Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-04 / 103. szám

10 DÉLJ&A.GYARORSZÁQ 1913.. május 1 Délután is nagyban folyt a munka. Az öreg ács néha átszólt a fiához és tanácsokat adott neki, hogy a zsindelyt hogyan vágja. Nem .Kaptak ugyanis készen akkora zsin­delyt, mint amekkora a tető javításhoz kellett és ugy segítettek a bajon, hogy egy éles ács-1 szekercével alakították' át a kész zsindelyt a helyhez. Öt óra előtt néhány perccel azután az öreg is elkezdett zsindelyt vágni. Épen a tető felső részén dolgozott és a zsindelyt hozzáerősítette a létra széléhez és ugy fa­ragta. Egyik csapásnál azonban a szekerce megcsúszott és a zsindely helyett a kötelet érte. Az éles szerszám azonnal* átvágta a létrát tartó kötelet és a következő pillanat­ban a létra lecsúszott a tetőről. Horváth fia látta az egész balesetet, azonban ő a másik létra alján dolgozott és nem bírt segítsé­gére sietni apjának. Az öreg Horváth ugyanis mikor észrevette, hogy a kötél elszakadt és a létra csúszni kezd, ahelyett, hogy ő maga megkapaszkodott volna, a létrát akarta fen­tartani és igy történt, hogy ö a létrával együtt lezuhant az aszfaltos járdára. A balesetről azonnal értesítették fíózsó Antal ügyeletes rendőrtisztviselőt, aki rög­tön a helyszínére sietett. Mire a Valéria-tér­re ért, már nagy tömeg állta körül a ka­tasztrófa helyszinét. Ekkorra azonban már az öreg ács kiszenvedett. Esése közben el­eresztette a létrát és mint megállapították később, épen fejtetőre esett. Holttestét be­szállították a közkórház halottas házába. A rendőri vizsgálat pedig megállapította azt is, hogy senkit sem terhel a felelősség az öreg munkás váratlan és tragikus haláláért. — A „Duna" biztosító társaság hely­Mi ivezórügyin ökségéncfc vezetését Poppe Károlly titkárra ruházta át, Iki ezt az állását május 1-ón foglalta el. — Közgyűlés. Az Országos Polgári Isko­lai Egyesület Csongrád-Csanádmegyei Köre Szegeden, május 4-én délelőtt 9 órakor a II. kerületi állami polgári fiúiskola tornatermé­ben (Madách-utca 24.) közgyűlést tart. A gyü­llás tárgyai: A közgyűlés megnyitása. Előter­jesztések, átiratok. A titkár évi jelentése. A polgári leányiskolák fejlődése jegyében. Elő­adja Zelenha Jánosné. Pénztári számadás és költségvetés megvizsgálása. A morál és aka­rat, mint energetika. (Tanulmány a haagai moral-paedagogiai congresszusról.) Előadja Koltay Alajos. A tisztikar és választmány megválasztása. A központi választmányba küldendő köri képviselők megválasztása. In­ditványok. — A magyar paraszt tanulmányútja. Egyszerű kis hir fekszik előttünk, mely adat­szerűen számol .be arról, hogy e hónap hato­dikán tharmmc paraszt kettősfogat indul el Makóról kilencszáz kilométeres tanulmány­útra. Az .egyhet.es útra .csanádmegyei gazdák indulnák, egyrészt .azért., hogy magyar te­nyésztésű lovaiknak kitartó képességét ki próbálják, másrészt pedig — s ez az érdekes — liogy .a nagyobb magyar városok gazdá­sági viszonyaival megismerkedjenek. Akad tak tehát parasztgazdák s ezért az úttörők pálmája feltétlenül kijár nekik, .akik .a ma­guk rögétől felszabadítják magukat s arra is kíváncsiak, hogy mi történik a gazdálkodás körül más helyeken. N.em érik már be .a szán­tás, vetés, elkerítés, állattenyésztés megszo­kott módjával, amelynek formáit eddig vál­tozhatatlanoknak tartották, hanem az iránt tyft érdeklődnek, v^nne mimikának Haladot­tabb módja s profitálhatnának-e a mások ta­pasztalataiból valamit-. Ez haladás s nagy lépés a fejlődés felé. Ami .a tanulmányul má­sik célját illeti, .a