Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-13 / 136. szám

1913. junius 13. DÉLMAQYARORSZAQ támogatásra, mert azok megvalósítása érdeke a város egész közönségének is. Kijelentette még, hogy a tanács egyik legközelebbi illésén fog javaslatot tenni a vágóhid ügyében és javaslatában pártolólag terjeszti a tanács elé a husiparosok kívánságait is. AZ UJ Pí!0< A képviselőház ülésén elmondta: Tisza István gróf miniszterelnök. Megállapíthatjuk az elhangzott miniszterelnöki programbeszéd után, hogy Tisza beszéde nagy és mély hatást tett az egész munkapártra, remélhetőleg a parlamenten kivül, az országban is meglesz a jelentősége. Megállapítható, hogy nagy koncepciójú kormányzati programot adott Tisza, amelyre az ellenzéknek komolyan kell válaszolnia, ha egyáltalában törődik még az ország ügyeivel. A munkapárti képviselők nagyon örültek, hogy Tisza valamennyi nagyobb kérdésről nyilatkozott és Így tájékozódást nyújtott minden irányban, másrészt rendkívüli módon helyeselték, hogy most e pillanatban magáról a parlamenti helyzetről nem nyilatkozott. A Ház mai üléséről, illetve Tisza István beszédéről ez a tudósitás szói: ELNÖKI KÖSZÖNTŐ. Az iel'sőeanelleti Ikarzatdk zstufoliájsiiig megtelteik 'előkelő ihöligyközönsétgigial. Ott ült -a karzaton Lukács Láiszilónó is, aki nem szokott az ülésekre eljárná. A második emeleti karzatok üresek voltaik, — a „nép" sziámára nagyon válogatva osztogatták a jegyeket. A munkapárti képviselőik fétiiizieniagykor tódultak iba a terembe, legalább kétszázan. Jelen vain Lukács László ás, szürke ruhában; szinte észrevétlenül helyezkedik ©1 a második padsorban. Az ülésen Beöthy Pál elnököl; bejelenti legelőször is azt, hogy Tisza István -gróf micásiztereillnökfcó neveztetvén ki, mandátumáról és az elnökségről lemond. — Éljen! Éljen! — kiáltják. — Éljen a király! — kiálltja Sztmnyvszky Sándor. Az leigész munkapárt föláll és éljenez. Az elnök: Tilsza egyénisége szorosan öszS7.©forrott iá Házzal; a parlamenti rend megteremtését neki köszönhetjük, neon térhetünk tehát egyszerűen napirendre a 'lemondásán. Mivel azonban Tisza tovább is itt fog működni, még exponáltabb állásiban, tőle búcsúzni nem szükséges, siem érdemeit külön méltatni. Indítványozza az elnök, hogy Tisza István gróf temourláisát vegyék tudomásul. (Saját tudósítónktól.) Kétszáznál több képviselő jelent meg ma délelőtt a képviselőházban. Az ülésnek ünnepélyes színezete volt: minden helyet elfoglaltak a karzaton urak és hölgyek. De az ülésteremben is bizonyos ünnepies hangulat vett erőt az embereken, hogyne, Tisza István grófnak, illetve az uj kormánynak programját várták. Aztán az ellenzék bevonulása is elmaradt, igy ma nem történt semmi incidens a Házban, se az utcákon vagy a parlament A Ház tudomásul vette a lemondást Sándor János és Ghillány Imre báró szintén lemondott mandátumáról. E bejelentések után lépett Tisza minisztertársaival a terembe. A Ház peroekiig tartó éljenzéssel fogadta. Amint a csend helyreállott, Tisza azonnal beszélni kezdett. — Tisztelt Ház! Van szerencsém . . . — Bocsánat, még iniem fejezteim be az előterjesztéseimet! — szólt az elnök. Az elnöki előterjesztések után azután is| mát .felszólalt Tisza, átadta -az elnöknek 'a kor ' mány kinevezéséről szóló királyi kéziratot. Az elnök fölolvastatta a kéziratot; a följ olvasás közben a távozó miniszterelnök, Lu< kács László nevétnek említésekor a Ház zajo' san tapsolt. Az ©gyes miniszterieket egyen' kint megéljieineztók A felolvasások utiáp, miután a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó részét JiDtelasiitatték, Tisza István gróf szólalt föl. TISZA BESZÉDE. (Az előd nyomdokán.) Azt hiszi, úgymond Tisza, hogy a Ház nem várja tőle azt, hogy megjelölje politikájának alapelveit és irányát és hogy kormányzati programot adjon. Ezt a kormányválságot ,nem politikai ^differenciák lidézték elő; ugyanazt a politikai irányt szolgálja hűségesen, amelyet előde követett. A kormány elődjének összes elvállalt kötelezettségeit magáénak ismeri és javaslatait is magáévá téve igyekezni fog Ígéreteit is teljesíteni. A napirend szerint 150 interpelláció nincs elintézve; ezek közül a legírisseb is több mint egy éves. A kormány nem válaszalt eddig, mert az ellenzék nem volt jelen. Amennyiben rövid idő alatt nem lehetne az interpellációkra az ellenzék jelenlétében válaszolni, az interpellációkat egyszerűen törölni fogják a nyilvántartásból. (A kiegyezés.) A kormány szigorúan ragaszkodni fog a kiegyezés alapjaihoz, mindenkor ezt a politikai irányt követte, minden esztendőnek a tapasztalata megerősítette abban a meggyőződésben, hogy sikeres nemzeti politikát csak a kiegyezés alapján lehet folytatni. A meddő közjogi harcok mellőzésével lehet a harmonikus együttműködést biztositani a monarchiát fantartó összes tényezők között. Ennek