Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-18 / 114. szám

1913. május 18. megengedni, hogy azokat a tényállás helyes világításában mutassuk be. Először is téves, mintha minden tanyai iskolába kétannyi gyerek szorongatta, mint a hány belefér* mert ilyen sok gyerek nincs is a tanyán. Nem ismerjük ugyan a legutóbbi népszámlálás adatait, de tudjuk, hogy 80 iskola bőven elegendő lesz az összes tanyai mindennapi tankötelesek befogadására s ha ma is akadnak túlzsúfolt iskolák, azok meszsze sem olyan túlzsúfoltak, -mint azelőtt voltak (pl. néhai Zsák Lajos Szatymazon 2—300 gyereket tanított s ehelyett az iskola 'helyett már 5 áll fenn) és csak addig zsúfoltak, amig a még fölépítendő 11 uj iskola fölépül. Ellenben számos olyan iskola von (pl. a baktói, mételyesi, szélalji, zukdi, prómétási, halasteleki stb.), ahol a tanulók száma a 30-at is alig múlja fölül. A tanulók létszáma egyébként is változó, egyik évfolyamban több, másikban kevesebb. Az is téves, hogy az iskolák keritéstelenek, mert az ujak udvara olyan palánkkal van övezve, mint egy-egy vár, a részei pedik léccel övezvék. MinthQgy azonban minden iskolához tartozik még 6—800 négyszögöl kert, valószínű, hogy ennek a keritetlensége miatt tétetett kifogás, de hát aki ismeri a tanyai iskolákat, hogy ott, ahol gazdálkodni szerető tanító van, az már régen bekerittette azt sodronnyal, eleven sövénynyel, eperfával stb. s a figyelmes szemlélő ebben a végtelennek látszó pusztaságban a tanyai iskolákat árnyas fáikkal s mindig üde környezetükkel méltán tekintheti a kultura egy-egy oázisának. fiát igen, az a kert, az a föld, ami az iskolához van kanyarítva, gyakorló telepe is a gazdasági ismétlő iskolának, mert hiszen tudni kell, hogy a szegedi tanyai iskolákban nemcsak a mindennapi, de az ismétlő tanulók is részesülnek gazdasági oktatásban, ami gazdasági gyakorlatokkal van összekötve. De részesülnek a felnőttek is azoknak az előadásoknak révén, amiket -a tanyai tanulók az iskolákban gazdakörökben stb. a téli estéken tartani szoktak. Az önálló gazdasági népiskola eszméje nem uj, tárgyalta azt sokszor a tanyai tantestület, sőt a város is, amelynek erre vonatkozó határozata az, hogy addig, amig törvényhozási uton nem rendeztetik a gazdasági népiskolák ügye, addig nem kísérletezik s azt föl nem állítja. Nagy oka van reá, hiszen köztudomásu, milyen szégyenletesen elbukott a hódmezővásárhelyi ilyen iskola, s milyen elégületlenek a dorozsmaiak, a mindszentiek, a csongrádiak az önálló gazdasági ismétlővel, a mely ott évek óta semmit se produkált, aminek okai egyrészt a szaktanítók képzettségének hiányos voltából (hiszen az egész abból áll, hogy a 'tanítói képesítés megszerzése után még két évig valamely földmives iskolában vannak az illetők) részint a gazdasági telepek beren dezetlenségében keresendők. Még Apponyi minisztersége alatt terjesztetett be a javaslat a gazdasági népiskolák törvényszerű rendezésére, de az máig sem lett törvénnyé s ugy hírlik* eredeti alakjában nem is lesz, mert most az a cél, hogy azt az oktatási ágat a földmivelési miniszter vegye át, ami kétségtelenül a leghelyesebb megoldás. Hát tessék elhinni, hogy a tanyai gazdák sokkal többet tanulnak attól a minta parasztgazdaságtól, amit a földművelési miniszter ur állított az Alsótanyán, mint a 20 holdas külön szaktanítóé iskolától, amelynek csődje épen az emiitett okok miatt közismert és országos. Amit a lapok a tanyai nép gazdálkodásáról mondanak, az egy kicsit túllő a célon és torzkép, mert ugyan miből fizetné a tanyai ember a folyton emelkedő bért és adót, ha nem gazdálkodna belterjesen? Az igaz, hogy ha lenne jó legelője (most fogják az Alsótanyán a városi legelőt feljavítani) jobb marhája is lehetne, de talán ez nem tartozik a tanyai népoktatás lesajnált területéhez? Ilyen a kisdedóvás kérdése is. Amig a jelenlegi kisdedóvódai törvény fönnáll, addig nemcsak a tanyákon, de a községekben sem lehet az óvódák