Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-11 / 109. szám

12. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. május 11. és más hivatalos hirdetések. Szegednek ma élő minden fiát érdekelni fogja az a hirdetés, amely 1849. február 24-én jelent meg először és azután még kétszer. A nagyérdekii hirdetés ez: HERCZL FÜLÖP orvos- és sebész-tanár, szemész stb. Szeged városa tisztelt lakosainak orvos gyakorlati segedelmét és tanácsát alázatosan ajánlja. Lakik a Szabad-sajtó- (ezelőtt Fekete-sas) utcában, Budaiféle, Mártius 15-dike átellenében. Hon található reggel 8 óráig, — délután 2-től 4-ig. — Szegényeknek ingyen szolgál tanácsával. 1849. május 2-án a „Szegedi Hírlap" első számában vezető helyen és lrány-vonalok cimen lát napvilágot egy cikk, amelynek ma is helyet adhatna bármely lap. Meggyőződésének ereje átszövcdik a szavakon, amelyeket harcos katonákként állit csatasorba a sajtó tiszteségéért, a nemzeti nagylét akkor erősen lüktető ábrándjáért és a közéleti intaktságért. A vezércikk ez: világos jele azon dicséretes részvét, mellyel a lapok irányában keletkeztök óta a t. közönség viseltetett elannyira, hogy már most e vállalattal felhagyni, esak a felfedező közszellemi erők legnagyobb kárával lehetne. Sajtó-törvényeink mostohasága mellett a sikeres kezdemény folytatása csak a legnagyobb anyagi áldozatok mellett történhetik meg; de az ki már eddigelő annyit áldozott a nép szent ügye érdekében — e lapok ismert hazafíságu kiadója jelenleg is ugy lépett fel, mint az elakadt közszellemi fejlődés megindítója; s hogy ujságlapokkal ismét szolgálhatunk a t. olvasó közönségének, egyedül az ő áldozni kész hazafiságának tulajdonítható. És ezen előzmények után e lapok szerkesztősége legszentebb kötelességének ismeri, felmutatni a t. olvasó közönség előtt azon irány-vonalokat, melly-eket e biztosítékkal megalapított lapban, szeme elől téveszteni soha nem fog; — felmutatni pedig annyival és inkább, hogy azon buzgó keblű honfiak, kik e nehéz vállalatban, segédkezet nyújtani szívesek leendenck, becses közleményeikben az alábbkijelölendő irányt annál sikeresben felkarolhassák. Egyszerűek, s: azért annál hathatósban eszközölhető irány-vonalok azok, mellyek e nak mondhatni jóval az előbbeniénél. A terem nemzeti szín sugarakkal környezett Kossuth arczképével s köztársasági zászlókkal vala felékitve, mellynak rendezése a lelkes B. Zsnak valóban dicséretére válik, valamint künn a bemenetnél felállított diadalív alakú transparent is e felirattal: Szabadságért sebzett bajnokinknak Áldozunk hő részvétünk gyöngyivel! A zene eléggé harsány és egybevágó volt, — különösen egypárt majd iki ugrasztottak fris csárdásaink quekkereikkböl; még csak a szép kört vagy társalgót szerettük volna látni egypárszor a sok polka helyett, no de ez sem odly nagy baj! Néhány érdekességet még. A 2 oldalas Szegedi Hirlap első számában ez a kiadóhivatali üzenet van: „Előfizetési díj a jfolyó negyedév hátralevő, május és junius hónapjára helyben házhoz hordással 50 pengő krajczár, vidéken, postán küldve 1 pengő forint" Egyes szám ára 2 váltó garas volt. A közigazgatás — aminek a szegedi lapok még ma is olyan nagy teret adnak — már ezekben az években kezdi meghódítani az újságok hasábjait. A közgyűlésekről írott tudósításokban erős kritika, olykor szatíra vaia A .