Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-12 / 135. szám

6. 1913. junius 12. így aztán folytonosan nézeteltérések merül- ' nek föl és a végén marad minden a régiben. * Mindennek pedig az az oka, hogy a vágóhid j élén tulajdonképen senkisem áll, mert sokan ' osztogathatnak parancsokat és sokan szól­hatnak bele az üzem vezetésébe. Ez vezetett azokhoz a botrányokhoz, amelyek hirtelen kipattantak a vágóhíddal kapcsolatban. Az a 74,000 korona, amit a közgyűlés a sürgős átalakítási munkálatokra megszava­zott, korántsem elég a vágóhid teljes repará­lására. Azok a munkálatok halaszthatatla­nul sürgősek voltak már 1911-ben, amikor elrendelték. De azóta sok fölszerelés ment ismét tönkre a vágóhídon s ezeket is pótolni kell. Summa-summárum tehát százezer ko­ronába is belekerül a vágóhid reparálása, sőt valószínűleg még százezer koronánál is töb­be. A kiadásokat előre nem lehet pontosan megállapítani, csupán a főbb tételeket. Ugy értesülünk, hogy a tanács egyik legközelebbi ülésében foglalkozik majd a tatarozási mun­kálatok pénzügyi részével s ekkor kerül majd szóba a polgármester által indított vizsgálat eredménye is, amelyből meg tudju'k, ki fe­lelős közvetlenül a vágóhid megbotránkoz­tató mizériáiért. Itt emiitjük meg, hogy a város hama­rosan három vágóhidat építtet a külterületen és pedig egyet Felsőtanyán, a másikat Alsó­központon és a harmadikat Szatymazon. Az állategészségügyi törvények szerint minden szegedi lakosnak még a legkisebb malacot is kötelessége a vágóhidra hajtani. Emiatt aztán sok tanyai lakosnak kellemetlensége tá­madt, mert azt nem lehet megkivánni tőlük, hogy 50—60 kilométer távolságról is behajt­sák az állatokat a szegedi vágóhidra. Sok esetben történt emiatt megbírságolás, ámbár a hatóság igyekezett elnéző lenni. A három uj vágóhid fölállításával megszűnnek ezek az anomáliák. Az uj vágóhidak összesen 3000 koronába kerülnek és építésükhöz már a bel­ügyminiszter is hozzájárult. uaaaaasaBaaaaaBaiBBBaaaaaaaHaaaaaBBBaaBaagaaaacEaa Elfogadták a homerule-bíllt. Londonból jelentik: Az alsóház a homerule-billt máso­dik olvasásban két napi vita után 368 sza­vazattal 270 ellenében elfogadta. 4SS9EaB£SS3nnE3BIBB3BBtBE3BBBBflBI8S Hiidessen a Délmagyai oi szagban BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB" rOGAE szájpadlás nélkül. Az általam készített ­rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továboá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. HIREIC Meghalt a városi gőzfürdő medencéjében. (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt tizeueígy óra tájban megdöbbentő szerencsétlenség tör­tént. ia szegedi városi gőzfürdőben. Egy sze­gedi kereskedő fürdés közben szivszóllhüdést kapott és még mielőtt ki lehetett volna men­teni a vízből), belefúlt a mély medencébe. A szerencsétlenség biiirére egy pillanat ailatt összefutott a fürdő közönsége, orvos is akadt .hamarosan, de már az áldozation nem lehetett segíteni. A katasztrófát ,az idézte eliő, hogy a kereskedő ittasan ment a fürdőbe és a forró lógibőOi hirtelen, a hideg medencébe ugrott. Fürdők Károly 54 éves, iGsomigrádi-sugár­ut 28. szám alatt lakó füszierklereskédőit érte a .baleset. Fürdőik délelőtt féltizenegykor ment a városi gőzfürdőbe. Tegnap éjjeli azon­ban, mulatott ós alig ailtodt azóta valamit. Otthonról már korán reggel elindult, előbb azonban agy felsővárosi korcsmába tért, ahol megint ivott Mikor a gőzfürdőbe ért, akkor már annyira ittas volt, hogy a szolgák is észre vették rajta és épen ezért figyelemmel kisérték, hoigy máit csinál. Fürdők először is feltámolygott egy mérlegre és megmérte ma­gát. Azután sétált egy iknissé az előcsarnokban és onuain egyenesen bement ,a iforrólég kamrá­ba. Itt egy táblát függesztettek a, falra, me­lyen figyelmeztetés áll, hogy a kamrában ti­zenöt ,percnél tovább időzni veszélyes. A ke­reskedő azonban, a figyelmeztetés ellenére olyan sokáig maradt bent, Ibogy ez feltűnt az egyik szcíllgánaik és figyelmeztette Fürdőiköt, hogy nie használja olyan sokáig a fcirróiLéget. .Fürdők ekkor elhagyta a. kamrát, .ahol annyira kimelegedett, hogy csorgott róla az izzadtság. Innen átment az uszodába, hol egy hatalmas medence áll, amelyben 18 eelaius fokú hideg viz van. A medence nem egyenlő mélységű. Az egyik Méhen csak félméter mély a viz, inig ,a másik oldala, mely az úszók számára van fenntartva, két és félméter mély. A kereskedő erre az oldalra mént és hirtelen beleugrott a mély vizbe. > A medencének a felső részénél állt Nagy­iván Pá'l gazdálkodó, ki figyelemmel ikisérte Fürdőköt, s látta, hogy az ugrás; után .amint