Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-03 / 102. szám

1913. május 1, DfiLMAGYARORSZÁŰ 3 egyetlen tagja sincs, akit Kormányos dr. rugósai érinthetnének. A szervező bizottság nagyon alapos munkát végzett. Indítványoz­za,"hogy a közgyűlés általánosságban fogad­ja el a javaslatot. Kormányos dr. ujabb .felszólalásában po­lemizál Cserő Ede élr.-ral, aki szerinte félre­értette őt. Dobay Gyula dr. szerint be kell ismer­ni, hogy a szervező bizottság munkája szép, komoly és gondos volt. De ugy látszik, hogy nem mindent tartottak szem előtt. Azt in­dítványozza tehát, hogy ne tárgyalják a ja­vaslatot most, hanem a közgyűlés küldjön ki egy nagybizottságot, amely a tisztviselők sé­relmeinek meghallgatásával teljesen uj ja­vaslatot építene föl és azt egy hónap múlva akár rendes, akár rendkívüli közgyűlés kere­tében bemutatná a törvényhatósági bizott­ságnak. E célból a mai közgyűlés utasítsa a polgármestert, hogy egy liónap múlva köz­gyűlést hivjon össze. Szijjártó Albert az általános tárgyalás alapjául elfogadhatónak találja a javaslatot. Fölhívja azonban a közgyűlés figyelmét a műszaki tisztviselőkre, akiket hátrányos hely zetbe juttat a javaslat. Ezekre vonatkozó in­dítványát a részletes tárgyalás során terjesz­ti a közgyűlés elé. Hoffer Jenő indítványában nem tartja helyesnek azokat az elnevezéseket, amelyeket a szervező bizottság adott egyes városi tiszt­viselőknek a fizetésrendezési javaslatban. Tiltakozik az ellen, hogy a városi számve­vőséghez beosztott tisztviselőket a javaslat szerint pénztári tisztieknek szervezzék, mert ezzel a tisztviselők alacsonyabb fizetési osz­tályokba jutottak, mint amilyenekbe sorozni kellett volna őket, ha meghagyják a. régi el­nevezéseket. Ugy látja, mintha, a szervező bi­zottság személyekkel1 dolgozott volna. .Mind­amellett elfogadja általánosságban a javas­latot, mert a részletek tárgyalásánál véle­ménye szerint reparálni lehet a sérelmeket, Szivessy Lehel dr. a javaslatot szerves egészében helyesnek tartja és az elhangzott indítványok egyike sem mozdítja, ©lő az ügyet. Egyetért Szijjártó Alberttel abbain, a faj szunnyadó erejét. Minél jobban megér­tik nálunk is a kor szavát a szülők, annál be­csesebb örökséget hagynak gyermekeikre, annál jobban szerelik föl az élet harcára. Mindenki érzi a közszellem átalakulásá­nak szükségét; a társadalmi fölfogás zsar­noksága azonban olyan erős, hogy ritka em­ber képes magát attól fölszabadi tani. Akara­ta és meggyőződése ellen is meghajlik előtte és végmegfeszitéssel folytatja cifra nyomo­rúságát. Legjobban tapasztalni ezt a tisztvi­selői körökben, melyek a társadalmi köve­telmények súlya alatt nyögve — tán legélén­kebben érzik közéletünk eme visszásságait. Meggyorsíthatnák a közszellem átalakulását vezérférfiaink, előítéleteinket mennél gyak­rabban kicégérezve, korszerűbb nézetáram­latot teremtenének. Kövessük Széchenyi Ist­vánt, kinek nemcsak a közjogi politika iránt volt érzéke, hanem társadalmi vezére is tu­dott lenni nemzetének. A nevelője! * U. i. Ebben a pillanatban látom egy kül­földi képes lapban lerajzolva Zóoland norvég államminiszter bevonulását Krisztiániába — Stockholmból visszajövet. Ilyen bevonulás nálunk elképzelhetetlen volna. Zóoland állam­miniszter ur