Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-09 / 82. szám

smsotj 1913. április 9. DÉLMAGYARORSZÁG 95 csak a nevét, Petőfi nevét is mintha hallotta volna, ebben azonban nem volt egészen biz­tos. Gondoltaim a művészet terén talán jára­tosabb. — De Munkácsy nevét e.sak ismeri? — kérdeztem. •— Na ilyen nevet még sohasem hallottam volt a válasz. Mikor aztán felsoroltam Munkácsy neve­zetesebb képeit, erősen megcsappant bizalom­mal tekintett reám ós igen határozottan kije­lentette, bogy ezeket a képeket egy Parisban élt német festő, Lieh festette. Letettem a re­ményről, hogy meg lehessen vele értetni, hogy Lieh és Munkácsy egy és ugyanazon személy és a „Berliner Tageiblatt" olvasásiába merültem. Megvigasztalódtiaim. Az irodalmi résziben éppen Molnár Pe­ren „Liliom"-át ismertette Soltén Félix. A „Vergniigzungsanaeiger" Dohnányi szereplé­sét jelentette, a „Theaterzettel" padig A ci­gányprímás előadását hirdette. Felhívtam minderre az én németem fi­gyelmét, aki hidegvérben kijelentette: — Na igen, most divatban vannak a bal­kániak. Fizettem, elmentem és többet nem kíván­csiskodtam, mit tart rólunk a müveit kül­föld. — Elájult a pápa. Római lapok irják, hagy a pápa állapota rendkívül súlyos. A mai napon elájult és csak percek multán tért eszméletre. Az orvosok ágyba fetkették és hosszabb időre föltétlen nyugalmat ajánlot­tak neki s nem is szabad fölkelnie. — Előadás a Kereskedők Egyesületében Vasárnap délután tanulságos előadás lesz a Szegedi Kereskedők Egyesületében. Lakos Soma, felső kereskedelmi iskolai tainár tart előadást. A könyvelés jelentősége .címen. — Reformátusok közgyűlése. A békés­bánáti református egyházmegye kedden kezdte él Szentesen tavaszi rendes közgyű­lését Fekete Márton országgyűlési képvise­lő elnökletével, .Szegedről Bereczk Sándor és Széli Gyula dr. tanáosbirák lés Somlyódy István egyházmegyei jegyző vesznék részt a gyűlésen. Kedden reggel iktatták be Futó Zoltán lelkészt esperest állásába és ugyan­ekkor eskették meg -a tanácsbirákat és iktat­ták be lelkészi állásába az uj szentesi lel­készt, Böszörményi Jenőt is, — Sennyey István báró meghalt. A vasárnap kezdődő budapesti ügetőverseny közönségét bizonyára nagy szomorúsággal tölti el az a hir, hogy az ügetőverseny leg­népszerűbb alakja, a turf Pista bárója nem látható többé tömérdek győzelmének, dioső­ségénék helyén. Királyhelrnecröl jelenti egy szűkszavú távirat, hogy Sennyey István bá­ró, az országos, hir.ü urkocsis, volt ország­gyűlési íképyiselő, .aki a királybeilimeci kerü­letet három cikluson át képviselte, ma haj­nali öt órakor hosszas szenvedés után a zem­plénmegyei Pácinban ötvenöt éves korában meghalt. Sennyey István báró halála .a ma­gyar urkocsis sportra szinte pótolhatatlan veszteség. Az elhunyt báró nemcsak a leg­népszerűbb, hanem ta legbravurosabb hajtó is volt, aki az ügetőversenyeken a legtöbb győzelmet aratta. Amilyen bravúros hajtó volt, olyan kitűnő tenyésztő is, alki .a ma­gyar jukker-lónaik nemcsak idehaza, hanem a külföldön is miagydicsőséget szerzett. Az elhunyt bárót csütörtökön délelőtt tiz órakor temetik el a pácini ősi kastélyból az ugyan­ott levő családi sírkertben. — Neuwirth százados állapota. Neu­wirth Félix 46. gyalogezredbéli százados, aki vasárnap fejbelőtte imagát, valamivel jobban van. Hétfőn éjjel ugyan nyugtalanul töltötte az éjszakát, de reggelre fájdalmai kissé csil­lapultaik. Nincs eszméleténél s kihallgatni még mindig nem lehetett. A kórházban hogy­léte iránt állandóan aggódva kérdezősködik kétségbeesett családja. Az orvosok rerné­lik, hogy a katonatiszt állapotában kompli­káció nem Okoz majd rosszabbodást s hogy a kapitány föl fog gyógyulni. — A Schwartzerba! Ez a jelszó ma már egyes magyar uri családoknál. Leg­utóbb Leszik Károly .budapesti könyvkötő nagyiparos családja adta ki a jelszót a csa­lád feje, Leszik Károly ellen.. Az öreg urat be is vitték a tébolydába, de az ügyvédje