Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-11 / 134. szám

i. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. junius 11. egészséges parlament, ahol a felelős alkotással szemben felelőtlen kritika áll. A felelőtlenség bő köpenye minden visszaélésnek, mert szabvány nélkül való és álláspontját esetről-esetre, pillanatnyi szükség vagy érdek szerint változtathatja. Oly bírálat, oly ellenzékiség, mely nem törekszik arra, hogy a maga szempontjainak megvalósítására a lehetőséget megszerezze; oly ellenzékiség, amely tudottan megvalósíthatatlan eszméket hirdet s amelyben csak a tagadás szelleme él, a felelős alkotás vágya nem: az kormányképtelen marad .mindörökre, mert a felelőtlenség libertinus gondolatának alapján áll; annak éppen felelőtlenül változtatható álláspontjainál fogva erkölcsi alapja nem lehet; az éppen ingatag szempontjainál fogva csalódásba ejti és megmételyezi a közvéleményt; az állandó elvek helyett változó és izgató fogásokkal kénytelen dolgozni, mert sikert csak a mesterségesen szított láztól remélhet, a köznyugalom vesztét jelenti. Ennek a 'tudatára kell ébredni ugy az ellenzéknek, mint általában a , közvéleménynek. Felelősség mindegyik oldalon: ez az alapja a normális politikai életnek. A debrecani egyetem. Debrecenből jelentik: Az egyetem épii tő-bizottsága ma kiegészítette magát és .a nagyerdőben helyszíni szemlét tartott. Az építés terveit részben módosátották, ,a költségtervet átvizsgálták és az utolsó .részletig remdbéhozták. A pápa a munkáskérdésről. Vatikáni .körökből híre jár, hogy .a pápa uj éneikliikát készít elő, amely kizáróan ia munkáskérdéssel fog foglalkozni és legnagyobb részében Németországra v.on,átkozik. Hír szerint XIII. Leó egy encikliájának folytatásáról van szó. Statisztikai hivatal felállítását tervezi a tanács. — A pénzügyi tanácsos javaslata. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi föld- és termésviszonyokról készült kimutatás kapcsán életre való tervet vetett felszínre Balogh Károly pénzügyi tanácsos. Azt javasolta a tanácsnak, Ihogy állítson föl a város önálló statisztikai hivatalt, mert a közigazgatási tisztviselők nem érnek arra rá, .hogy a hivatalos teendőjükön .kívül különféle statisztikai kimutatásokkal is bíbelődjenek. Sokszor két-három hónap is eltelik, amig egyegy fontosabb statisztika elkészül, aminthogy másfél hónapig csinálták azt a tegnap közreadott mezőgazdasági statisztikát is, a mit a földmivelésügyi miniszter .kivánt a várostól. De nemcsak a szabad idejüktől fosztják meg az ilyen rendkívüli munkák a városi tisztviselőket, hanem a városnak még külön pénzáldozatával is járnak. A tanács ilyenkor alig tud eligazodni, amint nem tudott tegnapi ülésén sem, amikor Völgyessy János gazdásznak kétszáz korona munkadíj megszavazását célzó kérelme került elébe. Balogh Károly azt ajánlotta, hogy minden teketória nélkül utalják ki ,a gazdásznak a kért összeget, azonban Taschler Endre főjegyző erélyesen tiltakozott ellene. Lassan aztán az az egyöntetű vélemény .domborodott ki a tanács ülésén, hogy a gazdásznak a kétszáz korona csak akkor .dukál, ha ki tudja pontosan mutatni, mire, mennyit költött, amikor a mezőgazdasági statisztika adatait összegyűjtötte. A gazdász a beadványában csak arra hivatkozott, hogy neki ideiglenesen segédmunkerőt kellett alkalmazni a kimutatás elkészítéséhez és ezt a segédmunkaerőt a