Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-06 / 80. szám

1913. április 8. DÉLMAGYARORSZÁG 11 tására 15, Szegedi Takarék és Hi+elró&zv. társaság 25, Meskó Istvánná gy. Szeged 45, Dr. Bálfy József 20, Okér közs. 18.43, Kiskér közs. 13.28, Mozsior község 11.49, Bérkocsisok ipatftáraiMaj, (makói Makay Emiimé, MiLi- ; t-icsi takarék és előlegiegylet, Kisösai takarék- | pénztár 10—10, Palánka község 9.81, Breinicz Katóka Bpest 8.50, Domonkos Ilona Bipetst 6, Herczog Piroska Bpest, Jákó Jolán Bpest, Kassoivicz G rété Nagyszentmi'klós, Délv. íölíkn. egyl. Militics, Pincéd község, Boglár J. és neje Bpest, Paiukovits 0. Fiume, Bajmóki kölcsönös tiiiab. társ. 5—5 és -még többen kisebb összegeiket. A memeesizivü aidományokért lapunk utján is bálás köszönetét fejezi ki az intézet Felügyelő-bizottsága. — Zigomár III. Az Edison-mozgóban látható, Feketesas- és Csekonies-utca saroik. Az előadások 3 órakor kezdődnek, — T. olvasóinknak. Aki vérszegénységből eredő bajokban, sápkór, gyengeség, étvágytalanság, gyomorbajtban szienveld, aki sovány, testileg fejletlen, aiki gyermekeinek izmosodását kívánja, aki síulyos betegségien esett át, annak a Kriegner-féle Tokaji china vas kell, mely az összes vaskészitmérayek között az első helyen áll és az orvosok is rendelik évtizedek óta. Üvegje 3 korona 20 fillér a gyógyszertárakban. Postai szétküldés naponta utánvéttel, vagy a pénz előzetes beküldése után Kriegner gyógyszertára, Budapest, Kálvin-tér. — A telefon szerencseszámai. Nemcsak Kisnagynak, Törökországénak vannak szerencseszámai. Van a telefonnak is. Megtörtént, hogy egy fiatalember, erősen tagolva a számokat, a központtól kérte, hogy kössék össze 6—10—13—17-val. „Ilyen telefonszám nincs!" — hangzott a válasz. A fiatalember még kezében tartotta a kagylót és ime, nemsokára jelentkezett Moskovitz cipőgyárának szegedi képviselete. A telefonoskisasszony megértette, hogy a 6 gyermekcipő, a 10 és 13 egy elegáns női cipőnek, a 17 pedig a legfinomabb sevrócipőnek jelenti az árát a kitűnő keresett cipőüzletben. t Modern FÉNYKÉPÉSZETI műterem RUTKAI ÉS VITKAY Szeged, Kárász-u. 15. (Corsokvéházzal szemben.) A „DÉLMAGYARORSZÁG" TELEFONSZAMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305 ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10-83. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. FOG ü szájpadlás nélkül. Az általam készi- tett rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. A RÉSZEG DISZNÓ. A bácskai főszolgabíróikról sok adoma kering szerte az országban. Az alábbi is egy bácskai főbíróról szól, aki valóban élt és nem költött alak. Meg iis mondhatjuk hol élt: Palánkán. Ez, a régi jó világban élt palánkai főszolgabíró mindenüvé cikisértette magát a hajdújával, ami nem is volt olyan nagyon hóbortos, ostoba gondolat. Mert t. i. a bácskai cécók nem szoktak el'mulni egy jó „waudiler" nélkül, különösen iped'ig adománk hősénél, akii még a. fehér asztalnál is vezette a járását. Egyszóval mindig alaposan felöntött a garatra és emiatt cipelte magával mindenfelé a hajdúját. Egyizben, amint a tekintetes főszolgabíró megint nagyon fel öntött a garatra, cipelte őt liaza a hajdú. Útközben találkoznak egy nagyon berúgott alakkal, aki a földön fekszik. A főszolgabíró, aki jószivéről és magyaros humoráról nagyon közkedvelt liiras ember volt, igy szól a hajdújához: — Te Miska, támassz csak engemet a falhoz és emeld föl ezt a részeg disznót . . . * TRÉFA — TIZ ÜGYVÉDDEL. Humoros eseten mulatnak most Szabadkán. Egy tréfás ember tiz ügyvéddel járatott áprilist. Telefonon fölhívta az ügyvédeket és azt mondta azoknak, hogy bátyja, Kovács Pál nyugalmazott államvastuti hivatalnok végrendelkezni óhajt, keressék föl a város szélén lévő lakásán. Négy óra (tájban ezután Szabadkán a Szegedi-ut lakói nem győzték a fejtüket törni, hogy hová vágtat oly rohanva egymásután tíz fiakkair, valamennyiben egy ügyvéd és egy patvarista. A fiakkerek mind a Bleszszák-telep felé tartottak s a telep szélén egymásután ugráltak ki a kocsikból a fiskálisok s adjutánsaik, hónuk alatt a törvénykönyvvel. Futó üdvözlések történtek. — Jó napot. Hol jár itt, kolléga ur? — Itt a Blesszák-telepen van egy kis dolgom. — No, akkor együtt mehetünk talán egy darabig, nekem is itt van egy kis ügyem. De nini, nem Izé kolléga ez, aki most jön kocsival? Érdekes, bogy neki is itt van dolga. — Jó napot. Nagyszerű, kedves