az igazságát a mai viszonyok között látnia keli mindenkinek, akinek a jó isten szemet adott. A határainkon lejátszódó események mindenkit meggyőzhettek arról, hogy a változott viszonyok között csak abban az irányban boldogulhatunk, ha a magyar nemzet és a monarchia érdekeit harmóniába hozzuk egymással. Ebez nagy erőfeszítés szükséges, politikai érettségünknek és egész katonai készenlétünknek érvényesítése. Ezért kell mindent elkövetnünk a súrlódások kiküszöbölésére a monarchia másik államával szemben, úgyszintén Szent István országainak határain belül is. (A nemzetiségek.) Horvátországban a múltban fényes sirekeirieket aratott uraioniista politika naigy nehézségeikbe ütközött; a mai állapotokat fönn fogjuk tartani, miig okvetetlenül szükség van rá, die igyekezni fogunk az alkotmányos állapotokat helyreállítani az állami kapcsolat sérelme nélkül. A nemaetiisiági kérdésben az az álláspontja, hogy az idegemajiku magyar állampolgárok iigen nagy többsége a magyar államiság alapjára helyezkedett ragyiau, de mégsem lehet szemet hunyinii ama tény előtt, hogy vannak a nemzetiségiek körében uacionailista törekvéseik is. Reméli, hegy ©zt az irányzatot lis sikerülni fog rábírni arra, hogy eldmináljoiL programjából mindenit, ami ©1ientótben van a magyar nemzeti állam egységével. (Készenlét minden téren.) Az erőgyűjtésnek és készenlétnek 'egyik tenmészietes eszköze a hadsereg hadikészültsége. A kormány nem tagadja, hogy ez áldozatokkal fog járni. Az a program, melyet pár évve'l ezelőtt megállapítottak, többé fönin nem tartható, mert határainkon a helyzet teljesen megváltozott. Nékünk is el kell mennünk azokig a határokig, ameddig pénzügyi viszonyaink mellett elmehetünk. De nemcsak a katonai, hanem a gazdasági és pénzügyi készenlétet is fokozni fcetll. A kormánynak és a társadalomnak egyaránt számítania keJl arra,, hogy készülődnünk kel! s hogy a kiadások lehető imégszaritása mellett a jövedelmeket szaporítani, kell. Ez az áliianrnák és ©gyesnek egyaránt kötelesséige. Az adótörvények reformjára nem gondot a kormány mindaddig, míg az egyenes adók olyan reformját meg iniem alkothatja, melyet mindenki mlelgnyngvással /fogadhat. Azonban az állami tevékenységet miinél produktívabbá és gazdaságosabbá akarja tenni. A közgazdasági kérdésekről most részletesen nem ínyilatlkazhatilk, — minisztertársai majd megmutatják az életben, hogy mit tudnak ezen a téren. (A választói reform.) A választójog reformja maga után von egyéb akciókat is; a reformmá még nincs befejezve. A legrövidebb idő alatt elő fogja terjeszteni a kormány a választási igazolási eljárásról és a kerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslatokat, hogy 1915-ben már az uj törvények alapján lehessen választani. Fokozott figyelmet kell fordítani azonban az ipari munkásságra is, hogy ezek erkölcsi, szellemi és gazdasági tekintetben oda jussalak, hogy a politikai jogok gyakorlását nyugodtan bizhassuk reájuk. E tekintetben segiteni kell a munkásbiztositás bajain. A munkásbiztositás alapján elhibázott, szerencsétlen alkotás volt. Ezzel nem egyéneket akar birálni, hanem a munkásbiztositás intézményét. Ennek egyik föladata az kell, hogy legyen, hogy a munkásokat az autonómia révén a közéletre és a politikai jogok gyakorlására nevelje. Meg kell mentenünk az ipart azoktól a bajoktól is, amelyek a sztrájkjog rendezetlenségéből eredinek. A munkásoknak a sztrájkhoz való joga kétségbevonhatatlan, e nélkül jövő boldogulását nem is kereshetik. Saját sorsának javitására élhet a munkásság a sztrájkkal, de nem ugy, hogy az ipart folytonos megrázkódtatásnak tegyék ki és nem ugy, hogy a dolgozni akaró munkást terrorizálhassák. (A közigazgatás rendezése.) A törvényhatósági közigazgatási rendezését is sürgőssé teszi a választójogi reform. A szóló sokáig a választási rendszer hive volt, de meggyőződött róla, hogy kellően képzett tisztviselőkről és jó adminisztrációról csak a kinevezési rendszerrel, azaz az államosítással lehet gondoskodni. Természetes, hogy a választói jog kiterjesztése mihamarabb meglesz a törvényhatósági és községi életben is, uj elemek vesznek részt a választásban! amelyek mjiatt annyira megváltoznak az erőviszonyok, hogy a választási rendszer többé fönn nem tartható. Reformálni kell a vármegyei adminisztrációt is, a közigazgatási bizottságok hatáskörének kiterjesztésével és a járási önkormányzat megteremtésével. A kormány a legkomolyabban foglalkozni fog a községi adminisztráció reformjával is, ami már sokkal nehezebb kérdés. Ezekhez SS É rtesltés. Telefon 1203. sz. Legolcsóbb kárpilos-áruk beszerzési forrása. Dus választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák, gyermekágyak stb. Javítások jótállással szakszerűen eszközöltetnek. Tisztelettel • • • • • • • • kárpitos-üzlet Kossuth Lajos-sugárut 6. szám.