Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-18 / 114. szám

1913. május 20. DÉLMAGYARORSZÁG 11. nebb észrevétel után a bizottság ugy általá­nosságban, mint részleteiben elfogadta. Az ülésen megjelentek az elnökön és az előadó tanácsnokon kivii-l: Fajka János fő­számvevő, Pálfy József árvaszéki elnök, Skultéthy János főkönyvvivő, fíack Bernát, Bokor Adolf, Grassely László, Holtzer Ti­vadar, Kiss Arnold, Obláth Lipót, Wirnmer Fülöp, Vass Károly bizottsági tagok. ^aBBBflBBBBBBBBHBBSBBHBHHSMIiBBBIiaBBBBBBaBBBfiBBBBBBBn Fényes Marcel újra szerepel. — Jelentkezni akar a szegedi bíróság előtt. — Ártatlanságát hangoztatja. — Mit szól ehhez a Gazdasági és Iparbank ? — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Gazda­sági és Iparbank megszökött vezérigazgatója egy évi csöndes távollét után ismét életjelt ad magáról. Ugy látszik szegedi összeköt­tetései névén azt a hirt hallotta, hogy itt már elcsendesült az a vihar, amelyet az ő manipu­lációi keltettek. Minden botrány csak három napig tart, — mondja egy ujabb 'keletű köz­mondás, -•- egv év tehát bőven elég arra, hogy a feledés jótevő homálya befödjön olyan ügyeket, amelyek egyes személyekre kelle­metlenek. A közmondásnak valami igazsága kétségtelenül van, csakhogy nem olyan ese­tekre vonatkoztatva, mint amilyen a Fényes Marcelé. Fényes nem mint privát ember ju­tott egy botrány gócpontjába, nem mint egyén követett el súlyos hibákat, hanem mint egy bank vezetője, mint egy nagyobb érde­keltség bizományosa élt vissza bűnös rossz­indulattal az emberek bizalmával. Családokat és intézményeket tett tönkre, egzisztenciá­kat ingatott meg és valóságos pánikot idé­zett elő Szeged pénzpiacán és gazdasági kö­reiben. Ilyen dolgok elkövetése után egy ki­csit furcsa dolog vissza akarni jutni egy tár­sadalomba, amelynek rut becsapása és ha­szonleső semmibe vevése volt a fő cél min­dég Fényes Marcel -előtt. Dacára tehát az elmúlt egy évnek, nagy meglepetést és méltó fölháborodást keltett -a városban az a hir, hogy Fényes Marcel ügy­védje utján beadványt intézett az ügyész­séghez, amelyben ártatlanságát hangoztatja és kijelenti, hogy vissza akar térni Szegedre, ha bántódása nem esik. Hogy az ügyészség mit fog válaszolni a beadványra, -az egy oly vitás jogi kérdés, hogy erre nézve még jós­lásokba sem lehet bocsátlko-zni. Némelyek vé­lemény-e szerint lehetséges, hogy igér sal­vus -condu-etust, de kihallgatása után néhány napra letartóztatja, mások szerint azonban valószínű, hogy érdemlegesen nem is foglal­kozik a beadvánnyal. Legjellemzőbb -azonban a dologra, hogy mi a véleménye Fényes visszatérési ambí­ciójáról a Gazdasági és Iparbanknak, amely intézetet Fényes teljesen, úgyszólván tönkre telte. A bank vezetősége -a Délmagyaror­szág munkatársától értesült az ügyről és a következőket mondo-titáVlure vonatkozólag: — Nagy érdeklődéssel tekintünk Fényes visszatérés-e elé, azt azonban melegen ajánl­juk, hogy ide be ne tegye a lábát, noha egyes ügyekre vonatkozólag -cs-aik ő tudna föl vilá­gosítást adni. A legl-ehet-etlenebb és a leg­rosszabb eljárást tanúsított a bankkal szem­ben. Százezer koronás üzleteket is csinált és erre vonatkozólag minden irást megsem­misített távozása előtt. Váltókat és leveleket éigetett el, ugy, hogy mi teljesen tájékozatla­nul -maradtunk. Szegeden a legközismertebb Szélhámosokkal -és a legnagyobb svindlerek­kel csinált üzletet közbenjárási díjért és az­zal mitse törődött, -hogy -a bank elveszti pén­z-ét. Most készült el a bank mérlege és hama­rosan összehivjuk a közgyűlést, amely vég­legesen fog határozni a bank sorsa felett. Ezt a mérleget nézze meg Fényes -és azután merje hangoztatni ártatlanságát. A bankot abba a helyzetbe juttatta, hogy a fölszámo­lás is lehetetlen. Az igazgatóság óriási anya­gi áldozatok révén vagy teljesen szanálja a bankot, vagy pedig csődöt kér maga ellen. Itt más ut már nincsen. — Jöjjön hát vissza Fényes Marcel és hozza haza barátját is Braun Manót Ameri­kából, aki csak másfél millióval károsította meg a szegedi pénzpiacot. Ha -még nincs -elég adat ellene, majd -mi szolgáltatunk néhányat az ügyészségnek, akkor talán elmegy a ked­ve a visszatéréstől. A beadvány, amelyet Balassa Ármin dr. ügyvéd nyujto-tt be a szegedi -ügyészség­hez, fonto-sabb részeiben igy hangzik: — Tekintetes királyi Ügyészség! A Sze­gedi Gazdasági -és Iparbanknak vezérigaz­gatója voltam. A vezetésemre bizott bank az általános gazdasági viszonyok hatása alatt sok más bankkal együtt szintén válságba sodródván, amidőn 1912. tavaszán azt ta­pasztaltam, hogy éjjet-n-apot