Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-30 / 100. szám

fi DÉLMAGYARORSZÁG 1913. április 30. meg és ha lehet, akkor a külterületnek vízvezetéket létesítsenek avval. Ez az ötlet nem szerencsés, bár avval az érvvel támogathatják, hogy -a semminél ez is jobb s ha a külterületen a Tisza v.izet isszák, leföljebb a belterületre fáj a szivük, debát ma, amikor a nagykörúton kivül tényleg nincs viz . . . Szijjártó Albert szólt az indítványhoz; hangsúlyozta, hogy a Tisza vize veszedelmes csirákat rejt magában, tífuszjárványokat okozna és attól isten mentse meg a várost, — Artézi vizet a külterületre! —- mondotta Szijjártó és emellett, határoztak Becsey dr. indítványára, szemben a Készé-féle javaslattal, ami bizonyára a közgyűlésen se nyer elfogadást. Hoffer Jenő a számvevőségi tisztviselők fizetésbeosztását sürgeti; a párt magáévá tette az indítványt. Majd Temesváry Lajos dr. indítványára került sor. A szeyecli törvényszék kettéosztása ellen terjeszt a közgyűlés elé .indítványt. Temesváry, avval a javaslattal, hogy sürgősen mondja ki, .miszerint az elosztás ellen az igazságügyi miniszterhez fölterjesztést tesz. Természetiesen a városi párt magáévá tette ezt az ügyet, amint remélni lehet, hogy a közgyűlésen egyhangúlag hoznak ebben a kérdésben határozatot. Tárgyalták eztán Varró A. Béla gyógyszertáros kérvényét, ki a Dugonics-térre uj gyógyszertár engedélyezését óhajtja. A kérést nem pártolják, mert háromszáz méteren (Belül négy gyógyszertár is van már. Néhai Oltványi Pál hagyatékából harmincötezer korona hovatartozása vitás. Ugyanis arr.a ugy a város, mint Nagy Istvánmé igényt tartanak. N-agyné a per alatt levő összeget hajlandó megosztani a várossal és a párt, valamint remélhetőleg a közgyűlés is megnyugvással veszi tudomásul az ilyen békés elintézést. Végül röviden tudomásul vették azt a tervet is, hogy a városi közkórház legegészségtelenebb részéből kitelepítenek és liárom évre, évi nyolcezer koronáért kibérelnek egy házat, a Pulczal tábornagy-utcában. Hát. igaz: a kórházügye már nem is érdekes, már nem . . . Az ülésen megjelentek: B.ecsey Károly dr., Jedlicska Béla dr., Vass János, Kónya Ferenc, Körmendy Mátyás, Vékás Bertalan, Szijjártó Albert, Pálfy Antal, Dittrói Nándor dr., Kerner Pál, Regdon Géza dr., Fekete Ipoly, Doránszky Károly ós Hajabáos László. Lesz-e fúzió ? Az ellenzéki pártok egyesülése dolgában tegnap beható tanácskozások (folytak Andrássy Gyula gróf budai palotájában. Részt vett ,a tanácskozásban Károlyi Mihály gróf is. Este Andrássy megjelent az Országos Kluhbra, ahol politikai elvbarátaival folytatott bizalmas megbeszélést. Ami eddig történt az uj alakulás dolgában, az csak puhatolódzás. Döntés még nincs és nem is lesz addig, arnig Justh Gyula távol van a fővárostól. A függetlenségi párt vezérének hazaérkezését várja Károly Mihály gróf és Andrássy Gyula, akik az ellenzéki hlokk megvalósítása érdekében fáradoznak. Minden attól függ, mit szól a tervhez Justh Gyula. Sem nélküle, sem ellene ezt a tervet keresztülvinni nem lehet és amint mi értesülve vagyunk: nem is akarják, mert azzal minden tényező tisztában van, hogy Justh nélkül ellenzéki politikát csinálni Magyarországon — a mai viszonyok mellett — képtelenség. Biztos forrásból tudjuk, hogy a tanácskozások Károlyi Mihály gróf eszméjét ölelik föl. E szerint nem arról van szó, hogy a széttöredezett függetlenségi .pártok egyesüljenek, — bár ennék a tervnek volna ,a legtöbb liive — hanem arról, liogy az ellenzékhez tartozó minden pártárnyalat (— Anrdássyék is, a néppárt, a kisgazdák, a pártonk-ivüli-ek —) egy választójogi blokkban egyesüljön egy igazán demokratikus, ,az egyenlőség és titkosság alapján fölépülő választói törvény megalkotására. Ehhez persze elsősorban az kell, hogy Andrássy Gyula gróf a választójog tekintetében föladja régebbi álláspontját és -főn-tartás nélkül csatlakozzék az ellenzék választójogi tervezetéhez. Megbeszélés tárgya e pillanatban az is, mi lesz akikor, ha az egyesülést sikerül nyélbeütni, tudniillik: fenntartják-e a pártok klubjaikat? Károlyi Miliály grófnak az a terve, hogy a pártkeretek