Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-14 / 110. szám

2. DÉLMAGYARÖRSZÁG 1913. május 15, összefűzött nemzeti munkapárttal. Felté­ve mindig, hogy egyáltalában valami gya­korlati következménye lesz az iv-aláirá­soknak. Kérvények és fölebbezések a közgyűlés előtt. — Napirenden a tüzérlaktanya. — (Saját tudósitónktól.) Ma délután mégy órakor negyedszer folytatták az áprilisi köz­gyűlést, de még mindig nem fejezték be. Kér­vények és fölebbezések tárgyalásával telt el jobbára az idő és az a néhány érdekesség, ami némileg enyhítette az egyhangúságot, a kérvények és fölebbezések körül játszódott le. Azon kaptak hajba a városatyák, hogy jár-e a városi tisztviselőnek tisztelet dij kü­lön munkáért vagy sem, de bizony nem tud­tak igazságot tenni. Egyiknek megszavazták a honoráriumot, a másiknak nem. Ugyan­ilyen mértékkel mérték az igazságot a ta­ni tök özvegyeinél, akik közül az egyiknek megszavazták a 400 koronás kegydijat, a másiknak nem. Igaz,- hogy az egyik érdeké­ben két fölszólaló is akadt, imig a másikat nem protezsálta senki. Ezentúl szürke ügyek peregtek tovább, végeztek is a tárgysoro­zattal, csak egy póttárgy van még hátra: a tüzérlaktanya. Erről holnap délután tárgyal a közgyűlés, amely a csanádi püspök érke­zése miatt kivételesen' félőt órakor kezdő­dik. Az ülés megnyitása után Taschler Endre főjegyző felolvassa a mult ülés jegyzőköny­vét, amelyhez Wimmer Fülöp szólt hozzá­•Mielőtt hiitelesitené a ,közgyűlés a jegyző­könyvet, kéri az elnöklő polgármestert, hogy vegye figyelembe azt az elvi döntését a köz­gyűlésnek, hogy a két év óta fennálló szin­házi szabályrendelet értelmében a tanácsnak minden a szinház ügyében tett intézkedése a közgyűléshez megfölebbezhető. Kérd ennek a rendelkezésnek a jegyzőkönyvbe való utóla­gos belefoglalását azért, nehogy ennek a fon­tos passzusnak a. kimaradása alkalomadtán esetleges félreértésekre szolgáltasson okot. Taschler Endre azt mondja, -bogy ő szi­gorúan a szabályok szerint szerkesztette meg a jegyzőkönyvet ós nem látja értelmét a Wimmer -Fülöp ajánlotta utólagos pótlásnak. Ha fennáll az a határozat, hogy a tanácsnak minden intézkedése megfölehbezliető, akkor fölösleges az elv.i pótlás, llia pedig nem áll fönn, akkor hiábavaló minden, mert -csak közgyűlési határozat kötelezd a tanácsot. Wimmer Fülöp ismételten kéri a polgár­mestert, -hogy az emiitett -elvi jelentőségű kérdést vegye figyelembe és f-oglaltassa bele a jegyzőkönyvbe. Wimmer kérelmét teljesí­tették. •A mult évben kiimondatta a közgyűlés, hogy a református -egyház 3288 koronát- ki­tevő járdaköltségét elengedi. A határozatot Balogh Károly pénzügyi tanácsos hivatalhói magfölebbezte. A miniszter a közgyűlés hatá­rozatát elutasította és kimondotta, hogy a város nem engedheti -el az egyház járdakölt­ségeit, ebben az esetben különösen azért nem, mert .a szegedi református eklézsia évek óta jelentékeny segélyt kap a. várostól s anyagi­lag ál-1 -olyan jól, hogy a 3288 koronát kiű­zethesse. A tanács javasolja, hogy ezt az ösz­szeget évi 150 koronás részletekben hajtsa be a város a református egyháztól. Igy határoz­tak. Kiss Mór ós társai adótisztek a vizeli j­lajstromok elkészítéséért, amely munkát hi­vatalos érákon kivül végezték, 'tiszteletdíjat kértek a tanácstól. A tanács arra való hivat­kozással, ihogy a szervezeti szabályrendelet uj rendelkezései az ilyen természetű tiszteletdi­jakat beszüntetik, a kérelmet elutasította. Az adótisztek a tanácsi határozatot megfö­lebbezék a közgyűléshez. Kormányos Benő dr. maisként magya.