saját zsebéből fizette. ; ; zal a csúnya grimásszal, amivel az a megfoghatatlan égboltról ő rá Jemosolygott. A halhatatlan hercegnő most kezemet megajándékozta a kezével. Fölálltam. Keze még mindig az enyémmel volt egybekelve és én a boldogság alázatától lehajtott fővel követtem őt az erkélyre nyiló teremibe. A falakat ezüst liliomok párnázták, a kerevet testét Kina selyme ölelte és aranyos kehelyben ránk várakozott az a bor, amelyikből utoljára Barbarossa Frigyes császár ivott halálának órájában. Az ablak festett üvegén titokzatos madarak viaskodtak titokzatos halakkal, egy ezüstpántos láda tetején selyembe öltöztetett egyiptomi bábuk játszottak örök melódiákat, jászpisz-csészében parázsló ámbra füstölgött és a szóiba egyik sarkában eleven, feketeszőrü angora-macska játszadozott egy .ezüstkoponyával. Még volt más ezüst is a szobában, ez egy tükör volt, ezüstlapu tükör, de a tükör lapja homályos volt és nem lehetett benne látni semmit, bár nagy girandolokban gyertyák égtek előtte. Ittunk a borból és a halhatatlan hercegnő szép, fiatal, izzó fejemet keblére vonta. Szempiiláim boldog önkivületben és engedelmes alázatban lehunyódott. Kezének liliomujja végigsimította arcomat, becézte .homlokomat, dédelgette halántékom, megajándékozta kezem, karom és boldoggá tette egész szép fiatal testemet, amelyet Isten annyi évszázad, annyi hölgye boldogtalan és reménytelen vágyakozására teremtett . . . Ajakiam sirt, amikor a halhatatlan hercegnő ajakával összeházasodott. Percekig, órákig vagy halán évszázadokig voltunk egybekelve — nem tudom? Kint az erkélyen a márványkőbe vésett kinai sárkányok vészesen visítottak és az ,angoramacska az ezüstkoponyával oly erősen labdázott, hogy az minduntalan a mennyezetről érett gyümölcsként alácsiiggő csillárokba verődött. A hold rásütött a kerevetre és a halhatatlan hercegnő fölkelt. Megfogta kezem. •! — Jöjjön cavaliere! — mondta s a hangja idegenül csengett. (Most más volt, mint a mai este kezdetén és más volt, mint akkor, négyszáz esztendő előtt is, amikor az Arno hidján első izben fogadtam neki hívséget.) Föl akartam kelni, nem tudtam, öregnek, fáradtnak, zúzottnak éreztem magam. Erre ő karjába kapott és mint halott csecsemőt, ugy cipelt a tükör elé. Ott megparancsolta, hogy nyissam ki szememet. Az ezüst tükörnek lapja, amelyik nászúnk órájának hajnalán még homályos és vak volt, most tisztán fénylett. Engem mutatott a tükör. Hajam jégszürke volt, vékony államon szakáll nőtt, homlokomat ezeréves ráncok szántották, jarcom bőre sárga volt és kopott, mint a régi házak fala, gyönge, fénytelen szememen sárgaréz okuláré és kezem-lábam ugy reszketett, mint maga az aggság. A halhatatlan hercegnő mankót nyújtott hónom alá. Később kivezetett az erkélyre. A hold most derűsen, boldogan mosolygott alá arcomnak ráncaira, amelyek az emberiség minden bűnéről beszéltek. A halhatatlan hercegnő megfogott és könnyű mozdulattal átemelt az erkély párkányán. Szerettem volna — isteni nászúnk gyönge köszöneteként — agg, fonnyadt szájammal még egy csókot lehelni kezére. De már késő volt. 0 leejtette vissza testemet és én alázuhantam a gondolába, amelyik a palota kapuja alatt rám látszott várakozni. Utánam dobta a mankót is, amellyel megalándékozott. És amikor már a gondola ölében fekve, az égbolt csillagalt akartam volna megszámlálni, a kormányos — az angora-macska — belefutt