Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-29 / 123. szám

1913. május 31. DELMAGYARORSZAQ 3. és a 'fekete követ, Tagadhatatlan, fog az ára esni, die — a szakértők sóhajtozása szerint — olyan drága lesz, mint tavaly, talán még drá­gább. /Ezek után igazán nem /budijuk, mit csináljunk: leegyük a inői. kalapokról a se­lyem-cseresznyéket, vagy —- ha sok a pén­zünk — igazi cseresznyével diszitsük a női kalapokat! (—) Debrecen pénzügye. Debrecenből jelenítik: A főszámvevő jelentése szerint Deb­recen városának pénztári forgalma az 1912-i.k évben 37,872.000 korona volt, 11.600 korona pénztári maradvánnyal. — Bécs segítsége Pozsonynak. A fközséigtianács tegnaipi ülésén a polgármester, az alpolgármesterek, a városi tanácsosok ós a kerületi elöljárók illetményeinek fölemelé­sére vonatkozó javaslatot az ellenzék heves tiltakozása elleniére elfogad,Iák. Elfogadják továbbá Hoss alpolgármester javaslatát, ihogy a tanács a pozsonyi égettek ségiitségé­re ötezer koronát szavazzon meg. Schaefer községtan ácsos javaslatát, Ihogy a varos tíz­ezer koronát szavazzon meg a pozsonyi éget­tek javára, a községforaács elvetette. — Miért halt meg az ezredes ? A minap jelentettük, ihogy Rédl Alfréd ezre­des Bécsiben agyonlőtte magát. Akkor azt bit ték, hogy tettét pillanatnyi elmezavarában követté el, de késiőbb azt jelentették, Ihogy az ezredes kémkedett, katonai titkokat árult el. Ma érkezett alábbi táviratunk ezt a hirt na­gyon valószinüvé teszi, mert a. nagytehetsé­gű, kiváló katonát valósággal ia halálba kényszemtett ék, .hogy megszégyenítő bünte­téssel nie kelljen sújtani. Az erről szóló táv­irat ilgy szól: Rédl ezredes" magáinautómobiion érkezett Prágából Bécsbe. A pályaudvaron bárom tiszt várta, akik .rögtön a részére már ko­rábbam megrendelt szobáiba kisérték, ahol hosszasabban tanácskoztak. Azt mondják, hogy a tisztek, midőn Rédl szobájából távoz­tak, revolvert hagytak az asztalán. Rédl ez­redes ugyanis fegyver nélkül érkezett Bécs­be. Azt (is .mondják, ihogy a tisztek ugyanab­ban a szállóban lakást béreltek és csak akkor mentek el a szállóból, amikor értesültek róla, hogy Rédl ezredes agyonlőtte magát. — A nagvkikindai aszfaltbetyárok Nagykikindáról irják: (Együk itteni újságban a napokban cikk jelent meg, mely eigy meg sem nevezett (fiiatiadeimlber asizifailtbetyiáros­kodásaival foglalkozott s rámutatott arra, hogy egyes fiatalemberek ,a helybeli korzón oly szemtelenül tolakodó módon lépnek fel a sétáló nőkkel szemben, hogy maholnap tisz­tességes úriasszony kii sem mehet már az utcára. Érdekes a dologban, hogy e kis közle­ményt többen is magukra vették s igy Ku­bovics Lajos 'hivatalnok isi, akinek hasonló ügyekből kifolyólag többször volt már a bí­rósággal is dolga,, magára vélt ismerni a cikk ben szereplő meg nem nevezett egyéniben. Kuibovios, hogy elégtételt szerezzen magá­nak, szerdián éjjel egy kapu alján leskelőd­ve megvárta az arra hazafelé haladó Deák Zoltán újságírót, orozva. neikdtáimiacTl, fojto­gatni kezdte, majd revolvert ráütött elő, de ennek használatában az újságírónak sikerült őt megakadályozni. A városban nagy a fel­háborodás Kubovi.es ellen. — Tü* a Kígyó-utcában Az éjszaka 2 órakor a Kígyó-utcában lévő Farkas Sári füstölt hentesáru üzlete kigyulladt. A. tüzet a rendőrposzt vette észre, aki mindjárt ér­tesítette a tűzoltókat. Papp Ferenc