordítani azonban az ipari munkásságra is, hogy ezek erkölcsi, szellemi és gazdasági tekintetben oda jussa­lak, hogy a politikai jogok gyakorlását nyu­godtan bizhassuk reájuk. E tekintetben segiteni kell a munkásbiz­tositás bajain. A munkásbiztositás alapján elhibázott, szerencsétlen alkotás volt. Ezzel nem egyéneket akar birálni, hanem a mun­kásbiztositás intézményét. Ennek egyik föl­adata az kell, hogy legyen, hogy a munká­sokat az autonómia révén a közéletre és a politikai jogok gyakorlására nevelje. Meg kell mentenünk az ipart azoktól a bajoktól is, amelyek a sztrájkjog rendezet­lenségéből eredinek. A munkásoknak a sztrájkhoz való joga kétségbevonhatatlan, e nélkül jövő boldogulását nem is kereshetik. Saját sorsának javitására élhet a munkás­ság a sztrájkkal, de nem ugy, hogy az ipart folytonos megrázkódtatásnak tegyék ki és nem ugy, hogy a dolgozni akaró munkást terrorizálhassák. (A közigazgatás rendezése.) A törvényhatósági közigazgatási rende­zését is sürgőssé teszi a választójogi reform. A szóló sokáig a választási rendszer hive volt, de meggyőződött róla, hogy kellően képzett tisztviselőkről és jó adminisztráció­ról csak a kinevezési rendszerrel, azaz az államosítással lehet gondoskodni. Természe­tes, hogy a választói jog kiterjesztése miha­marabb meglesz a törvényhatósági és községi életben is, uj elemek vesznek részt a válasz­tásban! amelyek mjiatt annyira megváltoz­nak az erőviszonyok, hogy a választási rend­szer többé fönn nem tartható. Reformálni kell a vármegyei adminisztrációt is, a közigazga­tási bizottságok hatáskörének kiterjesztésé­vel és a járási önkormányzat megteremtésé­vel. A kormány a legkomolyabban foglalkoz­ni fog a községi adminisztráció reformjával is, ami már sokkal nehezebb kérdés. Ezekhez SS É rtesltés. Telefon 1203. sz. Legolcsóbb kárpilos-áruk beszerzési forrása. Dus választék kész diván, ottomán, matracok, gar­nitúrák, gyermekágyak stb. Javítások jótállással szakszerűen eszközöltetnek. Tisztelettel • • • • • • • • kárpitos-üzlet Kossuth Lajos-sugárut 6. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents