Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-03 / 77. szám

tö ___ KÖZIGAZGATÁS Miért késik a fizetésrendezés? fO DÉLMAGYARORSZÁG Beruházások a MAV-nál. 1913. április 5. hozott. A betörésbiztositási üzletágban szerzett kedvező tapasztalatok az üzletállomány fokozott fejlesztésére sarkalták a társaságot, ami az elmúlt évben is eléggé sikerült. Az éldtbizitio&itjásii üzleltág további fe)jleíMésére a társaság a lefolyt évben is kiváló ,gondot forditott s fokozott munkássága, valamint a biztosítási föltételeknél és dijtáblázatoknál életbeléptetett időszerű újítások következtében az életbiztosítási uj szerzeményeik a pangó gazdasági helyzet és pénzügyi viszonyok dacára is túlhaladták az előző évi luj szerzemények összegét. Noha a társaság gazdag tartalékainaik elhelyezésére szolgáló elsőrendű értékpapirok tőzsdei árfolyama az általános, súlyos gazdasági helyzet folytán jelentékenyen alászállott, az esztendőkön át következetes előrelátással és óvatossággal külön e célra gyűjtött tartalék egy részéről az évi üzfetered|mény mindennemű megterhelése nélkül is fedezetet nyertek a különben csak átmeneti jellegű árfolyamikülönbözeti összegek. Az 1912. évi üzleteredmény a válságos gazdasági helyzet dacára is a legjobb, amelyet a társaság ötvenöt évi fönnállása óta eddig elért. A zárószámadás 5,413.333 korona 26 (fillér tiszta nyereségeit tüntet föl s az igazgatóság inditványozt-a, hogy az alapszabályszerű levonás után fennmaradó 3,500,688 korona 21 fillérből részvényenkint 800 korona, összesen 3,200.000 korona fizettessék ki osztalék gyanánt, a még rendelkezésre maradó összegből pedig az —alapszabályszerü 108.266 korona 66 fillér az idei hozzájáruláson kivül — további 100.000 korona a tisztviselői nyugdíj alap és az alapszabályszerü 541.333 korona 33 fillér ez idei hozzájáruláson kivül további 200.688 korona 21 fillér a külön tartalék gyarapítására fordittassék. A közgyűlés az igazgatósáig jelentését egyhangúlag tudomásul vette, az igazgatóság indítványát elfogadta s a fölmentvényt az igazgatóságnak, valamint a felügyelő-bizottságnak megadta. Jóváhagyta még a közgyűlés az igazgatóságnak és a választmánynak az alapszabályok értelmiében közhasznú célúkra fordítandó 27.086 korona 66 fillér fölosztása iránt való együttes javaslatát. Végül a felügyelő-bizottság tagjainaik mandátuma lejárván, abba újból egyhangúlag beválasztották: Berzeviczy Albertet, Burehard Bélaváry Konrádot, Németh Tituszt, Radvánszky Géza bárót és Üchtritz Zsigmond bárót. A budapesti gabonatőzsde. Csendes irányzat mellett a malmok elég jó keresletet tanúsítottak, míg a kínálat ma gyengébb volt. A forgalomba került 26.000 mm. búza változatlan árakon kelt el. Rozs szintén változatlan, zab szilárd, tengeri jól tartott. Egy órakor zárulnak: Buza áprilisra 10.83, májusra 11.07, októberre 11.63. Rozs áprilisra 9.38, októberre 9.32. Zab áprilisra 9.28, októberre 8.42. Tengeri májusra 7.54, juliusra 7.74. A budapesti értéktőzsde. A montenegrói konfliktus miatt a spekuláció tartózkodóan viselkedik, mert félnek attól is, hogy Szkutari elesik. A kisebb elemek ugyan az üzlet elején vásárlásaikkal igyekeztek az árfolyamokat fen tar tani, ami azonban csak igen rövid ideig tartott, mert a forgalom hiányában az árfolyamok lassankint elgyöngültek. A készárupiacon a forgalom szintén gyenge volt. Az árak változatlanok. A járadékpiac változatlan volt, A zárlat csöndes maradt. Kötöttek: Koronajáradék 82.75. Osztrák hitel 637.25. Magyar hitel 811. Leszámitolóibanik 511.25. Magyar bank 554.25. Jelzálogbank 437.50. Osztrák államvasút 707.75. Déli vasút 118. Budapesti közúti vasút 652.75. Budapesti városi vasút 365.25. Rimamurányi 7,20. Ált. kőszén 1067. Salgótarjáni 747. Atlantika 437.50. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. (Saját tuáósitónktól.) A márciusi közközgyülésen Dobay Gyula dr. interpellációt intézett a polgármesterhez, hogy miért késik olyan sokáig ;a városi tisztviselők fizetésrendezése. A felelet az interpellációra az volt, hogy néhány nap múlva összehívják a szervező bizottságot, amely egy végleges javaslattal elintézi majd :a fizetésrendezés ügyét. Taschler Endre főjegyző, aki a tanács nevében válaszolt, kijelentette még azt is, hogy a szervező bizottság kebeléből kiküldött szükebbkörü bizottság már elkészült a fizetésrendezési javaslat áttanulmányozásával, pontokba foglalta a szükséges módosításokat, szóval készen áll arra, hogy véleményét a szervező bizottság teljes ülése elé terjessze. Ilyenformán — mondotta akkor a főjegyző — a fizetésrendezésről szóló javaslat az áprilisi közgyűlés elé kerülhet. Áprilisban vagyunk már, semmit sem tudunk még arról, hogyan kívánja megoldani a szervező bizottság a fizetésrendezés ügyét. ,A városi tisztviselők türelmetlenül várják már a szervező bizottság összehívását, sőt sokan azt vélik, hogy a javaslat azért késik, mert magasabbrangu városi tisztviselők pressziója folytán egyes sérelmeken nem akarnak változtatni. — A látszat ez — mondotta nekünk egy városi tisztviselő —- mert különben igazán érthetetlen, hogy miért huzzák-halasztják ezt a ránk nézve annyira fontos ügyet, amely más városokban már régen elintézést nyert, aminthogy elintézést kellett nyernie az uj városi törvény értelmében. Nálunk azonban iezt érthetetlen óikból elhanyagolják, (holott a tisztviselők ettől várják helyzetük valamelyes javulását s a türelmetlenségen igazán nem lehet csodálkozni, ha tekintetbe veszsziik, hogy a tisztviselők anyagi helyzete a súlyos viszonyok miatt napról-napra súlyosabb, sőt sokaknál szinte elviselhetetlen lesz. A tisztviselők zsebét érinti a ifizet-ésrendezés ügye s igy érthető, ha sokan el vannak keseredve azért, mert noha hónapokkal ezelőtt kezdték már tárgyalni a ja vaslatot, még minidig nem tudják, sorsuk milyen javulását várhatják a fizetésrendezési javaslattól. {Mondom, az egésznek az a látszata van, hogy egyes sérelmeket nem akarnak kiküszöbölni a javaslatból s mert mégis tartanak az érdekeltek tiltakozásától, hát az utolsó pillanatra hagyják az egészet. Tessék elhinni, van abban némi igazság, amit ez az elkeseredett tisztviselő mondott. A lapok is szinte napról-napra interpellálnak a fizetésrendezés dolgában, de azok az urak, akik ezt az ügyet intézik, semmit se akarnak tudni a dologról. Hiszen már most is alig van idő a javaslat letárgyaliására, még akkor is, ha a szükebbkörü bizottság el is készült a<z áttanulmányozással és módjában áll végre, hogy kész véleménnyel lépjen a nagyhizottság ülése elé. Az áprilisi közgyűlést az eddigi szokástól eltérően miniden valószínűség szerint hamarabb tartják meg, talán a hónap első felében s igazán az utolsó pillanatra marad, (hogy a. tisztviselők és a közönség megismerjék a módosított javaslatot. A szervező bizottság sem csalhatatlan ám s hátha egyhen-imásban tévedett és nem ugy oldotta meg a kérdésit, mint ahogy azt a tisztviselők és a város érdeke közösen megkívánja. Akkorára, amikor majd a javaslat a közgyűlés elé kerül, a törvényihatósági bizottság minden tagjának legalább is olyan alapossággal (kell ismernie a javaslatot, mint a szervező bizottságnak, különben még csak hozzá sem szólhat. Talán ezt