ugyanis jobbján a feleségével egy nyitott egylovason (magyarán: komfer­táblin) vonul be a norvég fővárosba. Nem. hajdú, sem huszár, sem parádés kocsis. A bakon a kocsison kivül nem ül senki, hanem igenis látható a kocsis lábánál ő nagyméltó­ságának egyszerű bőröndje. S a norvég nép ujjongva, kalaplengetve veszi körül az állam-miniszter urat. Az én véleményem ez ügyben csak az, hogy Zóoland uram, lehet Norvégia állam­minisztere, de határozottan nem — ur! Merne 'ő kegyelmessége igy bevonulni Budapestre? . . . Még Piripócsra sem. hogy a mérnökség egyes állásainál' degradá­lás történt. Hibát l:át a rendőrség szervezésé­ben is. Osztja Wimmier nézetét, 'hogy sen­kit a további ba l adásának l ehetőségét ől, ed­dig élvezett jövedelmétől meg me fosszanak. A részletes tárgyalásnál a hibáik reparálha­tók. Sohütz Antal szintén elfogadja a javasla­tot a részletes tárgyalás alapjául, de fölhív­ja a közgyűlés figyelmét a javadalmi tiszt­viselők és a vámszemélyzet egynémelyikérc, akiknek megfelelő fizetést kíván megállapí­tani. Tóbiás László a mérnökök érdekében szólalt föl. Polemizál Őserő dr.-r.al és azt mondja, téved Cserő dr., ha azt hiszi, hogy a javaslat megfelel, a törvény intenciójának. A jogi képesítéssel biró városi alkalmazotta­kat a javaslat előnyben részesiti .a — mér­nökség hátrányára, holott a diplomájuk egyenlő rangú és értékű. A javaslatot álta­lánosságban elfogadja, indítványait a részle­tes tárgyalásnál .terjeszti elő. Becsey Károly 'dr szerint a tisztviselők a. javaslat értelmében sokkal jobb helyzetbe jutnak, mint ahogy a törvény követeli a vá­rosoktól. Nem barátja annak, hogy elnapol­ják most- a fizetósirendezés kérdését. A tisztvi­selők érdeke is. azt kívánja, hogy a javaslat mihamarabb letárgyaltassók. A javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Csernovics Agenor Dobay dr. indítvá­nyát .ajánlja elfogadásra, míg Ottovay Ist­ván azt kifogásolja, hogy a hivatalok vezető tisztviselőit nem hiv.tálk meg ,a javaslat tár­gyalására. Cserő dr.: De meghívták! Boros József dr.: Engem se hívtak meg! Nagy zaj támadt a teremben, sokan zú­golódtak, mások viszont a tanács pártjára keltek. Az izgalom akkor csillapoult 1© vala­mennyire, amilkor Taschlejr Endre eÖőnTló szólásra íállt föl, hogy iriefillekitáljjon az el­hangzott megjegyzésekre. — Kérem a tisztelt közgyűlést — mon­dotta Taschler — hogy térjen napirendre az indítványok fölött, és fogadja el általánosság­ban a javaslatot. Annál is inkább tegye ezt, mert a íizetésrendezést tovább elodázni nem lehet. Nem áll — úgymond — hogy az egyes hi­vatalok vezetőit nem hívták meg. Majdnem minden hivatal vezetői, tisztviselői jelen vol­tak a tárgyalásokon. Az elnök ezután elrendeli a szavazást. — Minthogy — mondotta — Dobay Qyula dr. ur inditványa kimeríti a többi in­dítványokat, fölteszem a kérdést Dobay dr. indítványára a tanács javaslatával szem­ben. A szavazás megtörténte után konsta­tálta az elnök, hogy közgyűlés negyvenkilenc szóval negyvenhét ellenében Dobay dr. in­dítványát fogadta el. A tanácsi javaslat te­hát két szótöbbséggel megbukott. Teleszky, Balogh, Serényi—a királynál. Bécsből jelenti munkatársunk: A magyar kormánynak ez idő szerint négy tagja van itt: Lukács László miniszterelnök, Teleszky