föl­jelentést tett és azt mondja, hogy Leszik ép­elméjű s a család a vagyonát igy akarta megtartani. Lesziknek a Szentkirály-utcában van. a lakása, a gyára több százezer koronát ér, készpénz vagyona is van. Ipartelepén száznál több munkást foglalkoztat, akik szin­tién ugy vallottak most, hogy az öreg ur ép­elméjű, s azzal fenyegetőznek, hogyha gaz­dájukat szabadon nem bocsátják, ugy sztrájkba lépnek. Leszik Károly neve akkor szerepelt a sajtóban, amikor az Achim-pört tárgyalták: ő volt az esküdteik főnöke. — Hatalmas műsort mutat be szerdán az URÁNIA-, VASS- és APOLLÓ mozi. Az Urániábjaiii vetítésre kerül a kinematográfia remekműve: Erzsébet királynő. A liárcinnfel­vanáisos drámát a Saraik Bernhardt színház művészei játszák. Főszereplők: Sara.li Bern­hardt, Lo.r Telegen, Georger Maxudian, Mile M. L. De.rnial. Sarah Bernlhardt. a legnagyobb francia tragika a nyár folyamán egy moz­gófénykép címszerepét játszotta el, melyért 336.000 .korona honoráriumot kapott. A pá­ratlanul nagyszerű háremí. el vonásos dráma szövegét Emilé Moreau irta ás Erzsébet ki­rálynő életének tragikus epizódjait viszi vá­szonra. A minden részletében bámulatos mű­vészéttel intetrprefiáilt brill|"ánisi felvétel egyes szeriepeit a Sarah Barnhardt-Szánbáiz legkiválóbb tagjai alakítják és a dráíma de­korációit és kosztümjeit a legnevesebb fran­cia festők tervezték a nagy művésznő utasd­tásai alapján. A klasszikus szépségű felvétel eiimszerepélben a világhírű művésznő tehetsé­ge tleljes egészében hontlaikozifc ki előttünk. Az elragadóan finom játék, a nagy vonások­kal rajzolt jellemzés, a fájdalom sziulbtilisan nüanszirozott interpretálása és a megrázóan tragikus meghalási jelenet a színjátszás re­mekévé avatják ezt a drámát, melyhez ha­telomljőt (edldig ndm prodjukiáijlak. Az Erzsé­bet királynő mestermüve a kinematográfiá­nak, Szerepel még a nagy műsoron egy ame­rikai dráma is, melynek Elvesztett emlékező­tehetség a cime. — A FASS-han vetitésre ke­rül a viliág legizgalmasabb képe: Bikaviadal Spanyolországban. Ez a két felvonásos játék .a legszebb a maga neméiben. Izgalmasabbnál, izgalmasabb jelenetek váltakoznak. Páratla­nul szép a bikiaViadal mindien jelenete a vá­szonra. rajzolódik. Remek kép itt A becsület­rabló két felvonásban, a szerepeket A nyo­morultak szereplői játszák. Az Apollóban is elsőrangú a műsor. A fősláger A szerencse tévutján. — Orosz tiszt kémkedett Budapesten. Ma délelőtt óta a budapesti hadbíróság fog­lya egy rendkívül elegánsan öltözködő, elő­kelő megjelenésű férfi, akit szombaton éjjel kisért a főkapitányságra négy detektív. A hajnali órákban, amikor egészen csöndes és kihalt vo'lt már a főkapitányság épülete, csu­kott kocsiban, a feltűnés elkerülésének .min­den igyekezetével kisérték be .a. detektívek Drafura Miklós állítólagos angol nyelvmes­tert, aki egy év óta tartózkodik Budapesten. Drafura először a Horn Ede-utcában lakott, majd iá mult év májusában elköltözött és Eisenstadfer Fáuni hivatalnoknőnél bérelt csinos bútorozott szobát. Mikor Budapestre ment, jelentkezett a rendőrségen, ahol rend­ben találták iratait és tartózkodási engedel­met adtak számára. Drafura angol nyelv­mesternek mondotta magát s csakugyan pompásan beszélt angolul, de ezenkívül kitű­nő a jártassága valamennyi szláv nyelvben. Sokat járt előkelő kávéházakba s legtöbb­nyire ott volt a London-szálló kávéházában, idegenek közt, akikkel gyakran .sétált a kor­zón és a Szabadság-téren. A lakásán (szor­galmasan dolgozott s llakásadónője csodál­kozva konstatálta, hogy a nyelvmester tér­képeket rajzol. A dolog gyanús volt .az uri­asszonynak, de nem tulajdonított különö­sebb fontosságot Drafura rajzainaik. A mult héten aztán a rendőrség megtudta, hogy az állítólagos nyelvmester orosz vezérkari szá­zados, aki egy év óta kémszolgálatot telje­sít Budapesten. Drafura Párisból és London­ból kapott leveleket, de maga sohasem irt. A főkapitányságon Andréko