Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-05 / 79. szám

1913. április 5. DELMAOYARORSZXQ 11 (ló fantáziája nem csiszolta le, egyikről-miásik-ról, mi is tdi'tlinuk s csak neim rég történteik. A Figaró első esete ez: Née;y éve él Szegedien boldog iházas„wlnu M. N. vasúti hivatalinak. .Eléggé szép S-l i i-í' és föltűnően csinos feleségére az utóibibi ltónapókban féltékenykedni kezdett. Én beretválom, kérem szépen és munka köziben él'-el lueszéigót tünk. Februárban egy teljes hétig nem jött beretválkozni, azt bitiem, liogy beteg, mieglátlagattiam teliát. Nagyon szőrös volt már, de egészséges. A felesége a kicsikével — négy éves íiuoskájuk van — sétálni ment. Faggatni kezdtem a kitűnő 'kliensemet, liog'y mi baja. Mert: beretválkozni nem jött és szakált sem akart növeszteni. Van kedve a fenének beretválkozni — dühösködött. — Szóval mégis megnöveszti, kérem szépen. — Növeszti a fene. — És a nagyságos asszony mit szól hozzá? — Ép most törődöm én az ő véleményével. — Csak nem történt valami baj? — Hiszen ha legalább azt tudnám, ibogy történt. — Megtudom én. — Hogy? — Utazzon el, kérőm szépen, holnap este Kistelekre. — Igen. — Ünagyságának már ma este jelentse be, hogy elutazik. Kísértesse vele az állomásra magát és a, többit bízza rám. — Mit csinál? — Kilesem kértem szépen. Ha van valakije és egy egész éjszakája . . . — Jó, jó, fogja be a száját. — Kéreim, kórom — szépen . . . -— Bocsásson meg. Nagyon meg fogóm köszönni. Nagyon hálás leszek, M. N. ut másnap az egynegyed hat órás vonattal elutazott Kisteleikre. A felesége kikísérte, kérem szépen és az állaimásiról, egyenesen az egyik közeli garniiha ment. A férjnek igaza volt. Tovább mint egy óráig lestem, vártain, sétáltam le-fel, amikor az egyik fordulónál előttem az asszony. Utána sietek, megérintem a hátát ós köszönök: — Jó estét. Az asszony nagy zavarban volt, — Honnan jön? Nem tudott válaszolni. — Látja én imost kilestem magát. Az ura kért meg rá. Mindent tudok. Azt hittem, liogy ott az utcán elájul. — De azért ne féljen, nem árulom el. Hanem máskor jobban vigyázzon. Pár lépésnyire — a villamos megállóig — elkísértem, ott felültettem a villamosra ós én gyalog mentem haza. — És a férj? — kérdeztem. Annak mit mondott másnap? — Semmit Hogy tévedni tetszett. A naicsisága ggyeinesen hajamont az állomásiról. (Eigész este világosság volt nála. Többször benéztem. — És a férj? , / — Nagyon boldog volt és azóta hetenként négyszer beretválkozik. — Hiszen maga becsapta azt az embert. — Dehogy, kérem szépen, jót tettem vele. Rá nézve nem az a fontos, hogy megcsalja-e a felesége, hanem, hogy ő tudja-e. Az asszonyra ráijesztettem, majd vigyázni fog kérem szépen, hogy az ura meg ne csíphesse. Nem szabad olyan könnyelműen tönkre tenni egy családi boldogságot. Vasárnap megmutatom a Korzón őket. Látszik azon az emberen a boldogság. A mézesbeffiban sem lehetett olyan ragyogó arca, mint mostanában, amikor lioslszu hónapok kimos bizonytalansága után bizonyosra veszi, hogy a felesége liii hozzá. CBsas&ascgasxaDasaBuse&isstaiisBgssKKiiixgHsasoissHassBH* Hétfőn hirdetnek ítéletet a fihuen-Héderváry-pörben. (Saját tudósítónktól.) Gyors iramban befejezte a bíróság a tintatartó-pör tárgyalását. Tegnap kihallgatták vagy hatvan tanút, fölolvastak egy sereg jegyzőkönyvet, képviselőházi naplót, leveleket s mára csak formalitások maradtak. Az elnök még ismertette a véres képviselőházi ülésről fölvett jegyzökönyvet, amely izgalmas képet fest a Khuenkabinet bemutatkozásáról. Ebből a jegyzőkönyvből kitűnik az is, hogy Zakariás János, Hoffmann Ottó és Beck Lajos mindjárt az inzultus után jelentkeztek szólásra s megkövették a dobálódzásért a képviselőházat. Még néhány irást olvastak föl és féltizenegy óra után az elnö'k enunciálta: — A bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. Fölhívom a .főügyész-helyettes urat, liogy terjessze elő vádinditványát. Séley Barnabás főügyész-helyettes a közvád képviselője, a tőle megszokott rövidséggel látta el tisztét. Alig tizenöt percig tartott a vádbeszéd. A föügyész-hélyettes mindenekelőtt (kijelentette, hogy gróf KJiuen-Héderváry (akárcsak Tisza István a Kovács Gyula ellen lefolytatott bünperben) nem reflektál a pótmagánvádlót megillető jogokra. Ezután kijelentette, hogy egyenként nem sikerült ugyan megállapitani a bűnösséget, de a vádlottak mint tettestársak egyetemlegesen felelősek a dobálódzásért. Sélley a vádlottakat hatóság elleni erőszak és súlyos testisértés