Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-12 / 135. szám

i. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. junius 11. zeviczy Albert biztosítja a kormány a mun­kapárt támogatásáról. Csütörtök délután a főrendiházban mu­tatkozik be a kormány. Itt Hadik János gróf fogja bírálni Tisza kabinetjét. KALEIDOSZKÓP (Szőkül már a rozs.) Végiig a megyén és alföldön, valamerre eLszá-guM a (gyorsvonat, egy zöld tenger az egész (határ. A magyar gazda reménysége hullámzik ott s a fejes bú­za kalászai halk ziizegéssel csapódnak össze a könnyű szélben, mintha eibben az idegelaJ­ta'tó, bűbájos morm-clásban benne susogna a nép fiadnak végetnemérő sóhaja. Ilyen .lehet a Meseország az Ígéret föld­jén. Aki alföldi rögből sarj,ázott, csak az tud­ja megérezni a idus kalásszal rengő róna him­nuszát.. Leiirhatatlain varázsa van a. tájnak ilyenkor. Mintha fellobognámak még a kapa­vágásmyi mélyein pihenő reves csontok is . . . A természet képe nevet. A burgonyaföld fe­hérvirágos táblájában kapáló asszonyok ru­hája piroslik. Amodébb aranysárga folyam­ban ömlik eil a repce. Búzavirág és pipacs, mint elválhatatlan jóbarátck isteni kevere­désben élnek a szabad szereilemnek. Csilla­gos margaréták és szókfü virágok libegnek a messzeségben. Az árcikszélein szende aranka sárgállik s amerre elilát a szem, apró, fehér pelykek szállingóznak a levegőben, ostobács­kán s mintegy véletlenül: kicsi és boldog páL lék, a prlanat hangulatától megrészegült pa­rányi epikureiusok . . . A magyar föld dus reménysége minde­nütt. Vágyak, sejtelmeik és a közeli idő betel­jesülés szent félelme. Melyhez nem hat el a. 'közélet éles disszonanciáját Mely a maga becsületes, őszinte képét mutatja és nem alkar többnek látszani, mint ami a valóságban. Szélesen, dúsan, pazarolva öleli át a világot és a zöldleni hullámzó vetésben itt-ott már látni lehet a gyors inamodásu, karcsú és su­gár növésű szálak sárgutását. Szőkül a rozs, — mondja a gazdaember ós belső öröme kisu­gárzik a szemén. De jön egy apró kis Mhőfoszláuy és el­borítja a inapcrt. Nyomában ravasz formájú, gonosz kuinmlusck, egymással pörlekedő, ©gy­niást kergető égi vándorok. Néhány szempil­lantás és egyetlen tompa sötétség az egész ég. .Tön a jégeső! Jön és a szűkülő rozsot ki­csépeli csupa muliatságképen. Az alighogy láb-ráállt búzát lefekteti a fekete amyaföldre. Vesztett csatáik tere lehet csak ilyen busán és sötéten hanguLattcrhes. A szivárvány fel­ragyog és a táj (fölött elterül a magyar bá­nat, a legszivszakgatóbb érzés, mely valaha egy országot szerencsétlenné tett. Esztendők óta, látogatják istencsapásak ezt a nemzetet. Arvdz, háború, jég, tüz, fagy és — politika. Csak jó nincs sehol. Még sző­kül a rozs, öröm rajta végigsiklaui egy .bol­dog tekintettel, de mi lesz holnap? . . . • {Nemzeti gyász.) Kiiteritve fekszik a fi­nom és törékeny, lenhaju angol lány, miss Emily Dawiis, ki az epsomi versenytéren hő­si halált halt az Eszméért. Mondhatnánk azt is, hogy egy rögeszméért, egy őrületért, de ó, minden gondolat kicsi és ostoba, miig utána futunk és szentség lesz belőle, amikor megha­lunk érte - . . Az újságok hiraöása szerint azon az éjje­lül, miikor a kis szüfrazsett meghált, vérpi­ros láng csapott föl minden versenytélrein: az elühunyt bajtársai gyászaik jeléül felgyújtot­ták a versenytér! tribünöket. Az cmlékezés1­neík ez a megható és egyben félelmetes megje­lenési formája, egyetlen nemzetet sem jelle­mez annyira, mint az angolt. Emlékezzünk vissza az utolsó háborujufcra, mely a hurok földjén játszódott