leomlásával be kell szüntetni \a külön klubokat és ezek helyett egy nagyméretű klubot, kell teremteni, ahová a választójogi szövetség minden tagja eljárhatna. Közös otthona lenne ez minden ellenzéki érzelműnek, tekintet nélkül arra, hogy .a 48-ra, vagy a 67-re esküszik ... , ] Az „ARANYESŐ" hangjegyei Várrsay L. könyvkereskedésében kaphatók. Hii elessen a Délwoqyai 01 szagban bOKON^WI ^ Csekr;n'cs es Fekeitsas utca sarkán. • IAA*AASA«CBAABAB»»AAA*0IÍI>A' '••••SAANIGBISIIIG Ma Duci bácsi legújabb nyolc csele Rendes helyárak 1 K, 80, 60 és 40 f. Előadások hétköznap 5 órakor, vasárés ünnepnap 3 órakor kezdődnek. A belügyminiszter fegyelmije a zombori árvaszék ellen. -- Elúszott örökség. — (Saját tudósítónktól.) Kinos botrány foglalkoztatja, mint Zomborból jelentik, napok óta a Bácskát. A belügyminiszter fegyelmi vizsgálatot rendelt el a báesbodrogmegyei árvaszék elnöke és ülnöke ellen, mert a délvidék egyik gazdag örökösének vagyona eltűnt az árvaszék kezén. Nem sikaksztottak. Nem történt a bűnt ető tör vény k öny vbe ütköző cselekedet. A pénzzel elszámoltak az utolsó fillérig pontosan, De az egész örökséget — elszámolták, alig néhány száz korona maradt belőle, a töibbi elúszott. Kocsiköltségek, napidijak, utidijak cimén fogytak el számolatlan ezrek s az örökség ugy összeolvadt, hogy ma .már szinte nagyitóüveggel kellene keresni. Elvitte a bácskai gazdálkodás: jöttünk-mentünk száz forint, ettünk-ittunk száz forint, summa háromszáz forint. A bácskai náboibna'k, Dungyerszky Lázárnak egyik unokaöccse, Georgievits István, tizenegy esztendővel ezelőtt árvaságra jutott. Szülei után jókora örökség maradt rá. Bácsszenttamás környékén a legjobb magyar földön, negyvenkét lánc egy tagban. Georgievits egészen gyerekember volt még, amikor ez a nagy gazdagság reá szakadt. Szenttamás község közgyám ját, Manojlovits Tüsőt bizta meg helyette az árvaszék a birtok kezelésével, a Georgievits-gyereket pedig beadták a szegedi piarista-gimnáziumba, itt nőtt, nevelődött. Innen Budapestre került jogásznak. Mint afféle jóvérű /bácskai gyerek, nem nagyon takarékoskodott. AzokbSi az összegekből, melyeket az árvaszék utalt ki a részére, nem nagyon, futott a nagyúri, vig élet s Georgievits István hamarosan beletanult az adósság-csi-nálás mesterségébe. Hitele volt. Hogyne lett volna neki, a bácskai nábob öescsének, a gazdag örökösnek? Időközben különös dolog történt. A gyám, Manojlovits Tósó két -esztendeig nem fizetett földiádét a Georgievits-birtok után. Több Ízben fölszólították, de hiába. Végre árverést tűztek ki a birtok ellen, s az egy szép napon dobra került. Az árverésen a negyvenkét lánc földet Manojlovits Vászó, a gyám -egyik rokona vette meg huszonötezer koronáért, tehát ,az értékének még a harmadrészénél is olcsóbbért. A pénz az árvaszékihez ikerült, mely egy ideig őrizte. Mikor Georgievits István hitelezői megtudták, hogy a nagy örökség összeolvadt huszonötezer koronára, egymásután, pereltek. A zombori árvaszék, ahelyett, hogy egy budapesti ügyvédet bízott volna .meg az ügyek vitelével, minden- egyes tárgyalásra a maga -embereit küldte föl Zomborból Budapestre. Ezekre a költségekre aztán, elfogyott az egész, örökség s egy szép napon kiderült, hogy nincs belőle semmi. Georgievits erre ügyvédhez sietett. Endrényi Tivadar dr. budapesti ügyvéd, mikor .az ügyet kezéhez vett-eí, nyomban, 1 Zomborban- termett, átvizsgálta a számadásokat, a birtokvásár dolgát s azután terjedelmes beadványban- fordult a belügyminisztériumhoz s fegyelmi vizsgálat elrendelését kért-e Frank Mihály dr. árvaszéki elnök és Baki Elek árvaszéki ülnök -ellen. A múlt hónapban- azután megérkezett a belügyminisztérium végzése, amely igy hangzik: VÉGZÉS. A m. kir. belügyminiszter 5362/913. számú végzésével elrendeli a fegyelmi vizsgálatot a beintnevezettek ellen azzal, 'hogy a határidő maximuma III, 30. Tárgy: Georgievits István bu-dapesti lakos panasza .a vármegyei árvaszék ellen. Bács-Bodrog vármegye közigazgatási bizottságának Zombor, A beadványt oly felhívással küldöm meg, liogy a Georgievits István által a vármegyei árvaszék ellen emelt pan-aszt