akarják egyes városi urak elkerülni a sok-sok szóbeszédre okot adó késedelmességgel! Hiidessen a Délmagyai oiszágban (Saját tuáósitónktól.) A munkaalkalmak mostani szomorú helyzete mellett riasztó hitként kelt szárnyra az az állítás, hogy az államvasutak több mint másfélszáz milliós beruházó programjából ez évben alig harmad rész kerül kivitelre. Az érdekeltek részéről a Gyáriparosok Országos Szövetsége április harmadikára gyűlést hivott egybe, hogy tiltakozzék a gyáripart súlyosan érintő veszedelem ellen. A szárnyaló hir szerint a Máv. 156 millió koronára tervezett beruházásai helyett ez idén csak 30—40 millió értékűt valósítanak meg. A megszorítás okául azt emlegették, hogy a háború rengeteg költsége kimerhette az állampénztárt és a gazdasági érdekekre előirányzott milliókat másra használták föl. Í1a ez igaz volna is, az iparosok, közvetve legalább, nem igen vallnák kárát. A katonai célokra elköltött milliók jó része ugyanis kaszárnyaépités és más hasonló utakon a magyar iparvállalatoknak jut. Viszont a kereskedelem, ipar, mezőgazdaság, szóval minden gazdasági erő életbevágó érdeke, hogy a vasút fejlesztése csorbát ne szenvedjen. Az államvasutak vezetősége részéről Hegyeshalmy Lajos elnökigazgató-helyettest kérdeztük meg, aki a leghatározottabban rácáfolt a híresztelésre. Ezt mondta: — A Máv. költségvetésében úgyis csak azokat a tételeket állítottuk be, melyek eloáázhatatlanok. Igen kockázatos lenne, ha a megáliapitott kereteket nagy mértékben szükitenénk. Értekeztünk bizonyos kisebb terjedelmű redukálásokról, de végeredményben a kereskedelmügyi minisztériumnak javasolt megszorítások messze esnek attól az aránytól, mellyel a gyáriparosokat oktalanul megijesztették. A vasút költségvetésében vaggonbeszerzésre husz milliót, lokomotivra pedig 19,112.000 koronát irányoztak elő. A járómüvek szállítására a Máv. már tavaly szerződéseket kötött, a gyárak munkába vették a kocsikat, visszavonni a megrendelést tehát lehetetlen. A dalmát vasút huszonnégy milliós előirányzatánál szintén (kizártnak mondják, hogy a milliókat más célra fölhasználhassák. Az államvasutak építkezése javában folyik. A preliminált tizenkilenc milliót jó részben fölemésztették. Fiúméban a tárházak már jelentékeny mennyiségben elkészültek és az előirányzott 4,677.000 koronát elköltötték. x Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság közgyűlése. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság a napokban tartotta Zichy János gróf alelnök elnöklésével ez évi rendes közgyűlését. Az igazgatóságnak o-rJnódi Onmódy Vilmos vezérigazgató által előterjesztett jelentése szerint a társaság díjbevétele a lefolyt év ismeretes rendkívül kedvezőtlen gazdasági viszonyai mellett ás mindegyik üzletágban emelkedett, tanuságául annak az osztatlan és változatlan bizalomnak, -melyet a társaság ötvenöt évi imunkásságával a magyar közönség legszélesebb rétegeiben vivptt ki magának. A tüzíbiztositási üzlet kár dolgában nem mondható ugy ah kedvezőnek, azonban -az 1911-iiki abnormális évv-el összehasonlítva, még lényegesen kevesebb kártérítést kellett a társaságnak -teljesítenie, ugy, hogy ez üzletág k-ielégitő nyereséggel zárul. A jégbiztositási üzletág lefolyása a mml-t -évben előfordult rendkívül gyakori és suly-os jégverések (következtében, amelyek igen jelentékeny kár térítéseket igényeltek, veszteséges volt. A szállitmányibiztositó üzletet -a társaság a nemzetközi verseny túltengése folytán már évek óta csak szűkebb keretek között folytatja s az üzletág a társaság óvatos üzletpolitikája folytán ez évben is némi nyereséget•