tűzoltópa­rancsnok vezetése alatt kivonulták a: tűzol­tók és hamarosan eloltották .a tüzet. A kár 500 korona:. A tűz okát eddiiig még nem bír­ták megállapít arai. Éíet-halálharc egy kép körül. — Érdekes fölmentés a szegedi táblán. — (Saját tudósítónktól.) Annak idején az . országos sajtót is bejárta, az az egyházi bot­rány, amely 'két évvel ezelőtt történt Batto­nyán. Özvegy Vincze Mihályraé, Virág Ka­talin, dúsgazdag asszony, >a battonyai egy­ház volt kegyurának az övegye, öngyilkossá lett fiának arcképét olajjal megfestette és Német Sándor battonyai kanonok-plébános engedélyével a képet elhelyezte a battonyai katolikus templomban, a szentek között. A hivők egy része a különös pietáson nagyon felháborodott ós sokan elmaradoztak .a mi­sékről emiatt. A hitközségi elnök pedig, a mikor tudomására jutott ia dolog, lemondott az állásáról. A íbattonyai közvéleményt sokáig fog­lalkoztatta ez a különös eset és valóságos közéleti harc indult meg körülötte a nagy­községben. Sokain pártját fogták Virág Ka­talinnak, de még többen elítélték a kegyura­ság ilyetén kihasználását és: felháborodva tárgyalták, hogy egy öngyilkos fiatalember, akitől a katolikus eigyhfuzii dogma .minden funkciót megtagad, hogy avanzsálhat egy­szerre a szentek közé. (Ennek az álláspont­nak szolgálatába állott a „Battonyai Újság" is. Márton Lajos, ,a lap felelős szerkesztője a lap 1911. február 25-én megjelent számában Élet-h\alálharc egy kép körül oimii cikkben megírta az esetet és éles kritikával kisérte. Ebből a cikkből kitűnt, hogy a tulajdon­képemi felháborodást, mi okozta. Vincze Mi­hály, az egyház volt kegyura, halála után tekintélyes vagyont hagyott feleségére Virág Katalinra és fiára, ifjabb Vincze Mihályra. Felesége továbbra is fen tartotta aiz egyház­zal a jó viszonyt és évente nagyobb összege­ket ajándékozott egyházi célokra. Fia ellen­ben abszolút nem olyant életet élt, mint a hogy azt egy ifjabb kegyúrtól elvárni lehet. Battonyáról elköltözött a közeli Csanádpalo­tára, ahol valóságos háremet rendezett be. Folyton mulatságokat, rendezett, — esz­telenül szórta a. pénzt és a külvilágról, kivált az egyházról mit sem akart tiidui. Egy szép napon, miikor aztán megírnia már a inőt, a mulatságot, a bort és: a: világot, öngyilkos lett; agyonlőtte magát. És anyja. Virág Ka­talin nem tudta, elfelejteni a rassz fiut. Mi­kor megtért apjához a1 battonyai temetőbe, akkor nagy gyáiszmisót rendeztetett tisztele­tére a templomiban; majd megfestette olaj­ban az arcképét és rávette Német iSándor ka­noinok-plóbániost, liogy ia képet tegye be a sekrestyébe. A plébános eleget tett, a bőkezű kegyurinő kérelmének és ial képet tényleg oda­tette. Ezért háborodtak föl a battonyaiiak. A Battonyai Újság éles, kitételekkel hi­rálta meg ezt az ügyet. A cikk megjelenése után özvegy Vincze Mihályraé Bartha Dezső dr. szegedi ügyvéd utján sajtópört indított Márton Lajos el,lein rágalmalziásért és becsü­letsértésért, Váldj álban a következő kitétele­iket inkriminálta: „öngyilkossá vált fiuk olajban festett arcképét már a sekrestyébe be is csempész­ték, de csakhamar rajba vesztettek." — „A hitközségi elnök azonnal beadta lemondását indokolva, hogy nem akarja a hitközség ká­rosodását, mert ismeri Virág Katalint." Ezt az érdekes előzményü sajtópört 1912. november 15-én tárgyalta először a szegedi törvényszék Pókay