le. London hón,alpokig éli volt árasztva virággal: London gyászolt. Tisztjeiket ólomkoporsóiban szálld tatfák haza. A hajó megérkezését beláthatatlan, tömeg várta s miikor ;a faketeziásalós háláihajó meg­jelent a láthatáron', a tömeg lelkéből tompa, mély, buzgó jajkiáltás tört elő. Az együttérzésnek ,ez ,a foka csak ott le­hetséges, ahol aiz emberi szolidaritás a 'legna­gyobb. A harcos nők bánatának különös meg­nyilvánulása is 'ezért megható. Gondoljunk arra, hogyan szoktuk mii a legnagyobb nem­zeti bánatokat elvisdltnii? .Részvéttelenül és közömbösen. A korcsmákban soha egyetlen­egy éjjelre meg nem áll a muzsikaszó. A ma­gyarnak csaik nemzeti örömünnep© van, —­igaz, hogy ez aztán eltart egy egész éviig, — -bánata nincs. Ezért őlyaln heterogén érzésű a ml társadalmunk. * (Nyáréji álom.) Nyelte órla után jóval je­lentkezik ,az esti sötétség és hajnali háromkor már rég tul van a nyugati szemhatárcm. A nyáréjii álom rövid, mint a szitakötő élete. Ez a rövid .időköz sem a valóságos pihenésre, ha­nem csak a lélek hallgató, békességes csönd­jére elég. A nagyváros lakásai fülledtek, mint a koporsó belseje. 'Künn hullámzik az élet az utcán. Mindéin sarokról más inóta ri­valgása száll feléd. Az éjszakai csönd kiment a divatból'. Szeged legszebb .nyáresti helye a Stefá­nia. Csak ne vette volna el hangulatát az esti korzó. Az a nagy, .szóles folyam-meder, mely­nek túlsó határán szieDid' petráleummócsiesiefc pislákolnak, távoli világok kópét hozza köze­lekb. Ott ülhi, mikor eltakarodtak a ikönnyü nyári flört hivsi, niatgyon jó. Régi képek raj­zanak fel az éjszakából. ,A várbástya, mely benne állit a vizben, a mostani csónakázóház irányában. Vitorlás hajók, .amint le vannak rajzolva Vedres Istvány földmérő urain föM­abrc.szán. Bégek és janicsárok sebtiben vo­nuló csapatai. Maj d a füzesek között tolvaj­mód meglapuló rácck, alkik (gránátjaikkal; be­lelövöMöznek a halpiac közepéibe. A karcsú Eiiffeinhid alatt a régi írepülőMd, pontonokon, kopogós deszkapallókkaill Amoda: .fel a hajó­ácsok őrtüzei lobognak. Csupa emlék, csupa szépséges, elmúlt hangulat. A város felett libegő ©mllákcziés igy színe­zi a legnaigy obb ny áréji álmot, melyet csak megérezni lehet, leirni mern. (d) Héderváry esete és a mentelmi bizottság Gerő Vilmos parlamenti százados vaigdalko­zásának ügyéhen a hadbiróság tudvalevőleg megindította a vizsgálatot és nagy gyorsaság gal kihallgatja az eset szemtanúit. Arról azonban nincsen hiir, hogy a mentelmi bizott­ságot a Ház elnöksége összehívta volna, pe­dig Gerő ViJmos kardvágásai beleütköztek Héderváry Lehel mentelmi jogába. A men­telmi bizottság máskor gyorsasággal szokott eljárni rendzavaró képviselők elten, szinte statiáriáli&an. Több Ízben megtörtént, hogy a bizottság a Ház folyosóján gyűlt össze és nyomban kimondta ,a kitiltó határozatot és a Ház pedig még aznap szankcionálta a bi­zottság Ítéletét. Hogy mostan a mentelmi bi­zottság vár, ,az érthető, miivel kivételes eset­ről van szó, amelyben a hadbíróság is átél­ni fog. Tehát ezért vár a mentelmi bizottság: előbb bevárják a hadbiróság Ítélkezését, Gazdakongresszus Szegeden — Két napi program. — (Saját tudósítónktól.) Szombaton és va­sárnap nagyszabású gazdagyülés és szakelő­adás lesz Szegeden. Nemcsak a szegedi gaz­dák fognak ezen részt venni, hanem az or­szág minden részéből idegyülekeznek a sző­lősgazdák, hogy részt vegyenek a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének köz­gyűlésén s az azt követő szakt'anácskozáso­kon. A gyűlések és előadások sorrendje a következő: Szombalon délelőtt 10 órakor tesz a Ti­sza-szálló termében a Szegedi Első Borérié­kesitő Részvénytársaság alakuló közgyűlése. A közgyűlésen Szapáry Lstván gróf alberti nagybirtokos fog elnökölni s ;a föMmivelés­ügyi minisztériumot Hampel Antal dr. mi­niszteri osztálytanácsos képviseli. Ez ,aiz ala­kuló részvénytársaság lesz hivatva a Szeged és Szeged-vidéki boroknak ugy az országban mint külföldön állandó piacot teremteni s azoknak megfelelő áron való elhelyezéséről gondoskodni. Szombaton délután 5 órakor a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgató­ságának ülése lesz Gerliczy Ferenc báró el­nöklete alatt. Vasárnap reggel 8 óraikor a Szegedi Gaz­dasági Egyesület közgyűlése lesz a városház közgyűlési termében, Ekkor számol be ,az e-gysület választmánya azon nagyarányú mű­ködéséről, mellyel az egyesület 1912-ák évben a közcélokat szolgálta. A gazdasági (egyesü­let 1912. évi zárszámadása 252.212 korona be­vétellel és 250.639 korona 68 fillér kiadással s igy 1572 koroma 32 fillér (pénzkészlettel zá­rult. Az egyesület vagyona .az limgatlaimberu­házásokon, kiv-ül 18612 korona 22 fillér. E költ­ségvetés keretében az egyesület 1912-ben -tar­tott gazdakongresszust, 50 gazdasági -előadást három állandó ,háziipari tanfolyamot; a be­terjesen gazdálkodó kisgazdák között jutal­makat- osztott ki; rendezett- arató ünnepeket, szarvasmarha díjaz ásókat, ilódíjazásokat. Im­portált a gazdáik részére Svájcból 88 darab szimenthali tehenet, mezőhegyesről 100 .da­rab fajmaugolicát, osztott ki ugyancsak a szegényebb kisgazdák között faj baromfiakat ás különböző gazdasági fajmagvakat, továb­bá a szegény jószág-tartó kisgazdáik között 200 mm. féláru korpát és -dercét osztott ki. Május 16., 18. és 19-én három lóverseny-na­pot. tartott kiváló sikerrel. Rendezett Szege­déin szeptember 22—25-ón országos bor-, szőlő­és gyümölcs kiállítást, melyen 400 kiállító vett réípt több ie|zefi itárgygysfl. November 17-én bar-omfi'fciállitást ,rendezett, melylem 200 'ketrecben és 50 baromfi udvarban mutatta be a szegedi gazdák bar-omfitenyiészetének kivá­lóságát, Közreműködött a szegedi dohánybe­váltiásnál mint miniszteri szakértő. Ellátta a honvédségnél a hadser-egi szállít ásóikat, me­lyet közvetlenül a kisgazdákkal eszközölte­tett. Szövetkezeti bevásárlás utján 80.000 ko­rona értékű szőlővé'delmi anyagokat és gaz­dasági felszereléseket juttatott gyári áron a gazdák kezeihez. Az egyesület hivatalos láp­ja, ma Maigyarorsttág legyálk llegltierjedlbelbb 'és legismertebb gazdasági szaklapja. Mindezen ténykedésekről részletesen fog az egyesület vezetősége a közgyűlésen beszá­molni. A közgyűlésem Bokor Pál fog elnököl­ni és előadó Gerle Imre dr. lesz. Ugyancsak vasárnap délelőtt 9 órakor iliesza a Homoki Szőlősgazdák Országos Egye­sületének közgyűlése a városházán. E köz­gyűlésre ,a homok vidékekről több száz sző­lősgazda fog Szegedre utazná. E közgyűlésen Gerliczy Ferenc báró fog elnökölni, az ügye­ket tömöritiette egységes szervezetbe ,a h-omo­moki igazdiákat s ma már másfélezernél több tagja van. Ez az egyesület tartott feinin Sze­geden 1912-től juiliusiig kapás-tanfolya­mot Alsótanyán, melyen egy csomó -földmi­vest kiképzett megbízható szőlőmunkásmaik. Fenntartott az '-egyesület több szőlészeti tan­folyamot, megalapitotta a Szegedi első bor­értékesá-tő részvénytársaságot s jelein,leg több más hom-okváldáken hasonló társaságokat szer­vez. Vezetője volt az egyesület a homoki sző­' -lővédelemnek s az összes szőlővédalmi anya-

Next

/
Thumbnails
Contents