fölállítására és szaporítására Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Május hó 23., 24 és 25-én Kizárólagos bemutatási joggá!. Tisza szállód; i nagytermeDen. • El m m j gondolni. Ezt konstatálta a legilletékesebb fórum: az óvónők országos egyesülete csak legutóbbi gyűlésén is. Miért?, mert a törvény értelmében csak ott lehet és kell óvodát állítani, ahol legalább 40 kellő gondozás és felügyelet nélküli óvódaköteles gyermek van s ahol a pótadó összege a 20 százalékot felül nem haladja. Hát hogy akarnak akkor Röszkén és a központokon óvodát állítani, mikor még Szatymazon se sikerült az eddig, ahol pedig indokolt lenne s ahol az Egressy-féle hagyatékból óvódai-alap is fönnáll? A kisdedóvás ügyének hát nem az lesz a megoldása, amit a tájékozatlan hirlapi közlések sürgetnek, mert egy pár kilométernyiről ugyan melyik anya viszi gyermekét a dedóba, ahol csak d. e. 11 óráig tűrik meg? Az lesz a megoldás, hogy az uj kisdedóvodai törvény majd napközi otthonokkal köti össze az óvodákat s azok kora hajnaltól késő estig nyitva lesznek, nem versekkel tömik az apró emberkéket, hanem seprőt, ásót, kapát adnak a kezébe s a testi épségét, egészségét őrzik s fejlesztik. Hát bizony vannak a tanyai iskolázásnak nagy bajai és akadályai pl. a ruhátlanság, a szegénység, a pálinkaivás stb. s az a lelkes tlanitcicsapah amely évek óta {fáradozik e bajok elhárításában, amely heti 36 órai tanítás mellett időt talál az analfabéták tanítására, könyvtárak kezelésére, felnőttek oktatására stb, állandóan tanakodik és tárgya! a tanyai népoktatás minél intenzivebbé tétele és fölvirágoztatása érdekében. Nem szolgált reá tehát arra a meghurcoltatásra, amiben valami dilettáns egy idő óta rendszeresen részesiti. Ha igazán szolgálni akarja a tanyai nép oktatás ügyét, álljon mellénk, hiszen sok küzdelem áll még előttünk, — mert fölszerelésünk hiányos, a kézügyesitő oktatáshoz eszközeink nincsenek, egyes helyeken épületeink és lakásunk is sok kívánni valót hagv fenn, a 11 uj iskolából az idén csak 4 létesül s a népházak létesítése körüli agitációnk is meddő maradt, mindezek pedig fontosabb megvalósitandók, mint az az oktalan csatakiáltozás: hogy itt Ázsia van s azok az utópiák, amikkel azt eltüntetni vélik, ahelyett, liogy a reális valóval számolnának. Tanyai tanító. m S1ENKIEVSC HENRIK vi- $ lághirü regénye után ké- ü szült 6 felvonásos mozgófénykép 50 i ft Hmszlhy Mm • Jíere cslsiir iiejiben 1 \ A kép lejátszási ideje teljes 2 óra. 1 Jegyek egész napon előre B válthatók a Korzó-mozi pénz- j|j táránál. m ÍBBBBBBBBBBBBBBBÉ A tanyai iskolák Szomorú tapasztaltokról számolt be ia szegedi tanfelügyelő. Baj van a tanyákon. Az iskolák túlzsúfoltak -— papíron. Akárcsak a budapesti tu'tományteigyciem, amelynek vezetősége ugyancsak zavarba jönne, ha minden az egyetemre 'beiratkozott hallgatója tényleg hallgatni akarná az előadásokat. Szerencsére azonban az egyetemi hallgatók túlnyomó része .nem hallgat, hanem tanul — otthon. Ki Szegeden, ki Félegyházán, iki iSándorfalván. De legalább tanulmák ós az egyetemen — levizsgáznak. A mii tanyai gyermekeink azonban nem hallgatnak, hanem otthon 'lármáznak vagy lábát őriznek, nem tanulnak, mert azt tartják a szülők, hogy a szántás-vetésihez fölösleges a betűvetés és nem vizsgáznak, ami az előbb mondottakból természetszerűleg folyik. Körülbelül ez a tanfelügyelői jelentés lényege. De azért nem éppen ez, 'ami méltán megdöbbentő minden szegedi kulturemberre nézve. E jelentéssel szemben egy igen keíLlemetlen alternatíva előtt állunk. Vagy az egyik (a régi) tanfelügyelő inem látta, vagy ha látta, hát eltitkolta a bajokat, .ami súlyos kötelességmulasztás volna, vagy a másik (az uj) tanfelügyelő nézte a tanyai iskolákat fekete szemüvegen keresztiül. Nem a mi hivatásunk, hogy Soossa Dezsőt megvédélmezzük, annál fcevésbbé, mert aki csak felületesen is figyelemmel fcisérte az ő hivatalos működését, az tudja, mennyi kel'lecmetlen-