Elek táblabíró elnöklete alatt. Márton Lajos, aki imaiga is belekerült a „kép körüli élet-halál harcba", mint vád­lott vett részt a tárgyalásion. Védelmét Kor­mányos Benő dir. szegedi ügyvéd látta el, aki a. tárgyalására bizonyítani kiválnia,, hogy a vádlott igazat .irt. A büntetőtaináes azonban esiafc Német Sándor plébános és Majsik La­jos harangozó tatnukierat váló kjih'alligaitását rendelte el, okik azt vallották, hogy Vinczé­wé a képet nem „csempészte, be" a templomba hanem ,a plébános engedelmével 'tette oda A törvényszék ékkor Mártont sajtó ntján elkö­vetett becsületsértésben mondotta ki bűnös­nek és 10 napi fogházra átváltoztatható 100 korona 'fő-, öt napi fogházra átváltoztatható 50 korona .mellékbüntetésre Ítélte a vádlot­tat, Márton ,az Ítélet éllen, fölébbezett és igy került ma az ügy a szegedi ítélőtábla bünte­tő tanácsa elé, A mai tárgyaláson Rmghof­fer Lajos elnöklete alatt ismét előkerültek a,z érdekes pör mozzanatai. Felvonultak a ta­nuk, a sértett özvegy, ,a védők ós a vádló. A tanuk megmaradtak előző vallomásuk mel­lett, Márton védője pedig arra hivatkozott; hogy a magyar, egyházjog egyenieseni ki­mondja, hogy a templomokban szenteknek és patronusoknaik képein kivül, más képet el­helyezni nem, szabad. Tehát Bat,tanyán nem­•CPialk kegyelet, — hanem1 törvénysértés is történt. A tábla büratetőtamácsa — ugy llátsziik — ugyanerre az álláspontra helyezkedett, mert a törvényszék Ítéletének meg vóltoztastásávál; Márton Lajost fölmentette a vád, alól. SPORT. o A SzAKhóK A tegnap este tartott foot­ball-szakosztályi ülésen fontos határozato­kat hoztak. Mindenekelőtt megbízást kapott a SzAK budapesti képviselője, hogy a nyári idényre jó trénert szerezzen, aki a kitűnő anyagot az őszi kampányra megfelelően elő­készítse. Julius hónap folyamán a legjobb raégy délvidéki csaDat bevonásával a mult évi nagyváradi mintára serlegmérkflzesck rendezését tervezi. Első díjul ezüst, második diju'l pedig bronzlabdát tűz ki. Első vasár­nap a négv csapat sorsolás alapján két rnecs­cset játszik, a következő vasárnap pedig a győztesek játszanának az első díjért. Vesz­tes kanja a bornzlabdát. Pünkösdi bécsi ven­dégünk, a Simmeringer S. K.. rendkívül me­leghangú levélben meghívta a SzAK-ot a császárvárosba revánsra. A tárgyalások meg­lehetősen előrehaladott stádiumban vannak és valószínű, hogv a lelkes, önfeláldozó SzAK­isták legméltóbb jutalmul Bécsben játszanak a nvár folyamán. A SzAK a vasárnapi mér­kőzés után játékosainak tiszteletére társas halvacsorát rendez az niszegedi Vigadóban. Az azon résztvenni óhaitó klubtagok a kö­röző iveken, avagv a titkári hivatalban elő­jegyezhetik részvételüket. o SzAK—SzTK. E héten előtérben áll a két szegedi 'riválisnak várva-várt első talál­líoziásia a folyó idény bein. Nagyobb érdeklő­dés, Izgalmasabb haragúdat még nem előzte meg meccsei, mint, a vasárnap leját­szandó bajnoki mérkőzést, mely egyszerre hivatva van eldönteni a bajnokság második torVásárlok sok pénzt takaríthatnak meg, ha szükségletüket első kézből szerzik be. Erre alkalmat nyújt a most alakult „Egyesült Jüűasztalosok IJntorraktá a," (Szeged, Tisza Lajos-körut 19., Kertész-féle péküzlettel szemben.) ahol kizárólag helybeli, elsőrendű asztalosmesterek ké­szítményei, mindenféle kivitelben, rószletfizetósre is kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents