Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-10 / 133. szám

1913, junius 10. DELMAGYARORSZAO 9. KÖZGAZDASAG Csődbe jutott a „Fischer Testvérek" cég. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt a Fischer Testvérek ékszerész cég, csődöt kórt maga ellen. A csődöt a törvényszék el is ren­delte a cég ellen. Csődtöm eggonid.nokn.ak Szi­vessy Lehel dr. ügyvédet, helyetteséül pedig Basch Ferenc dr.-t rendelte ki a törvényszék; csődbiztos Lehóczky Károly törvényszéki jegyző lett. A Fiiíscher Testvérek-cég 22 év óta állott fent Szegeden. A cég tulajdonosait mindenki szolid és szorgalmas kereskedőknek ős-mer­te és hogy a cég most mégis csődbe jutott, az a nyomasztó -gazdasága viszonyoknak tu­lajdonítható. A cég már régebb idő óta össze­köttetésben állott a Gazdasági és Iparbantk­kal, amely bukásával magával rántotta a Fischer Testvérek-céget is. A cégnek áruraktára 50.000 korona; Ikünt­-lévősége 80.0000 korona, berendezése pedig 47.000 koronát ér. Az aktívák tehát összesen 177.000 koronára rúgnak. Ezzel szemben a passzíva: készpénzért való tartozás 62.000 ko­rona, árutartozás 75.000 korona; vagyis az összes passzíva 137.000 korona. Eszerint az aktívák még 40.000 koronával túlhaladnák a passzívákat, csakhogy időközben a 80.000 ko­rona kintlévőségből, a. válságos idők folytán 50.000 korona rossz lett, -Ebez járult még az a körülmény is, hogy a cég 49.000 koronával tartozott a Gazdasági és Iparbanknak, a bank pedig ifc-lyton .sürgette a pénzét, a -cég ellen­ben adósainál 50.000 koronát vs-zrtett. 1912. -májusában sikerült a Fischer Test­véreknek a Gazdasági ós Iparbanktól 3 havi moratóriumot katpni; augusztusban pedig a cég kiegyezett a. bankkal olykép, hogy 8000 koronát elengedtek, tartozására havonként 2400 koronát törleszt. Ezt az egyezséget a cég a legutóbbi lejáratig be is tartotta; most azonban már -nem bírt- fizetni a banknak, d? egyéb hitelezőinek sem. Egyéb bankokban -ugyanis még 3000 korona tartozása volt készpénzért és ennek -sem birt eleget tenni. A hitelezők a cég ellen előbb végrehajtást ve­zettek, majd szoros zárt kértek, amit hétfőn reggel foganatosítottak volna is. -Ezt mege­lőzve azonban a cég, vasár-nap délelőtt cső­döt kért maga ellen. Ma reggel már a cég mindakét Kárász­utcai üzlete zárva maradt. x Háziipari kiállítás. Vasárnap délelőtt 11 órakor nyilt meg a Délmagyarországi j Magyar Közművelődési Egyesület házipari telepének Kiállítása saját helyisiégélben, Bé- 1 Telefon 515. ke-utca 2a. A kiállítás anyaga a magyar tex­til népművészet legpompásabb munkáiból áll. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület 2 éve, hogy a háziipari telepet lé­tesítette, melynek vezetésével Nagy /da úr­hölgyet -bizta meg, aki a magyar népies mű­vészet és háziipar fejlesztése terén évek óta elismerésre méltó tevékenységet fejt ki. — A háziipari telepnek jó és helyes irányban való szervezésnek eredményét mutatja ez a kiállítás, amely nem a háziipar elkor-csoso­dott termékeinek sorozata, hanem a népies művészet egészséges élettől duzzadó talajá­ból táplálkozó hatalmas erő. Nem tereli ha­mis útra a nép művészi tevékenységét, ha­nem szabadon engedi érvényesülni azt ,az ösztönszerű érzést, amely e téren a legbizto­sabb vezető. Az összes munkák a leggondo­sabban kiválogatott Ízléses minták nyomán készültek és technikailag is magas színvo­nalon állanak. — Kiemeljük az Izabella kir. hercegnő védnöksége alatt működő pozsonyi Izabella-háziiparegylet pompás hímzéseit, a melyek már külföldön is nagy elismerést sze­reztek a magyar nép kézügyességének és Íz­lésének. A kiállítás megnyitását báró Dániel Ernőné vállalta el, azonban közbejött aka­dály miatt személyesen nem jöhetett, igy Perjéssy László alelnököt kérte föl, hogy őt helyettesítse. Perjiéssy László alelnök igen szép beszéd kíséretében nagyszámú elő­kelő hölgyközönség jelenlétében nyitotta meg a kiállítást. A kiállítás junius 'hó 10-ig ma­rad nyitva. Naponkint délelőtt 10-ig és dél­után 3—7-ig díjtalanul megtekinthető. x A mai tőzsde. Budapestről jelentik A külföldi tőzsdék lanyha zárlati jelentése mindjárt az -üzlet megnyit-áisak-ur lehangolta a börzét. A forgalom -igen vontatottan indult, a bécsi csereior.ga.lom megindulásáig alig két­három értékben volt kötés. Az első -bécsi -hí­rek pontban 10 órakor érkeztek meg, ekkor azonban megélénkült az üzlet a határidő-pia­con. A b-éosi arbitrage és az itteni kontremin­őrö-k -az egész vonalon ontották a papírokat, a piac felvevő képessége olyan minimális volt, hogy az értékek lanyhulásának mi sem állta útját. A piac dispozieiója teljesen meg­romlott, a hangulat lanyhaságának élénk bi­zonyítéka volt, bogy egy nagy