„..IFI L.MR \i v,: -vm «*» »<*>.» uiti'dtao ntf8';&i • • j^-rtjWWíiiíSiwiatiirt^^ gMpfawii; i»-, i-*:* í Mi ';™oly.itóiu'»! írjál Kfaafctíaí -aiirtS'f ;*«ÍÍS» fö-M Mmb rk* lg. ,, , A nr. IH&S 1 ' .» , . íí'iwfíl ír /us-íwn . .. ' .... . • : : : • ¥ s-g:A 'MÖM^iföfaimt • MMRr) s ^^ii) •WBIÍ* tkt^lPi »« m*mm .'.itsií «i»iit!/it(í..{Si!tel,í OOaHrtltWir! — H y • <)M>iijá«ciwi w> feajSfc' rtwtein .MIMÍJMM lt«iiKs«!,o (Má-i (, II jpÉM w^ínftMMK4ít*«A.Ii*Mt. M.Hr >•~mm&m MM; , « vtmtf íjjttlll ws -refe'./v s :••.. <'5«Mfe»«isi»íl tMrift'^-ftwMtuMMa tart* wfcwf; W'rt i • Íft-Í i.ia íkj.iTOi .(pPí^UvyMMDitW WnaMUKZÍUS TföfcXŐTélMKE ÉYtXAEPÉIHi . ísiuios 14-íctó 20-dík ma. iSSSg ív .M l^mmm •gásnirti ^fcf-pwR? P- — fehcJVfjjl>ttt i» lidíAoíif niti4.Nl"-. üt fcil. M "-.V .-•:: - ' • ^J^Í. ÍWIB6 IÍMÍJWKÜ AEIN! Wfjlíh, ^uiteniilii' i g^rig-f «*«'«! rnk . MüMíWk • almiul !=i«i, ;mm isi -•: . «MH'.' ' " f 4A3PMWP ""'"• ümat húmkbmm «niM<*MW Mi: jiiwidf.gY&tiöfit uftuMmr.!» « 4fi*»..»ilfcM • mlM m lom, iú( táttü* Jlltóil,, taí> mns*nMn l . A -?MM tfűm UUJiBl M.t imglar »10* • ' « nMta iiÉr ra- nUnK-taril MMtM* et<éa,íto úkb. Ueg, • aÍKikd ltügilltoM TO* pt itt, ieirt; BWIJ.iüM )i í • . .. . mMmtmgé wá* *> liiiMáfotiragí , ÍFLJ-V.Í. miiúíi IWRTV.RJ "k. kir.l; naibeií ítfoT.ywg, \ polgári f -. .ró .pá Uiitoli tMWWjHWí'.iel »" > tóöbH mjl ftásoir! lo j.í. r r;, o'• «K; kAtiti.t! : • • -:AWroinlsin UMktgei i .Viimp.1.-. íiwtó, — & ;ir,ef*vilin<iví.. ííajili&jra ,ü* K MÜKt aii»a, ej ... 'A !7I„;IPI, — AÍ A KIRRJÍMÍ NAPAVIMA LIAAK '. 'l-w jog-n: f.l - ftrm ...i.r.iit r'1 . , tü." s rnnxhogp ííb .agyárü) IV lojyolí r.VV'k;,, - í C u RLBJI:.; ..RIOGÍR. . ' ' Uftgtu ívmiTVijV. - mtóvííl™ ^pt^í'í-'.W 7. kép. IRÁNY-VONALOK. A közös szabadságnak egyik legiidvösb jótéteménye a törvénykezési nyilvánosság. Ennek hiánya okozta előbb azon átkos visszaéléseket, rnellyeknél fogva az egyes hatóságok — egyedáruskodván a kezükbe kerített hatalommal — a népjogokat önkényileg s önhasznuk szerint kezelték. A nyilvánosság gyakorlatát legüdvösben eszközölhetni a szabad sajtó utján, melly a mellett hogy független kezekkel vezérelve — a közszellemnek legigazabb hévmérője, .egyszersmind a törvénytelen; módoktól sikeresen, viszarezzenti a népügyének gyanús kezdőit. E téren Szegednek is találkozott egy lelkes fia, értvén a „Tiszavidéki újság" szerkesztőjét. — Méltán illeti őt a kezdemény nehézségei legyőzésének érdeme; s habár a létező Sajtó-törvények korlátozó 'feltételei öt e honfias vállalatában elakaszták is, mindenkor azon méltányos elismerés fogja kisérni törekvését, melly a közügy barátai iránt é,l a tiszta honfi kebelben. Milly hatással volt eddig is a még csak sziik körben működő lap a köz érdekekre — Midó fínyéiíl a filÚVa-láagrioí,. . ÜMfKni-k íicríny r,6JolcSid; ÚVÖDÚNUK, ~ DA OUÍIAÜIINÍUÁG-GNÍ (írrl a ro!. aem folodi hiynok!;. >;•; f8Íd?