Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1913-05-03 / 102. szám
1913. május 1, DfiLMAGYARORSZÁŰ 3 egyetlen tagja sincs, akit Kormányos dr. rugósai érinthetnének. A szervező bizottság nagyon alapos munkát végzett. Indítványozza,"hogy a közgyűlés általánosságban fogadja el a javaslatot. Kormányos dr. ujabb .felszólalásában polemizál Cserő Ede élr.-ral, aki szerinte félreértette őt. Dobay Gyula dr. szerint be kell ismerni, hogy a szervező bizottság munkája szép, komoly és gondos volt. De ugy látszik, hogy nem mindent tartottak szem előtt. Azt indítványozza tehát, hogy ne tárgyalják a javaslatot most, hanem a közgyűlés küldjön ki egy nagybizottságot, amely a tisztviselők sérelmeinek meghallgatásával teljesen uj javaslatot építene föl és azt egy hónap múlva akár rendes, akár rendkívüli közgyűlés keretében bemutatná a törvényhatósági bizottságnak. E célból a mai közgyűlés utasítsa a polgármestert, hogy egy liónap múlva közgyűlést hivjon össze. Szijjártó Albert az általános tárgyalás alapjául elfogadhatónak találja a javaslatot. Fölhívja azonban a közgyűlés figyelmét a műszaki tisztviselőkre, akiket hátrányos hely zetbe juttat a javaslat. Ezekre vonatkozó indítványát a részletes tárgyalás során terjeszti a közgyűlés elé. Hoffer Jenő indítványában nem tartja helyesnek azokat az elnevezéseket, amelyeket a szervező bizottság adott egyes városi tisztviselőknek a fizetésrendezési javaslatban. Tiltakozik az ellen, hogy a városi számvevőséghez beosztott tisztviselőket a javaslat szerint pénztári tisztieknek szervezzék, mert ezzel a tisztviselők alacsonyabb fizetési osztályokba jutottak, mint amilyenekbe sorozni kellett volna őket, ha meghagyják a. régi elnevezéseket. Ugy látja, mintha, a szervező bizottság személyekkel1 dolgozott volna. .Mindamellett elfogadja általánosságban a javaslatot, mert a részletek tárgyalásánál véleménye szerint reparálni lehet a sérelmeket, Szivessy Lehel dr. a javaslatot szerves egészében helyesnek tartja és az elhangzott indítványok egyike sem mozdítja, ©lő az ügyet. Egyetért Szijjártó Alberttel abbain, a faj szunnyadó erejét. Minél jobban megértik nálunk is a kor szavát a szülők, annál becsesebb örökséget hagynak gyermekeikre, annál jobban szerelik föl az élet harcára. Mindenki érzi a közszellem átalakulásának szükségét; a társadalmi fölfogás zsarnoksága azonban olyan erős, hogy ritka ember képes magát attól fölszabadi tani. Akarata és meggyőződése ellen is meghajlik előtte és végmegfeszitéssel folytatja cifra nyomorúságát. Legjobban tapasztalni ezt a tisztviselői körökben, melyek a társadalmi követelmények súlya alatt nyögve — tán legélénkebben érzik közéletünk eme visszásságait. Meggyorsíthatnák a közszellem átalakulását vezérférfiaink, előítéleteinket mennél gyakrabban kicégérezve, korszerűbb nézetáramlatot teremtenének. Kövessük Széchenyi Istvánt, kinek nemcsak a közjogi politika iránt volt érzéke, hanem társadalmi vezére is tudott lenni nemzetének. A nevelője! * U. i. Ebben a pillanatban látom egy külföldi képes lapban lerajzolva Zóoland norvég államminiszter bevonulását Krisztiániába — Stockholmból visszajövet. Ilyen bevonulás nálunk elképzelhetetlen volna. Zóoland államminiszter ur ugyanis jobbján a feleségével egy nyitott egylovason (magyarán: komfertáblin) vonul be a norvég fővárosba. Nem. hajdú, sem huszár, sem parádés kocsis. A bakon a kocsison kivül nem ül senki, hanem igenis látható a kocsis lábánál ő nagyméltóságának egyszerű bőröndje. S a norvég nép ujjongva, kalaplengetve veszi körül az állam-miniszter urat. Az én véleményem ez ügyben csak az, hogy Zóoland uram, lehet Norvégia államminisztere, de határozottan nem — ur! Merne 'ő kegyelmessége igy bevonulni Budapestre? . . . Még Piripócsra sem. hogy a mérnökség egyes állásainál' degradálás történt. Hibát l:át a rendőrség szervezésében is. Osztja Wimmier nézetét, 'hogy senkit a további ba l adásának l ehetőségét ől, eddig élvezett jövedelmétől meg me fosszanak. A részletes tárgyalásnál a hibáik reparálhatók. Sohütz Antal szintén elfogadja a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául, de fölhívja a közgyűlés figyelmét a javadalmi tisztviselők és a vámszemélyzet egynémelyikérc, akiknek megfelelő fizetést kíván megállapítani. Tóbiás László a mérnökök érdekében szólalt föl. Polemizál Őserő dr.