kapitány, a po­litikai osztály vezetője élé vitték Drafurát, akire már ott várakozott egy magas állású vezérkari tiszt. Kihallgatása után érkezett meg a kém podgyásza: egész sereg láda, a melyben pontos katonai térképek, Magyar­ország erőditéseinek, az északi vidék várai­nak, a hadsereg fegyvereinek, a gépfegyve­reknek, a hadsereg .uniformisainak pontos rajzai, néhány ágyumodell voltak ösSzehal­mozva. A kém azt .a vallomást tette, hogy két magyar képviselőt tanított angolul és abból élt. Kihallgatták a .képviselőket, alki'k elmondták, hogy havi 100—100 koronát fi­zettek, de nem hiszik, hogy ennyiből .megbírt élni Drafura. Drafurát letartóztatták. Kre­csányi Kálmán detektivfőnök kijeientette­munikatársunk előtt, hogy Drafura esete nem olyan komoly, mint ahogy gondolják, any­nyira nem komoly, hogy Drafurát rövidesen szabadon bocsátják, illetve .a monarchia te­rületéről kitoloncolják. — Megbántott tisztviselők. Debrecenből jelentik nekünk: A Fonciére biztosité-intózet debreceni ifőügy.nökségét nemrégen Szilágyi Jenő titkár vette 4át, aki a hivatalos órák pon­tos betartására rendkívül ügyelt Kiadott egy rendeletet, mely szerint a nagyszámú tisztviselőknek minden reggel nyolc órakor és déli két óraikor egy ivet kellett aláirniok, Az ivet Szilágyi reggel nyolc óra után öt perccel ugyanilyen idő múlva bevonta, hogy igy rögtön megtudja a később érkező hivatal­nokok neveit. A tisztviselőket roppant meg­lepte ,a különös ellenőrzés módja s önérzetük súlyos megsértését látták Szilágyi ez intézke­déséiben, mert nemcsak hogy pontosan be­tartották a hivatali óráikat, de még azontúl .is dolgoztaik. Ezért egyértelimüleg közölte a tisztviselői kar Szilágyival, hogy az ivet nem irják alá. Szilágyi buzgalmaiban megfenye­gette a hivatalnokokat, hogy elcsapja őket, de ez se használt. Ragaszkodtak a régi rend­hez s követelték a titkártól, hogy a. sérelmes intézkedést vonja vissza. Ekkor Szilágyi ki­utasította az egész személyzetet a hivatalbél. A tekintélyes csoport föltűnést keltett az ut­cán s a megsértett tisztviselők kijelentették rögtönzött értekezletükön, hogy sztrájkolni fognak. Az esetet a megbántott tisztviselők bejelentették a. Fonciére igazgatóságának, valamint a Biztosítási Tisztviselők Szövetsé­gének. Az igazgatóság távirati utasítására a titkár visszavonta az intézkedést, azonban a tisztviselők a többi biztositó-intézet hivatal­nokaival egyértelműen gyűlést tartanák s tiltakoznak az önérzetet sértő ily ellenőrzés ellen. — Ujabb vasúti karambol. Még el sem temették a fiumei gyors és tehervonat ka­ramboljának hat halottját, sőt még a pályát se voílt idő helyre hozni, — máris ujabb vas­úti katasztrófa történt, Felsőgalldnál. A fel­sőgallai állomástól néhány , kilométernyire ma hajnalban történt a szerencsétlenség, egy halottja is van. A Felsőgálláról Szár felié ha­ladó 43. számú 'tehervonat hátulsó nyolc ko­csija leszakadt s a hegynek haladó pállya lej­tőjén hihetetlen gyorsasággal rohant vissza­felé. A vonat utolsó kocsiján volt Loránd István fékező, aki miniden ereje megfeszíté­sével igyekezett az elszabadult kocsikat megállítani. Ez azonban teljesen lehetetlen volt. A kocsik feltartóztathatatlanul vágtat­tak visszafelé s nekirahontak a hátul jövő 47. számú tehervonatnak. Az összeütközés következtében nyolc kocsi pozdorjává tört. Loránd István zárfékező súlyosan, megsérült s egy órával később belehalt sebeibe. A vá­gányok föl vannak szakítva, 'a töltés tele van romokkal. A pálya rendbehozásán sok mun­kás dolgozik. — Az államvasutak igazgató­sága a mai ujabb katasztrófáról a következő jelentést adta ki: A budapest—királyhidai vonalon Felsőgalla és Szár állomások között a 43. számú tehervonattól nyolc kocsi el­szakadt s fékezhetetlen sebességgel haladt visszafelé a lejtős pályán. Felsőgallla köze­lében összeütközött a 47. számú tehervonat­tal. Az összeütközés oly erős volt, hogy ti-

Next

/
Thumbnails
Contents