­rá'zza a szervezeti szabályrendelet uj rendel­kezéseit. Szerinte a városi tisztviselőnek kü­lön munkáért -csak akkor nem jár tisztelet­di-j, -h-a -azt a hivatalos órák alatt végezte el. Rosszakaratot -lát abban, -hogy a tanács min­den dologban mellőzi a kisebb tisztviselőket. Nem fogadja el a tanács javaslatát. Elnök -elrendeli a szavazást, amelynek eredménye az lett, -hogy a -közgyűlés harminc szavazattal huszonöt ellenében elfogadta a t-anács j a vaslatát. Bózsó Anta-l segédrendőrbiztos 8 hóna­pon keresztül helyettesítette Papp Menyhért rendőrbiztost, Bózsó a helyettesítés ideje alatt végzett rendkívüli munkákért 400 koro­na tiszteletdijat kért a tanácstól, ez -azonban megtagadta a kérelmet. Bózsó fölebbezett a közgyűléshez. A tanács a fölebbez-és elutasítá­sát javasolta. Franki Antal nem fogadja el ia tanács javaslatát. Igazságtalanságnak tartja, hogy egy tisztviselő, -aki nyolc hónapon át a saját munkája mellett még másnak -a -munkáját is elvégezte szabad idejében, ne részesüljön ho­noráriumban. Kéri -a 400 korona megszava­zását. Wimmer Fülöp nem hiv-e annak, hogy rendszerré avassák a külön díjazásokat, de ebben az esetben föltétlenül helyet kell adni a kérelemnek. Meggyőződött ugyanis -arról, hogy Bózsó 8 hónapon át csakugyan rendkí­vüli munkákat is végzett a maga ügyköre mellett, amelyek teljesen lefoglalták minden szabad óráját. Javasolja a tiszteletdíj meg­adását. A -közgyűlés egyhangúlag teljesítette Bó­zsó kérelmét. Özvegy Vékes Anta.lné, férje -után, aki ta­nító volt, nyugdijat élvez. A drágaságra való hivatkozással még 400 korona kegydijat kért a tanácstól. A ké­relmet a tanács elutasította, Véfcesné azon­ban fölebbezett a közgyűléshez. Tóth Imre dr. pártolja Vókesné kérését -és kéri a köz­gyűlést, adjon (helyt a fölebbezésnek. Nemeas­kay István szintén amellett szólalt föl, hogy a kegy dijat szavazzák meg Vékesnén-ek. A közgyűlés a 400 korona kegydijat megszavaz­ta, özvegy Kovács József-né ugyancsak azon cimen, hogy a férje után kapott nyugdíjból megélni nem tud, 400 korona -kegy-dijat kór-U a tanácstól. A férje szintén városi tanitó vo-ht. A tan-ács -elutasitotta Kováosnét, aki föl eb­bezett. A tanács javasolta, hogy a föl-ebbe 2ést utasítsák el. A közgyűlés igy határozott,. emlékeim között élénken szerepel a „,Bor­szem Jankó" egy száma, amelyben Ágai Adol-f, az örökiké jókedvű Csicseri -Bors, ki­rajzoltatta az apámat, -amint a társadalom három oszlopának ront neki, de a legádá­zabb sámsoni haraggal a Pénzoszlop alap­jait döngeti. Akkor még -nem nagyon értet­tem, hogy milyen szerepe van az emberi élet­ben annak az apró, de méregveszedelmes daraboknak, guruló nagyhatalomnak, omni­potenciának, amelyről már Glémet Marót szomorúan tudta, hogy „i-1 faut qu'il roule". A gyermekkorból csak annyi- ideálizmust őriztem meg, hogy pénzért nem tudnék hal­ni, de ha pénz miatt, helyesebben pénz híján fogok meghalni, ebben semmi rendkívülit vagy csodálatosat nem fogok látni. Ez az emberöltő, amennyiben benne élünk, azt hiszem, egészen a pénz gyűlöleté­nek nőtt föl, -mint én. Az adósok sohasem vol­tak olyan rokonszenvesek, mint a mi időnk­ben. Szinte ki tudnám mutatni, hogy az iro­dalomban, mint uj véna, hogyan csörgedez végig az aranyfolyam, vagy ha ugy tetszik, az aranyfolyam gyűlölete. Egy irónk a pszichológiai regénynek egészen modern metódusát találta föl, ami­kor az összeadás és kivonás -egyszerű mű­veleteivel kíséri végig főalakjánaik lelki fej­lődését, úgyszólván pénztári főkönyvet vezet lelki élményeiről. És az ő cikkei vetették ed­dig a legigazibb, legőszintébb és legbecsüle­tesebb fényt az ujságpanamákra és- egyéb panamáikra, amelyek nálunk -és az egész vi­lágon már szinte megszokott dolgok. Egy kiváló poétáink pedig a lira leg­szebb húrjait pendítette m-eg a „Disznófejű nagyúr" ellen, akit egy német ujságregény és egy magyar színdarab „Pénz /őfelségé­nek" nevez. Mindez mutatja, hogy mennyire a szivünkbe van nevelve a pénz lírája. A pénzt szeretjük, gyűlöljük, de nem -tudunk közömbösek lenni vele szemben. És ha vala­hol, akkor Magyarországon .fogják megírni legfulminánsabb remekmüvet a pénz -ellen. Egy kollégámmal és barátommal — a -kiv-el az a közösségünk van-, -hogy mindenek­felett szeretjük a -művészetet és gyűlöljük a pénzt — nagyon sokszor beszéltünk arról a témáról, hogy -milyen szerepe van a pénz­nek a művészetek történetében általában, de különösen nálunk. Mindannyiszor a logika eltéveszthet-etlen utján lyukadtunk ki oda, hogy a mi szomorú irodalmi és művészeti vi­szonyaink mind pénzkérdésre vihetők visz­SZa. - ,.•!! j Ugyanez a kollégám és barátom most egész testtel, írói jegyének egész tekintélyé­vel állt ki ia síkra egy ominózus afférban, a mely -az egyik előkelő szinház igazgatójá­nak váltókötelezettségeiből sarjadt. És az a csodálatos, hogy Budapest összes adósainak a szi-ve egyszerre megdobbant: „holró! hát már adósságának sem szabad az e' mbern-ek lenni?" S népszerű ember lett — -ar k adóssá­gai révén. Budapest lakosságának > kilencven­kilenc/ vagyis eladósodott perce; í-tje (ilyen­formán beszélt: „Nem is tudtam, ihogy ez a direktor ilyen rokonszenves -emb er, szegény ember, szép ember, derék ember i"' Egyáltalában- művészeti kérdésekkel nem jó tréfálni. Magyarországi szinházi pub­likuma eladósodott emberekbőL áll- és ha ezek­nek a direktor rokonszenvese' bb volt, mint Ibsen, ezen nem szabad meg /ütközni. Volt-e Ibsennek annyi adóssága, ír jnt a direktor­nak? Petőfi szegényen halt m-eg. Csokonai­nak sem volt sokkal többje Baudeliare min­denkit megpumpol-t, V-er-lá inét Pá-ris város költségén kellett ápolni a -kórházakban. Gil­bert éhen-halt. Gringoirení ± ritkán volt egy­egy batkája- -és Rabelais-nr ak megvolt -az ő -ki-1 nos „negyedórája". Wiid e Oszkár csődbe ju­tott. Swiftnek a fül-e se ,m látszott ki a sok adósságból. Balzac eg-é sz életében a hitele­zőivel viaskodott. A d? .rektor váltóadósságo­gokkal. Nem, nem, egy 1 embert sem szabad az­ért megtámadni', -me rt adósságai vannak. Ki­nek nincsenek?. Hiszen áz a rett-enet-es, hogy bárhová megyek, a másol c adósságai üldöznek en­gem. CSILLARO legszebb és le gmcxdernebb Kivitelben, Brairn Viktornál Szeged, Vár-utca 7. szám. Telefon 77-1 f Telefon 77-11. A legkedvezőbb i fizetési teltételeki

Next

/
Thumbnails
Contents