-r.al és azt mondja, téved Cserő dr., ha azt hiszi, hogy a javaslat megfelel, a törvény intenciójának. A jogi képesítéssel biró városi alkalmazottakat a javaslat előnyben részesiti .a — mérnökség hátrányára, holott a diplomájuk egyenlő rangú és értékű. A javaslatot általánosságban elfogadja, indítványait a részletes tárgyalásnál .terjeszti elő. Becsey Károly 'dr szerint a tisztviselők a. javaslat értelmében sokkal jobb helyzetbe jutnak, mint ahogy a törvény követeli a városoktól. Nem barátja annak, hogy elnapolják most- a fizetósirendezés kérdését. A tisztviselők érdeke is. azt kívánja, hogy a javaslat mihamarabb letárgyaltassók. A javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Csernovics Agenor Dobay dr. indítványát .ajánlja elfogadásra, míg Ottovay István azt kifogásolja, hogy a hivatalok vezető tisztviselőit nem hiv.tálk meg ,a javaslat tárgyalására. Cserő dr.: De meghívták! Boros József dr.: Engem se hívtak meg! Nagy zaj támadt a teremben, sokan zúgolódtak, mások viszont a tanács pártjára keltek. Az izgalom akkor csillapoult 1© valamennyire, amilkor Taschlejr Endre eÖőnTló szólásra íállt föl, hogy iriefillekitáljjon az elhangzott megjegyzésekre. — Kérem a tisztelt közgyűlést — mondotta Taschler — hogy térjen napirendre az indítványok fölött, és fogadja el általánosságban a javaslatot. Annál is inkább tegye ezt, mert a íizetésrendezést tovább elodázni nem lehet. Nem áll — úgymond — hogy az egyes hivatalok vezetőit nem hívták meg. Majdnem minden hivatal vezetői, tisztviselői jelen voltak a tárgyalásokon. Az elnök ezután elrendeli a szavazást. — Minthogy — mondotta — Dobay Qyula dr. ur inditványa kimeríti a többi indítványokat, fölteszem a kérdést Dobay dr. indítványára a tanács javaslatával szemben. A szavazás megtörténte után konstatálta az elnök, hogy közgyűlés negyvenkilenc szóval negyvenhét ellenében Dobay dr. indítványát fogadta el. A tanácsi javaslat tehát két szótöbbséggel megbukott. Teleszky, Balogh, Serényi—a királynál. Bécsből jelenti munkatársunk: A magyar kormánynak ez idő szerint négy tagja van itt: Lukács László miniszterelnök, Teleszky János pénzügyminiszter,' Serényi Béla, földművelési és Balogh Jenő igazságügyiminiszter. Lukács ós Teleszky a közös miniszteri értekezleten vettek részt, .amely pénzügyi kérdésekről tanácskozott. E kérdések persze a kiélesedett külpolitikai helyzettel függ össze, iSerényi gróf május elsején délelőtt tizenegy órakor, Teleszky és Balogh miniszterek ma délelőtt különkihaUgatáson jelentek meg a királynál. Tegnap délután négy órakor Bilinski közös pénzügyminiszter hivatalában értekezlet vciM, melyeta Teleszky magyar jps Zaleski osztrák pénzügyminiszterek vettek részt. Lukács László audienciája iránt nem történt intézkedés. A miniszterelnök, Teleszky és Balogh miniszterek ma- délután visszautaztak Budapestre, ahol szombaton üHüisztertaaács lesz. XPEDICIÓ ÁNIÁBA! (A jövö hét első napján a monarchia és Olaszország közős, nagy expedíciót indítanak Albániába, a mely független a szkutari! kérdéstől.) (Saját tudósítónktól.) A mai nap meghozta a döntő fordulatot a Balkán-kérdésben és a monarchia olyan sakkhuzást tett, ami méltán fog az egész világon feltűnést kelteni. Ma dőlt ugyanis el, hogy a monarchia mindenekelőtt az albán-kérdést fogja megoldani, ezúttal fegyveres beavatkozással. Ferenc József király ma délután kihallgatáson fogadta Hötzendorfi Conrádot s a vezérkari főnöknek tudomására adta, hogy mindenben hozzájárult a hadvezetőség intézkedéseinek. A király és császár már aláirta azt a parancsot, melynek értelmében a monarchia nagyszabású katonai expedciót indít Albániába, mert a zavargások és általános anarchia megkövetelik a beavatkozást. A monarchia nagyszabású, fegyveres akciójához csatlakozott Olaszország s igy közös eljárás lesz. Ez a kérdés teljesen független a szkutari-i kérdéstől és elhatározott dolog az is, hogy a jövő hét első napján kezdődik a fegyveres expedíció. A mai közös miniszteri tanács kizárólag a fegyveres expedíció kérdésével foglalkozott és megállapították, hogy az expedíció hozzávetőlegesen hatszáz millió koronába kerül. A mai közös miniszteri tanács határozata holnap: szombaton kerül őfelsége elé és ezen a napon Budapesten is miniszteri tanácskozás lesz. Londonból jelentik még, hogy a csütörtöki reunió eredménytelenül végződött. Általán a körül támadt erős aggodalom, hogy a monarchia ha megszállja Montenegró területét, az esetben az európai bonyodalmuk elkerülhetetlenek, mivel a nagyszláv kérdéssé válik az affér. A reunió hétfőn ül össze és föltétlenül határozni fog valamely irányban. Meg lehet állapítani, hogy a monarchia ismét nagylelkű s a béke útját elvágni nem akarja, ezért a szkutari-i kérdésben vár hétfőig, a reunói határozatáig. Ez a határozat rendkívüli szimpátiával találkozik az európai nagyhatalmak előtt. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Ütött az óra! Bécs, május 2. Ausztria-Magyarország végre elhatározta magát, hogy önállóan lép fel Montenegró ellen és megvédi egész Európa tekintélyét, amelyre Nvkita király fittyet hányt.. A csütörtöki londoni reunión újra kiderült, hogy a nagyhatalmak együttesen képtelenek a logika természetes törvényei szerint cselekedni. A régi játékot akarták folytatni elnapolással, elposványositással a igy