Ipszilon, ön is ide tart? Igen, itt akadt egy kis dolgom, pómpás, akkor visszafelé együtt mehetünk. El is küldőm a fiakkeremet. No nézze, várjuk már Omega kollégát is, épen most szállt le a kocsiból. Igy szaporodtak az ügyvédek a Blesszáktelepen, melynek egyszerű lakói soha sem láttak annyi fiskálist egy rakáson. A menet azután megindult. Mindegyik azt várta, hogy majd elmarad a többi, de a többi is kitartóan egy irányban haladt. Végre az egyik ügyvéd megkérdezett egy gyereket. — Mondd csak, fiain, hol lakik Kovács Pál? A gyerek bámult ós nem tudta megmondani. De a Kovács Pál névre fülelni kezdtek a kollégák. — Hügy-hogy, hát kolléga ur is Kovács Pált keresi? — Igen. És ön? — Én is. — Én is, — mondta a harmadik. — Érdekes, én is — mondta a negyedik ötödik és tizedik. — Valaki felültetett — kockáztatta meg később az első. \ — A fene egye meg, hisz április elseje van — pattogott a harmadik. — Ennek bedűltünk — szólt egy ifjú szilágy idezső. — Most csak az a fő, hogy titokban tartsuk. A tréfa szerzője azonban gondoskodott arról, hogy ne maradjon titokban a dolog. Telefonált egyik szabadkai laphoz és azt mondotta, hogy Kovács Pál vasúti hivatalnok vagyonát jótékonycélra hagyta. A szerkesztőség érdeklődni kezdett a dolog után és most kiderült, hogy tiz szabadkai ügyvéddel áprilist járattak. PLETYKA. Ketten pletykáznak a Kasskávéházban. Iszonyú dolgokat beszéltek, rnindaketten. Végre az egyik mélázva kérdi: — Ki a 1 eg tör vén y telen ébb gyerek? — A pletyka. — Miért? — Mert azt apja, anyja megtagadja. KÖZOKTATÁS. Néhány szó a középiskolák reformjáról. (Saját tudósítónktól.) Széles körben ismert igazságot rögzítek meg akkor, amikor leirom azt, hogy iaz élet és az iskola között — főleg a mai középiskolára való vonatkozásban — nincs meg a kellő kapcsolat. De tévesen ítéli meg a közönség a mai iskola munkásait, ha azt hiszi, hogy ezek nincsenek ennék a kapcsolathiánynak a tudatában. Az iskola megreformálása utáni vágy általános a tanügy munkásai közt. A pedagógia legkiválóbb képviselőit ép ez a reform és ennek a reformnak a mértéke foglalkoztatja. A cél az iskolát az élettel összhangba hozni, a kor igényeinek a színvonalára emelni. Örökérvényű iskolatipus nincs. Amint a haladó tudomány megdönthetetlenéknek tartott igazságokat egyszerűen fölborított és helyükbe uj igazságokat állított, amelyek minden emberi számitás szerint szintén el fognak avulni, azonképen az iskola is szét kell hogy robbantsa a maga merev kereteit. Hogy ez máról holnapra nem történhetik meg, az csak természetes. Mint minden nagy horderejű kérdés (megoldásánál, ugy itt is csak árt az ideges türelmetlenkedés. Már pedig a mai iskolának a niegreformlása elsőrangúan nagy horderejű, életbevágó, sőt életet átalakító kérdés. A laikusok elégedjenek meg azzal, hogy imipulzust adtak és adnák. Sőt tartsák is e kérdés megoldását napirenden, de ne akarják ők maguk a kérdést meg is oldani. Erre csak szakemberek, még pedig csak elsőrendű szakemberük hivatvák. Főleg a német pedogógiai irodalomban folyik derekas küzdelem a modern középiskola megvalósítása érdekében. Törekvésük, hogy az úgyszólván rendőr fegyelem eltűnjék az iskolából. A tulszigoru fegyelem gátat vet a tanulók egyéniségének szabad fejlődése elé. A parancsok és tilalmak paragrafusokba szedett tömkelege engedelmes rabszolgákat nevel. Pedig nemcsak engedelmességre, hanem szabadságra is kell nevelni az ifjúságot. Ennék a szabadságnak azonban nemcsak a fegyelmezésben, de a tanításban és tanulásban is ikell érvényesülnie. í A német iskolareformnak egyik alapelve a mozgási szabadság, persze nem a szó fizikai értelmében. Jóllelhet a németek (Gerhard Budde, Pauken, Matthias stb.) ennek az iránynak a főharcosai, a praktikus angolok a mozgási szabadságot, a szabad választás elvét iskoláikban már meg ís valósították. Az angoloknál az utolsó iskolai évben külön osztályok vannak a nyelvek, matematika, természettudományok számára s a tanulók szabadon választhatnak ezen osztályok, illetve szakok között. Mily jellemző a bét nemzetre! A német elméleti, az angol gyakorlati. S mi magyarok? — Mi meg utánzók vagyunk. Sajnos, madjnem minden téren. De talán legkevésbé ártalmas ez az iskolai reformok terén. Hadd próbálják ki előbb másak. Anyagiakban is, emberanyagban is gazdagabb nemzetek. A' kipróbált jót majd átvesszük és nemzeti sajátosságunknak 'megfelelően átalakítjuk. Igen