János pénzügyminiszter,' Serényi Béla, föld­művelési és Balogh Jenő igazságügyiminisz­ter. Lukács ós Teleszky a közös miniszteri értekezleten vettek részt, .amely pénzügyi kér­désekről tanácskozott. E kérdések persze a kiélesedett külpolitikai helyzettel függ össze, iSerényi gróf május elsején délelőtt tizenegy órakor, Teleszky és Balogh miniszterek ma délelőtt különkihaUgatáson jelentek meg a királynál. Tegnap délután négy órakor Bi­linski közös pénzügyminiszter hivatalában ér­tekezlet vciM, melyeta Teleszky magyar jps Zaleski osztrák pénzügyminiszterek vettek részt. Lukács László audienciája iránt nem történt intézkedés. A miniszterelnök, Te­leszky és Balogh miniszterek ma- délután visszautaztak Budapestre, ahol szombaton üHüisztertaaács lesz. XPEDICIÓ ÁNIÁBA! (A jövö hét első napján a monar­chia és Olaszország közős, nagy expedíciót indítanak Albániába, a mely független a szkutari! kérdéstől.) (Saját tudósítónktól.) A mai nap meg­hozta a döntő fordulatot a Balkán-kérdés­ben és a monarchia olyan sakkhuzást tett, ami méltán fog az egész világon feltűnést kelteni. Ma dőlt ugyanis el, hogy a monar­chia mindenekelőtt az albán-kérdést fogja megoldani, ezúttal fegyveres beavatkozás­sal. Ferenc József király ma délután ki­hallgatáson fogadta Hötzendorfi Conrádot s a vezérkari főnöknek tudomására adta, hogy mindenben hozzájárult a hadvezető­ség intézkedéseinek. A király és császár már aláirta azt a parancsot, melynek értelmében a monar­chia nagyszabású katonai expedciót indít Albániába, mert a zavargások és általános anarchia megkövetelik a beavatkozást. A monarchia nagyszabású, fegyveres akció­jához csatlakozott Olaszország s igy kö­zös eljárás lesz. Ez a kérdés teljesen füg­getlen a szkutari-i kérdéstől és elhatáro­zott dolog az is, hogy a jövő hét első nap­ján kezdődik a fegyveres expedíció. A mai közös miniszteri tanács kizáró­lag a fegyveres expedíció kérdésével fog­lalkozott és megállapították, hogy az ex­pedíció hozzávetőlegesen hatszáz millió koronába kerül. A mai közös miniszteri tanács határozata holnap: szombaton kerül őfelsége elé és ezen a napon Budapesten is miniszteri tanácskozás lesz. Londonból jelentik még, hogy a csü­törtöki reunió eredménytelenül végződött. Általán a körül támadt erős aggodalom, hogy a monarchia ha megszállja Monte­negró területét, az esetben az európai bo­nyodalmuk elkerülhetetlenek, mivel a nagyszláv kérdéssé válik az affér. A reunió hétfőn ül össze és föltétlenül határozni fog valamely irányban. Meg lehet állapítani, hogy a monarchia ismét nagylelkű s a béke útját elvágni nem akarja, ezért a szkuta­ri-i kérdésben vár hétfőig, a reunói hatá­rozatáig. Ez a határozat rendkívüli szim­pátiával találkozik az európai nagyhatal­mak előtt. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Ütött az óra! Bécs, május 2. Ausztria-Magyarország végre elhatározta magát, hogy önállóan lép fel Montenegró ellen és megvédi egész Euró­pa tekintélyét, amelyre Nvkita király fittyet hányt.. A csütörtöki londoni reunión újra ki­derült, hogy a nagyhatalmak együttesen kép­telenek a logika természetes törvényei sze­rint cselekedni. A régi játékot akarták foly­tatni elnapolással, elposványositással a igy

Next

/
Thumbnails
Contents