Vétsége cimén kérte megbüntetni. A vádbeszéd után sorra emelkedtek szólásra a védők és igyekeztek kiimutatni részben, hogy az ügyésznek nem sikerült semmit sem bizonyítani, részben, hogy vádlottakat jogtalanul állították a bíróság elé, mert a képviselőház 1868-ban, a Böszörményi-féle esetből kifolyólag kimondta, hogy a képviselő azért, amit képviselői minőségében a Házban tesz, vagy mond, csak a parlament által vonható felelősségre. (A bizonyítás vége.) ,A tárgyalást az elnök délélőtt tízkor nyitotta meg s jelentette, hogy Magyar Ellemér, Benedek János és Csiszér Zsigmond, akiket tanulképen idézteik meg, nem jelentek meg. Az elnök Magyar Eleméirt hatvan korona, Benedek Jánost pedig száz korona pénzbüntetésre ítélte. Móney Jánosnak nem kézbesítették az idézést renídes időiben s igy- elkerülte a büntetést, A bánóim tanúnak fölolvasták a vallomás! jegyzőkönyvét. Magyar Elemér azt vallotta, ihogy látta, h'oigy Markos Gyula egy réztintatartót dobott a miniszterelnök felé. Hogy eltalálta-e a miniszterelnököt, nem tudja. Benedek János csak azt látta, liogy Beck Lajos egy könyvet dobott a miniiisizitefrelnök felé, de meglátszott a dobáson, liqgy nem volt szándéka a miniszterelnököt eltalálni. Eitner Zsigmondnak nincs tudomáisa arról, hogy kik dobáltak. Fölolvasták ezután a szemlejegyzőkönyvet, melyet a tumultus után a rendőrség a Házban fölvett, továbbá Krecsányi Kálmánnak a főkapitánysághoz intézett jelentését és a Ház 1910. évi március 21-iki ülésének naplóját, illetőleg annak azt a részét, .mely a,z inkriminált esetet foglalja magában. A napló szerint Zakariás János, Hoffmann Ottó és Beck Lajos a kavarodás után egyenkint megkövették a Házat. A bizonyító-eljárást ezzel befejezték ós megkezdődtek a párbeszédek. (A vádbeszéd.) Sélley Barnabás főügyész helyettes mondta el vádbeszé'dét. A közvádló azzal kezdte, hegy vádat emel Zakariás János, Hoffmann Ottó és Markos Gyula ellen kétrendbeli hatóság ellen való erőszak büntette s kétrenld•béli .súlyos testi sértés vétsége' miatt mint, tettestársak ellen, továbbá vádat emel Beck Lajos és Mérey Lajos ellen egy rendbeli hatóság ellen való erőszak s egy rendbeli súlyos testi sértés miatt, végül Madarász József ellen egyrendbeli hatóság ,ellen való erőszak miatt Ellenben elejti a vádat Beck Lajos és Mérey Lajos ellen a Serényi gróf miniszter ellen elkövetett hatóság ellen való erőiszak dolgában s fölhatalmazás alapján kijelenti, Ibogy a sértett erre vonatkozóan mint pótmagánívádió sem vállalja a vádat. A kölzivádló ezután fölsorolja azokat a tanúvallomásokat, melyekre a vádat alapítja. ,A bűnösség kiszabásánál enyhítő körülményt csak Zakariásnál lát: fölizgatott lelkiállapotát s töredelmes beismerését Súlyosító körülmény valamennyire, hegy egy férfi ellen támadtak valamennyien s liogy mint törvényhozók követitek el büntetendő cselekményt. A védők közül Baracs Marcell dr. szólalt föl először s njira hangoztatta, hogy hatáskör hiányában a vádlottak ellen az eljárást mag kell szüntetni, mert a mit tettek, azért csak az országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. ,A védő azt vitatja, liogy a képviselőt föltétlen mentelmi jog illeti meg miniden olyan cselekedetért, mely szoros összefüggésben van a tárgyalás anyagával. Ezután Szeghő Gábor dr. Markas Gyula védője beszélt. Csodálatos, — mondta, — hogy mindig akaldtak emberek, akik vállalkoztak, hogy a nemzeti akarattal szemhesizál!janaik. Ilyen szerepre vállalkozott az akkori kormányelnök is. Nem akadt, tanú, aki határozottan állítaná, liogy Markois Gyula valamit dobott a miniszterelnökre. Végül Markos felmentlését kérte. Sebestyén József szólalt fal ezután. A. vádlottak képviselői kötelességüket vélték teljesíteni, amikor a törvényt félremagyarázó miniszterelnököt beszédében megakadályozták. Csodálja a íőügyészhelyettest, aki a Déisy—Lukács-pörberi olyan nagyon féltette a képviselőház szuverén jogát, most beletörődik, hogy itt a bíróság végezze el azt a feladatot, ami a Háznak a szuverén jogkörébe, tartozik. Sebestyén beszéde után az elnök a tárgyalást délután fél négy óráig felifüggesztette. Délután mondta el beszédét Edvi Illés Károly, majid Csizrnazia Endre. Mérey Lajos önmaga mondott védőbeszédet. A főügyész, majd ,a védők rövid replikája után Baloghy elnök a tárgyalást berekesztette és hétfőn délben tizenkét órakor hirdetnek Ítéletet. NEMENYINE FOGMÜ VESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javitás hat óra alatt elkészül. 522