cég bárom ko­ronát fizetett -da-rabonkint, hogy szeptember hó médiómig 520 koronáért szállíthasson ma­gyar bankot. A belső politikai helyzet ugyan­is igen kedvezőtlen megítélés alá -esett. A lanyhaság közvetlen oka tehát a belpolitika volt, de mivel a külpolitikai helyzet sem biz­tató, sőt a szerb kormány szócsövének, a Mir­nek tegnapi harcias hangú cikke éppen a bé­kés megoldás ellenkezőjét jósolja. Ez -magá­ban is igazolná a mai lanyhaságot lés ha hoz­zászámítjuk, hogy a pénzviszonyok feszült­sége miatt a' iné-dió közeledése is félelemmel tölti el az embereket és hogy a bécsi vaspiac­nak ma újra pánikos lefolyása volt, csodál­nunk kell az áresés jelentéktelen voltát, — mert a négy—ötk-oronás csökkenések ilyen külső viszonyoknál számba sem jöhetnek, -de ez nem bizonyít ja a -börze ellent állását, — minit arrafelé hiszik, ez semmi más, mint a holt szezon következménye. x Uj vasutak. Bács-Bodrogmegye vasúti hálózatát újból bővíti. Uj -vasút épül még ez ében iMi-litics és iDoroszló községek érintésével HódságiSzond községek között és Ujgombos­tól Palánkáig vezető vonalra a minisztérium előmunkálati engedélyt adott. x A főldmlvelésügyi miniszter segély­akciója. Az elmúlt év többszörös természet csapásai, amint ismeretes, válságos helyzet­be hozták az országnak különösen erdélyi és északkeleti részeit. A rendkívüli esőzések és árvizek a termés nagy részét megsemmisí­tették, a lakosság sok helyen a télire szük­séges élelmiszer nélkül maradt s nem volt vetőmagja sem, amellyel az elmaradt őszi vetéseket tavasszal pótolhatta volna. Súlyos­bították a helyzetet a rossz pénzügyi viszo­nyok is, amelyek a károsultak részére szük­séges hitel megszerzését úgyszólván lehetet­lenné tették. Serényi Béla gróf földmivelés­ügyi miniszter részletes tájékozást szerzett mindezen .bajokról és azok orvoslására azon­nal nagyarányú akciót kezdeményezett. A szükséghez mért rendkívüli kormányzati in­tézkedésekre kérte a társminisztériumokat s különösen a kereskedelemügyi miniszter lé­nyeges szállítási kedvezmények és nagyará­nyú útépítési segélyek engedélyezésével .sie­tett a sújtott vidékek támogatására, saját tárcája keretében pedig az iránt intézkedett, hogy a nép méltányos, sőt indokolt esetben kedvezményes áron szerezhesse be a téli élelmezéséhez szükséges terményeket 's ked­vezményes föltételek mellett megfelelő tava­szi vetőmagvat kaphasson, mert félni lőhe­tett attól, hogy ha gyors és nagyarányú in­tézkedések nem történnek, ezen országré­szekben az uzsora óriá'si mérveket fog ölteni, az éretlen és megromlott kukoricának fo­gyasztása nyomán a pellegrabetegség na­gyobb mértékben föl fog -lepni és hogy a szántóföldek jelentékeny része tavasszal is bevetetlenül marad. A szükséges termények beszerzésével a miniszter a miniszteri kiren­deltségeket bizta meg, amely kirendeltségek most terjesztették be a miniszterhez ezen munkásságukról szóló jelentésüket. x Huszonhat pénzintézet fuzionál Debrecenben néhány év előtt, -egymásután alakulták a szövetkeztetek, kiiseíbb részvény­társasági pénzintézetek. A másfél év óta fantó válság aránylag inem nagy veszedelem­mel fenyegette a debreceni piacot, a kisebb pénzintézetek azonban csak igen -nagy erőfe­sz-itések mellett tudták eddig is fentartiaini magúikat. Wilhelms -Emil, az Osztrák Magyar Bank debreceni fiókjának 'főnöke belátta a kisebb bankok küzdelmes helyzetét, értekez­letre hivta tehát össze a szövetkezetek igaz­gatóit. Az értkezleten — min-t Debrecenből jelentik — elfogadták azt a javaslatot, hogy huszonhat pénzintézet fuzionálni fog, a fúziót pedig négy-öt intézet egybeolvasztásával fog­ják keresztülvinni. x A szegedi légszeszgyár és a magyar ipar. A magyar iparpártolás érdekében külö­nös érdekességü leirat érkezett ma 'a városhoz a belügyminisztertől. A belügyminiszter ki­vá-natosinuk tartaná, hogy a város a légszesz­gyárral- kötött szerző-djésbe vegye bele ezeket a pótkikötés-eket: „A részvénytársaság lehetőleg igyekez­zék gépeit és egyéb beruházási cikkéit ma­gyarországi vállalatoknál beszerezni. Köte­les magyar munkásokat s magyar hivatalno­kokat és műszaki közegeiket alkalmazni. A gyár a, belügyminisztérium hozzájárulása nélkül nem szerezhet be külföldön olyan ipa­ri cikkeket, amelyeket Magyarországon is megkaphat. Végül a belügyminiszternek jo­ga van ellenőrizni, hogy a gyár betartja-e ezeket a kikötéseket," Kizárólag helybeli hirne- ft A & e,ső kézb61 csakis az Egyesült ves asztalosmesterek álta. ]l««fAI»ll|# ^TZT'^^Z készített, elismert jóminó- |||B I ••• |||\ alatt, Kertész pékkel szemben) kap­ségű és bámulatos olcsó Vllllrl hatók; esetleg részletfizetésre is.

Next

/
Thumbnails
Contents