áíi Siaiiothei. (K r«iy.i iic'.%!-Jíi f4Mj.& iiiíclkailfe aikiVinávai; Gjrv üáí i lead Szfnl-Taffláí viiIítPa. >ic!l;,vt.a Mgy rr.cl!5 /ong Piv3S7.5T.flI, n a aiagviytolt IrScskal namiedííi. íliltei lV e Dév hallaldynl P rnálöa. illy tókeUek lángja lotó íklw J dataob no ii-iaosiíínis . . v s praJí!''' nicg janija í»jaiíí — ^Ob' néiBtiíj.iB fl e'pkór örHr.l! És ,.Brjftífczó daíi-UIi kípphen Hösinililll oll IckegsK aíh.jain , " ,|.,eyn!íil:>.'.n[ ~ kik blsaiinlmi (Hl vivlat'iík a vállait yánczmr. , SUí.' A;:"v', í.ár tiúal r. jl ii-'i- iliiin l l)o a JHÍIÍIH „krá jogosít 'fel: íálei-! n í.ös-i Sr iéng. mell;' í. irtalólvMeil. • • H íiij|.(.i.i.|Oi y] ',!"Oj liáMuís seregelliiel 1 A klisékhez a fényképeket Keglovich Emil készitette. 8. kép. lapok megindításával kitüzvék előttünk; úgymint: „A nemzetnek óriási léptekkel haladó közszellemét mindenkor hiven felmutatni; kiemelni a jót, sújtani a törvénytelenséget; kerülni az alaptalan gáncsoskodást, de kérlelhetetlenül sarkalni a hátramaradókat; éleszteni a népben a fejlődő nemzeti nagylét magasztos eszméjét dalok s buzdító szózatok által; szóval hatni a legbuzgóbban a nép fejlődése s érlesztésére. Május 16-án a „szabadságért sebzett bajnokok" javára táncmulatság volt, melyről május 19-én ez a „riport" jelent meg: SZEGED, május 16-án. — E nap ismé vigadtunk a sérültekért vagyis javukra táncvigalmunk volt. A kereskedelmi ifjúság lépett fel ez úttal részvevőleg honfias áldozattal, s a bejött összes 448 frt 15 !kr. pengő ésl3 aranyat letett azon oltárra, mellynél áldozni szenvedő harczosainkért minden honfi és leánynak szent kötelessége. Milly lelkesültséggel vett részt Szeged áldozatra kész népe ez alkalomban is, már esak az eléggé tanúsítja, miszerint az alkalmatlan idő daczára is szép számmal sereglett egybe. E tánezvigalom szellemét sikerültebbnek s egybeolvadotta'ksok beszédet „unalmas és sallangos szónoklatokénak írja. A fürge krónikás olykor még a bálakat is megkritizálja „Néha mást húzattak, mint következett." Később a csárdás miatt kesereg és igy ír: „Szépeinkről ezúttal azon dicséretes megjegyzést tesszük, hogy nekik általában jobban kezökre, vagy is inkább lábukra áll nemzeti táncunk, mint más idegen." És ma, amikor a szinház körül annyi szenvedélylyel és olyan kevés ízléssel vívnak nagy harcokat, álljon itt valami az akkori színjátszásról. 1849. julius 23-án találom az első szinlapot. Ekkor kezdődnek az előadások a sétány mellett levő szinkörben. Igazgató Havi Mihály. Színre kerül „A szerelmes pap" francia vígjáték két felvonásban. Zártszék 1 forint, földszint 30, II. hely 15 ikrajczár. Julius 24-én szinre kerül: „Egy szó kiugrik az ablakon", népdalos vígjáték 2 (felvonásban. Irta Seribe, magyar szinre alkalmazta Komlóssi Ede. Szentpéteri vendég a Nemzeti Színháztól, kezdete nyolcadfél órakor. Pásztor József. m "." ' . f : volt szafeitőjctál uAs^us-cy^ ' "w. v ' • • 6 jánl va faUVÁR! SÁNBOSíiaRLOKS liilfíAK. . szegeáí luozgó-es&pat fcsseraek. 't'Srt.