gazdák azt akarják meg­állapi tani, hogy a lovak hadii és különösen tü­zérségi célokra alkalmasak-e. (Mezőhegyes vi­dékén ugyanis közel tizezer melegvérű igás­lé van a gazdák birtokában. Ezek ,a lovak ed­dig mezőgazdasági ós tenyésztési célokra a lehető legkitűnőbbeknek bizonyultak is az 'keltette .a gazdákban a gondolatot, hogy a lo­vak esetleg .hadicélokra is alkalmasok, .ami­nek próbáját most -akarják megtenni. — Házasság. Gerő Béla május 7-én köt .házasságot Breuer Fülöp leányával, Elzával, Losoncon. — A szegedi üzletvezetőség építési és pályanf-entartási osztálya főnökének, Rév Lajos máv. főfelügyelőnek nagy műveltségű, báj os leányát* Erzsikét, eljegyezte Epstein Márton tekintélyes lugosi kereskedő, az otta­ni aranyifjúság rokonszenves tagja. — Az idén nem nyílhat meg a debre­ceni egyetem, Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter most döntött a debreceni egyetem megnyitása ügyében. A miniszter elhatáro­zása szerint az egyetem a jövő év szeptem­berében fog megnyílni. Ismeretes, -hogy a kultuszminiszter pár héttel ezelőtt Debrecen­ben járt s személyesen győződött meg arról, hogy az uj egyetemi városnak milyen intéz­ményei vannak, amelyeket a tudományos ok­tatás céljaira föl fognak használni. A minisz­ter alaposan informáltatta magát mindenről. A minaf) azután Jankovich Béla kultuszmi­niszter fogadta Kovács József polgármestert, akivel közölte elhatározását, mely szerint az egyetem megnyitása a folyó évről a jövő év szeptember hónapra marad. És -még ez nem is az egyetlen baja a készülő debreceni egye­temnek. Az egyetem orvosi fakultása jövőre csak félig lesz meg. Az ötödik, negyedik, har­madik évfolyamot 1914-ben megnyitják, mert ezekre nézve megvannak a szükséges alap­föltételek. A második és első évfolyamot csak későbben, egy-két év múlva nyitják meg. Kovács József polgármester megjegyezte a miniszternek, hogy a csonka orvosi .fakultás esetleg káros befolyással lehet az egyetem­re, mert a hallgatók száma nem lesz elég­séges. Erre a miniszter azt mondotta, hogy a budapesti egyetem orvosi karán oly zsúfolt­ság van, hogy a felső év.folyambeli hallgatók készségesen, nagy tömegekben Jognak ezért a debreceni egyetemre beiratkozni. — Nagybeteg ujságiró. Somlyó Zoitán, volt szegcdi, jelenleg budapesti újságíró, sú­lyos .betegen .fekszilk a Jemdrassik-kliniíka külön szobájában. Körülbelül egy héttel eze­lőtt .betegedett meg. Vért hányt. Rögtön kórház.ba kellett szállítani, mert a nagy vér­veszteség egészen elgyöugitiette. Állapota na pókig válságos volt. M-a azonban kezelőorvo­sa, dr. Ángyán ugy nyilatkozott* hogy a köz­vetlen veszélyen tul van, pár hónap .alatt fel gyógyul és folytathatja munkásságát­—400 ezer korona a siketnéma-intézetre A siketnémák szegedi intézetének nagyará nyu kibővitéséről -értesülünk. A napokban Szegeden járt a közoktatási miniszter meg­bízásából Tóth István, dr. miniszteri titkár és Hajós Alfréd műépítész, kik a helyszínen történt tárgyalás után Lázár György dr. pol­gármesternek kijelentették, hogy a miniszté­rium az intézet kibővítésére az 1913. évi ál­lami költségvetésbe közel 400,000 koronát szándékozik beállítani. A mostani épületet fölemelik 3 emeletesre s azonkívül még egy különálló háromemeletes épületet is emelnek az internátus részére. _ — Katonai előléptetések. A szegcdi helyőrségben a király századosokká léptette elő Olta Nándor, kökényiesdi Pap Ferenc és Málék Gofitfried 46. .gyalozredhefi főhadna­gy okát, legutóbbit a 96. gyalogezredhez való áthelyezése mellett. Főhadnagyokká