sípjába és* az evezősök — a tizenhárom kinai sárkány, a halhatatlan hercegnő erényének tizenhárom testőre — az evezőlapáttal már a vizet csap kadta. Vittek hazafelé. — Semmi közöm hozzá — mondta Taschler Endre, — nem le'het a városnak kiadásokat a levegőbe bemondani. Pontos kimutatást kívánok az ő költségeiről, akkor megszavazom neki. Balogh Károly amellett volt, Ihogy a pénzt föltétlenül ki kell utalni. Majd a következőket mondotta: — Tekintetes Tanács, miután statisztikai kimutatásokat az egyes minisztériumok kívánságára állandóan készítenek a közigazgatás emberei s ezt a munkát hivatalos órákon kiviil végzik, továbbá ezért rendkívüli munkadíj cimén több-kevesebb összeget nrndig kell fizetni, tisztelettel javaslatba hozom, hogy a város önálló statisztikai hivatalt állítson föl s a tanács eziránt kezdje meg az előkészületeket. Balogh Károly javaslata a tanácsban csupán Somogyi Szilveszter dr. főkapitány szavain szenvedett hajótörést. A főkapitány ugyanis kijelentette, hogy a bejelentő hivatallal kapcsolatosan simán meg lehet oldani ezt a kérdést is. — Hogy-hogy? — kérdezték a tanácsosok. , — Ugy — mondotta a főkapitány, — hogy a bejelentő hivatal munkakörét ki fogjuk terjeszteni a statisztikai adatok összegyűjtésére is. Szerintem fölösleges külön statisztikai hivatal fölállítása iránt lépéseket tenni, mert a statisztikai dolgokat nagyon jól elláthatjuk a bejelentő hivatal keretében is. A tanács ezek alapján levette a statisztikai hivatalt a tanácsülés napirendjéről. A terv azonban korántsem esett még kútba, mert az a kérdés merült föl, hogy a bejelentő hivatal keretében csupán statisztikával foglalkozó munkaerők alkalmazása nem jár-e nagyobb költséggel, mint amennyit a bejelentő hivatalra előirányoztak. Többen pedig ugy magyarázták a dolgot, hogy a főkapitány azért igérte a statisztikai hivatal létesítését a bejelentő hivatallal kapcsolatosan, hogy a bejelentő hivatal fölállítása elé a tanács részéről akadályok ne gördüljenek, mert tudvalevőleg a tanács — elég helytelenül — nem igen pártolja a bejelentő hivatal ügyét s abban a reményben van, hogy a rendőrség államosításakor ugy is megcsinálja ezt maga az állam, minek áldozzon tehát — igy fölöslegesen — a város. Lehetséges, hogy a főkapitány taktikai szempontokból igyekezett elütni az önálló statisztikai hivatal tervét. Viszont az sem látszik lehetetlennek, hogy a bejelentő hivatal valóban elvégezze ezt a munkát. Balogh Károly tanácsos nem ejtette még el a külön statisztikai hivatal létesítését célzó javaslatát és a kérdést legközelebb a tanács is újból meg fogja vitatni. A bejelentő hivatal ügye egyébként a péntekre összehívott rendkívüli közgyűlés programján is szerepel s majd kitűnik a főkapitány beható referádájából, hogy és mint kivánja a statisztikai hivatal tervét megvalósítani a bejelentő hivatallal kapcsolatban. 9e*áaaá«*aaaaaaaaaaa*aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaae!aaa Az Obrenovicsok. Ma junius 11-ikén rájuk kell gondolná, az Öbramovicmkra. Akik nincsenek már, ha csak .nem tekintjük utolsó Obre.novicsnak azt a hányatott, küzdelmes lel kii ifjút, aiz orfeumokban is szerepelt attrakciót, aki közismerten szintén Obrenoviics'-vérből lendült ki ebbe a fájdalmas világba. Az igazában vett Obrenovicsok minőseinek többé, mert hiszen tíz évvel ezelőtt gyökeresen végezték velük az összeesküvő belgrádi tisztek