fölmerül a vízből, ismét elsülyed és fulladni kezd. Nagyiván azonnali szólt Pördi József fürdőszolgának, aki mindjárt Fürdőknek a segítségére sietett. Belevetette magát rögtön a medencébe és a fulladozóihoz nszott. Fürdő­köt sikerült is neki Nagyi vári segítségével h a­marosan kihúzni a medencéből, de akkorra a szerencsétlen ember már halott volt. A balesetről mindjárt jelentést tettek a fürdőfelügyelőnek, áki telefonon értesítette a rendőrséget. A rendőrség részéről Szakáll József dr. alkap'itány és Berkes íDezső dr. (kerületi orvos mentek kii a helyszínére. Ber­kes dr. megvizsgálta a holttestet és megálla­pította, hogy a halál okát valósaimüleg szív­szélhűdés okozta, mely akkor érhette Fürdő­köt, amikor a vízben elmerült. Az orvosi vizsgálat után Szakáll alkapi­tány kihallgatta a tanúikat, ákik jelen voltak ia szerencsétlenségnél. A holttestet beszállítot­ták a közkórház halottaskamrájába s felbon­colják. Fürdők Károly jó módú felsővárosi ke­reskedő volt. Tagja volt :a törvényhatósági bizottságnak. Feleségét és hároan gyermeket 'hagyott hátra. Családját a .rendőrség értesí­tette a tragikus -halálesetről, — Megölték Sevket török nagyvezért! Konstantinápolyból jelentik, hogy ma gyilkos merényletet követtek el Mahmud Sevket tö­rök nagyvezér ellen. Amikor a nagyvezér au­tomobilon a porta elé ment s épen ki akart szállni, két álarcos férfi előugrott rejtekhe­lyéből és revolverből többször rálőttek az ál­lamférfira, ki halálosan megsebesült s rövid kinlódás után meghalt. A katonák előrohan­tak a merénylet után és az egyiket elfogták. Kiderült, hogy Cadrie a neve, anarchista és kihallgatásakor azt vallotta, hogy a merény­letet politikai boszuból követték el. Konstan­tinápolyban az izgalom igen nagy. — Sarolta császárné sziiletésenapja. Tegnap ünnepelte Brüsszelben a szerencsét­len Sarolta mexikói császárné Ihietvennleigye­diilk születésnapját. ,A főudvarmaster vezeté­sével e'léje járultak kastélya ihiivatalnolkaíi és hatalmas viiriágbckrétát nyújtottak át néki. Albert király személyesen adott át neki vi­rágot. Virágot és szareuicsekivámatokat kül­dött a belga 'királyné, Ferenc József király ós ínég sokan. — A szegedi munkásbiztositó és az oravicai precedens. Megirtuk tegnapi szá­munkban, íhogy az oravicai járásbíróság az­zal 'kötelezte a munkaadókat a munkásbizto­sitási járulékok befizetésére, ihogy amennyi­ben ezt elmulasztanák, sikkasztást követnek el. Eddig ugyanis az a szokás divott, hogy amig p munkások minden héten lerótták fil­léreiket, addig a munkaadók nagyon sok esetben visszatartották a járulékokat. Ez volt állítólag az oka annak, hogy a munkásbizto­sitó pénztárak az egész országban deficittel dolgozták, mos,t azonban az oravicai prece­dens módot ad a pénztáraknak arra, hogy bűnvádi eljárással szorítsák a munkaadókat a heti járulékok beszolgáltatására. Az ora­vicai járásbíróság Ítéletét a temesvári tábla is helybenhagyta és kimondotta, hogy a munkaadók ellen a törvény teljes szigorával lehet föllépni. Érdeklődtünk a szegedi mun­kásbiztositó elnökségénél, vájjon itt is követ­ni fogják-e az oravicai precedenst és van-e olyan összegű deficit, hogy az oravicai mun­kásbiztositó eljárását 'kellene követni a mun­kaadók ellen. Kérdezősködésünkre azt a föl­világosítást kaptuk, hogy a szegedi munkás­biztositónak 1912-ben deficitje egyáltalán nem volt, sőt 20,000 koronára rúgott a fölösleg. Az idén, a rossz közgazdasági viszonyokra való tekintettel • nem nagyon forszírozta a szegedi munkásbiztositó pénztár a künnlevő­ségek behajtását, csak annyit hajtott be, a mennyi az intézet aktivitásához szükséges, de aligha lesz szükség arra, hogy a szegedi pénztár az oravicai szigorú föllépést alkal­mazza a munkaadókkal szemben. A szegedi pénztár elnökségének a véleménye az, hogy a járlékok behajtása tekintetében még nem alakult ki általános birói vélemény s az ora­vicai precedenst még nem szentesitette a gyakorlat, tehát ^várnak addig, amig egy­séges birói vélemény lesz arra nézve, hogy a pénztárak milyen uton-módon hajtsák be a járulékokat a munkaadókon. — A gyermekvédelmi kongresszus tag­jai Szegeden. Az országos gyermekvédelmi kongresszus tagjai csütörtökön délben Sze­gedre érkeznek a gyermekvédelmi intézmé­nyek tanulmányozására. A szegedi tanul­mányút egyenesen Balogh Jenő dr. igazság­iigyminiszter kívánságára történik, mert a szegedi gyermekvédelem, amelynek Orkonyi Ede dr. kúriai biró a főfelügyelője, ország­szerte elismerést aratott. A szegedi tanuk­mányuton Kun Béla dr. miniszteri tanácsos és Bernolák Nándor dr. egyetemi tanár, a biw

Next

/
Thumbnails
Contents