léptek .elő: Hollósy Sándor és Turek Károly 46. gya­logezredben hadnagyok. — A haragos szerzők. Tegnap este a Népoperában ötvenedszer adták az Aramy­eső-t, Béldi Izor és Zerkovitz Béla operettjét. A jubiláris előadáson .a közönség látni akar­ta a szerzőket és általános volt a meglepetés, amikor sem a zeneszerző, sem a szövegíró nem jelent meg a hivó tapsokra. Mind a (két szerző jelen volt a színházban és annál fel­tűnőbb volt, hogy egyik sem akart kimenni — amint ez ilyenkor szokás — a közönség elé. A közönség nem értette, .miért tüntetnék . a szerzők .távolmaradásukkal, de a színház­ban tudták a beavatottak, hogy a szerzők azért inem jelentek meg a közönség előtt, mert súlyos okaik voltak arra, hogy tüntes­senek, nem a közönséggel, hanem .a — szin­ház direkciójával szemben. A szinház a szer­zőikkel szemben olyan különösen viselkedett a jubiláris előadáson., hogy egyiküknek sem volt kedve hajlongani a színpadom. Az ötve­nedik előadást mindenekelőtt pont május .el­sejére tűzték ki, a szerzők minden tiltakozá­sa dacára, holott előrelátható volt, hogy má­jus elsején nem megy be a közönség a szín­házba és igy a jubiláris előadás csakugyan fél ház előtt folyt le. A direkció szabadjegye­ket sem adott és nem gondoskodott arról, hogy szép .legyen a nézőtér a jubiláris elő­adásra. A szerzők elvárták volna a színház­tól, hogy legalább egy (koszorút adjon nekik, de a szinház nemcsak .ezt nem tette, hanem tudomást se vett a jubileumról. Márkus De­zső szürke ruhában ült f önt az egész előadás alatt, a szobájában, tűnődvén Róma bukásá­nak okai .fölött és le se jött a színpadra, hogy legalább üdvözölje a iszerzökeh 'Hozzájárul ebez az is, hogy a szerzők még a márciusi tamtiémeket sem kapták meg a színházitól, hiába kérték ezt imá.r többször a szerzők. Ezért nem ment le a páholyából. iZerkovitz Béla a jubiláris estén és; ezért tudták csaik nagynehezen egyetlenegyszer 'kivinni a szín­padra Béldi Izort. ; j;.. .£-]£! iMH — Ketten maradtak. Hatszázötvenen voltak, mikor ,a hatvanas, vagy hetvenes években Baján megalakitották a .negyven­nyolcas honvédek egyesületét Ahogy aztán időben távolodtunk a nagy időktől, mind rit­kább lett a bajai1 egyesületek tagjainak a számai A halál évről-évre nagyobb réseket szántott soraikban és mind több fekete ko­porsót kisérték ki a,z öregedő megy viennyodca­sok. Kezdetben .deli katonákként, keményen lépkedtek a koporsó után, de amint fogyott számuk, megfogyatkozott a .hajuk szála is és mind barázdásabb lett az .arc, fehérebb .a ba­jusz, melyen ,a konyak végigszántottak. Mi­nap is, hogy negyvennyolcas honvédet kisér­tek utolsó útjára a régi daliákból már csak ketten lépdeltek ,a koporsó után. Aki elvitte a többit, nagyobb ur a muszka cárnál, osztrák császárnál és ennek a halálos sühintása so­hasem téveszt célt, A temető kapujában egy­másra nézett a két vitéz aggastyán. Ketten maradtak, ők fogják bezárni a sort. Haza­térve gyűlésre ültek össze, az egyik volt az elnök, a másik .a közgyűlés. És kimondták a homvódegyesület .felosztását, az egyesület va­gyonáról pedig ugy intézkedtek, hogy .annak felét honvédözvegyék segítségére fordítják, másik felét pedig Németh Imre, az egyetlen élő bajai honvédtiszt kapja. A jegyzőkönyvet aláírták és az elnök a gyűlést bezárta . . . FOCf AS Szájpadlás nélkül. Az általam készí­tett rágásra kitűnően használható a valódi fo­gaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koro­nákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED.

Next

/
Thumbnails
Contents