egygyétevő fá­radhatatlan utánjárásom utján sem sikerült a bank részére ujabb segélyforrást találnom, teljesen legyengült idegzetem elvesztvén el­lentállási képességét, a fenyegető erkölcsi fe­lelősséget, amely -ok nélkül is -elsősorban el­lenem irányult volna, olyan súlyosan -éreztem magamra nehezedni, hogy Szegedről Berlin­be utaztam, hogy ott -egyrészt -egészségemet helyreállítsam, másrészt bevárjam a fejle­ményeket s ezekhez képest igazgatásom ren­delkezésére álljak. Szegedről 1912. május elején távoztam, még mielőtt ellenem bármiféle följelentés, még kevésbé bűnvádi eljárás folyamatban lett volna. A Szegedi Gazdasági és Iparbank 1912. május ihó 15-én nyilvánosain fizetés­képtelenséget jelentvén, -annak hatása alatt a betétesek rohamosan megtámadták s jóhi­vossák, A leány egyre szebb lesz. Az -évek fá­tyolán át szőkén és aranyo-san ragyognak eléje a szeplői, ezek az édes, erotikus pettyek. Szája mint egy roppant rubin villog s érzi ezüst nyálának langyos nedvességét is. — Ha visszajönne! Ez a sóhajtás ugy maradt m-eg benne, mint -egy szent vágy, mint a bánatának és gyászának desztillált esszenciája. Nem is mondott le róla. Az életét adta volna oda, ha — csak -egy pillanatra — látja. A pillanatot gondolatban millió részre osztotta s ugy érezte, hogy -ebben átélt-e volna a gyönyör egész skáláját. Napról-napra alázatosabb -lett a vágya. Arra gondolt, hogy csak a ko­porsóját látja egyszer s félve bepillant az üvegablakon, vagy egy tükörben veszi -észre ;a ruhája árnyékát, amiről nem is tudni egé­szen bizonyosan, hogy felhő-e, vagy -csipke. Ezért évekig gyalogolt volna hajadonfőtt, vérző, mezitl-en lábbal. Társaságokban, mi­kor a jókedv bukfenceket vetett, tánc közben gyakran végigborzongott rajta ez a gondolat. Hiába menekült előle. Követte őt. A diák csendesen megadta magát. Kis-érő árnyéka lett a halottnak. Szikáran és sápadtan áhí­totta vissza a holdfényben. Mereven beszélt. Hidegen és csillogóan öltözködött. Mellén, mint kriptán a fehér kőlap, állandóan ott fe­szült a kifogástalan plasztron, tündökölve, szikrázva s az, aki látta, egy halottra gon­dolt, -egy leányra, egy leány bus fejére, aki alatta sápadtan alussza -a névtelen álmot. — Ha visszajönne! — rezgett a szivé­ben. Az arca is -ezt mondta. Ebbe a puha vi­asz-arcba beleégett a szenvedés. Még évek multán is ezt tükrözte, az első ijedtséget és riadalmat, amely megmerevedett rajta, kő­kemény és hideg lett, mint -egy halotti maszk. III. De egy napon Krisztina visszajött. IV. Pogány lumpolás után ment haza a diák, a forró májusi délutánon. A körúton -az akácok őrjöngve ontották forróságukat. Kiszögeltek az aszfaltból és bó­longtak és nyújtózkodtak és az égbe -kiabál­ták nehéz, harsogó illatukat. Ebben a parfüm-ős lármában szédült -a diák. Émelygett a gyomra. Távolt az ég sar­kán kénes csikók kígyóztak, homályos- fé­nyek, mint mikor valaki a sötétben tükörrel játszik. Ment -előre, a lakása felé. Az előszobában a cseléd fogadta: — Vendég van. — Kicsoda? — Egy kisasszony. Tass Vidor csodálkozott s -nem tudta el­gondolni, ki keresheti, mert Krisztina halála óta nem fogadott nőlátogatót. Benyitott a szobába. A leány az ágyon -ült. Nyakán a sárga sál. Az arca szelid, majdnem vidám. — Krisztina — szólt csendesen. — Drágám — mondta a leány és hozzá­simult. A diák egyáltalán nem volt meglepetve. Gyufát keresett és meggyújtott két gyertyát. Most már tisztán látta Krisztinát. A halál ha­tározottan jót tett neki. Sokkal egészsége­sebb volt, mint mikor élt. Kissé m-eg is hizott a koporsóban. De elegáns volt, akárcsak ska­tulyából ugrott volna ki. Fehér ruhája, ugyan­azaz a ruha, amiben eltemették; lágyan si­mult az arcához. Jól állott neki. A pereme kissé elrongyolódott, ii-ttj-ott a penész zöld virága tarkázta, de alig észrevehetően, ol­dalt pedig a sirok gyémántja csillogott, a sa­létrom. Odanyújtotta neki a kezét. — Nézd a gyűrűm. — A régi gyürü. A diák mégis kérdően bámulta. — Ne kérdezz semmit — mondta fuldo­kolva a leány. — Itt vagyok, hisz láthatsz, frissen és ragyogóan. Ne gondolj Cholnoky Viktor novelláira, amelyekben visszajárnak j a szellemek. Én nem vagyok se szellem, se Kisértet. De nincs időm a beszédre. Csak har minc percig maradhatok nálad. Aztán visz­Telefon 1203. sz. Legolcsóbb kárpitos-áruk beszerzési forrása. Dus választék kész diván, ottomán, matracok, gar­nitúrák, gyermekágyak stb. Javítások jótállással szakszerűen eszközöltetnek. Tisztelettel OG • • • • • • • • kárpitos-üzlet Kossuth Lajos-sugárut6. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents