Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-30 / 100. szám

A DÉLMAQYARORSZÁQ 1913. április 29. számíthatnak bizalomra sem odafenn, sem odalenn s képtelenek lesznek arra, hogy szolgálatot tehessenek az országnak. Ha tehát Károlyi Mihály a „kormányképes­ségre" olyan nagy súlyt helyez, — amit tőle végre is zokon venni nem lehet, — ak­kor azt a közelmúlt tapasztalatain okulva sokkal szilárdabban kell megalapozni. Hitünk és meggyőződésünk szerint a választójogi blokknak gondolata egyálta­lán nem az a megváltó eszme, amelyet az ellenzék keres. Az ország nem fog mellé­jük állni. A helyzet az, hogy a törvényho­zás csak most reformálta a választójogot. Nagy lépést tettünk előre. A radikálisok szerint nem elég nagyot. Mindenesetre azonban nyolcvan percenttel szaporítottuk a szavazók számát. Ezzel az eredménnyel a munkapártnak nem kell szégyenkeznie. Az ország óriási többsége — köztük olya­nok is, akik egyébként nem a munkapárti politikának támogatói —elegendőnek tart­ja egyelőre a jogkiterjesztésnek ezt a mér­tékét. Mindenesetre azonban az egész or­szág meg akarja várni, miképpen fog be­válni a gyakorlatban az uj alkotás. Tovább menni mindig lehet majd, visszafelé soha többé! >ASSBS*99SBSI3SB£S>AAIRAIIBAAABBBACA£BGBIIBZS»ABX3AA. A portugál forradalom. Lisszabonból jelentik: A fölkelés tervezői uj minisztérium névsorát is ,megállapították és e szerint Mu­gelhaes Lima lett volna a miniszterelnök. Ma ujabb letartóztatások történtek. Letartóztat­ták a többi köz»ött Lomelina Treia ügyvédet is. Még számos letartóztatás várható. Ujabb házkutatások alkalmával a rendőrség több bombát lefoglalt. A mult éjjel a 3. gyalogez­red kaszárnyája előtt két bobma fölrobbarvt, de csak anyagi kárt okozott. LakovnvBraban letartóztattak tizenhárom munkást, akik a katonákat izgatták. A képviselőház mai ülé­sén a miniszterelnök nyilatkozott a kormány nevében. Kijelentette, hogy a kormány is­meri ,a mozgalom szervezőit ós ismeri rész­letesebb terveiket. — Azt vártuk, — mondotta a miniszter­elnök, — ihogy a lázadók harciasam fognak viselkedni, ami megolkolttá tette volna a moz­most van fciderülőben, ihogy Ázsia és művé­sziét elválaszthatatlanok. Ez az ország elLem­kezőleg egészen európai. Európai és politikai megrögzítése az örök művészet-ellenes áram­latnak. Mágnásaink a Leggyönyörűbb példái annak, hogy a sok százados jómód sem ok­vetlenül csinál kulturát. A furcsán dzsentri­nek keresztelt zagyva és züllött seregnél pe­dig a hottentottákban is megértőbb híveket nyerne .a művészet. Sőt Magyarországon még? az sem véletlenség, hogy itt a zsidóságnak a legértékielenebb eleme jut szóhoz és sikerhez. Az, amely a magyar bűnöket angyali töké­letességgel szedi magára. A népről ne szól­junk, a nép már nincs is. Megölték, vagy ki­kergették az uralkodó barbárok. Mindezek igy lévén, miit akarunk mi? Ámitó művész­pártolások valahogyan el ne hitessék velünk, hogy szükségesebbek vagyunk a belvárosi plébánia-templom vak koldusainál. E koldus, terhelt és hazug magyar kulturában mi any­nyiak vagyunk, mint a megtűrt nők. Nagyon természetes tehát, ha e nők legkiválóbbjaiból válogatjuk múzsáinkat vagy feleségeinket. Ha valaki elkoptatta magát, mint leány, férj­hez megy, mint Vermes Klára. Uj, vonzó címben és köntösben áll rögtön a földesurak és a Lipótváros kóbor ipénzü urai előtt,. S mi­vel ez urak hallottak valamit a művészetről dörögni a küliföldöns tehát kegyelmesen előnyben részesitiik a művész-feleségeket. És mivel mi művészek vagyu/nk és nekünk él­nünk kell, tehát mi nőül vesszük az urak volt galam energikus elnyomását, ök azonban na­gyon gyáván viselkedtek. A katonaság és a rendőri közegek hazaflasan ,a kormány mellé állottak. A kormány a mozgalom fészkét ki­kutatta és elrendelte az eljárás .megindítását. A (kamara egyhangúan bizalmat szavazott a kormánynak. A kormány ugyanezt a nyilat­koztot a szenátusban is megtette és itt is bi­zalmat szavaztak neki. A Gazdasági és Iparbank ügye a pénzügyi bizottságban. — A köztisztasági-telep végleges elhelye­zése. — Közel félmilliós építkezés. — A pénzügyi-bizottság ülése. — (Saját tudósít ónktól.) A pénzügyi bizott­ság ma délután öt órakor ülést tartott Lázár György dr. polgármester elnöklete alatt, a városháza bizottsági termében. A mai ülé­sen a bizottság két fontos ügyet tárgyalt. Az egyik: a Szegedi Gazdasági és Iparbank ügyei, a másik pedig a köztisztasági telep végleges elhelyezése és kiépítése. A Gazda­sági és Iparbank ugyanis egy beadványban azzal a kérelemmel fordult a váro-s tanácsá­hoz, hogy a város a betétjét ne a régebben megállapított föltételek szerint, havi törlesz­tés mellett vonja ki a bankból, hanem kös­sön egy ujabb egyezséget, amelyet a bank betarthat. A pénzügyi bizottság mai ülésén ehez hozzájárult. A köztisztasági telepre vo­natkozólag Somogyi Szilveszter dr. főkapi­tány azt a javaslatot terjesztette a bizottság elé, hogy 315,000 korona költséggel végleg helyezzék el és építsék föl a köztisztasági telepet a Vértó területén, amelyet e célra a közgyűlés már kijelölt. A bizottság a javas­latot elfogadta és igy azt pártolólag terjesz­tik a közgyűlés elé. A pénzügyi bizottság ülését, délután öt órakor nyitotta meg Lázár György dr. pol­gármester. Somogyi Szilveszter dr, főkapi­tány javaslatot terjesztett a bizottság elé, a melyben előadja, hogy a köztisztasági telep végleges elhelyezése sürgős megoldásra vár. A köztisztasági telep jelenleg ideiglenesein van elhelyezve, a Fein-M.lt 1050 négyszögöl nagyságú telepen a Kertész- és az Anna-ut­cák sarkán. Erre a telepre kötött szerződés azonban november 1-én lejár és a tulajdo­nos nem hajlandó a szerződést tovább meg­hosszabbítani. Különben is erre nincs szük­ség, mert a közgyűlés már régebben elha­tározta, hogy a telep végleges elhelyezése vagy leendő maitresseit. S ezt azután ma­gunk között művészi életnek nevezzük. Igy van ez, fiam, ha van is kivétel s ha nem is csináljuk mindig tudatosam, mint ahogy való­színűleg nem csinálja ez a kis bolond Tö­rök. Mások is beszéltek kettenként sl a ré­szeg Török sokszor hallotta a nevét. Berú­gott, sápadt arcát a fiuk felé emelte hát s szó­lott dadogva, egyszerűen: — Most már menjünk a fenébe, fiuk, délben a menyasszonyommal kel] ebédel­nem. ! r--(J (JhiU'díÉ S fölvetette a gonosz Gencsi is a fejét: — Adna neked Klára, ha tudná, hogy milyen rossz társaságba kerültél. Török, a kis, Sovány, lobogó, bolond, magyar színész jámborul s majdnem szepeg­ve válaszolta: — Ó, Klára, az áldott, drága, jó leány, most. mindennap a mS dolgunkban fárad. Annyi látogatást tesz szegény s én hiszem, hogy két derék szerződés lesz a vége. Éljen, éljen s kiürítették az utolsó poha­rat is a fiuk. Az első utcasarkon megostro­moltak egy virágos boltot a művészek. És a bolt minden virágját elküldték Vermes Klá­rának, aki szintén mulatott az éjszakán. Urakkal, akik a szép művésznőtől, ki asz­szony és feleség leend, nem sajnálják a pezs­gőt. Elküldték a bolt minden virágját Vermes Klárának a fiuk, a Török menyasszonyának s az ős — közös múzsáinknak. végett a régi Vértó feltöltessék. A mérnök­ség már el is készítette a terveket és a rész­letes költségvetés is készül. A köztisztasági telep céljaira több na­gyobb építkezés szükséges, amelyeknek költ­ségeit már megállapították. Először is kell egy fölvételi épület, amely 28.000 koronába kerül; a főépület, ahol az összes teendőket lebonyolítják 34.000 korona, két istáló 60,000 korona, egy nyári istáló 15,000 korona, egy kocsiszín 16,000 korona, faszin 2000 korona, összesen 155,000 korona. Ezenkívül javasol­ja a főkapitány, hogy 50 munkás részére épít­senek munkásházakat olyikép, hogy minden munkásnak egy szoba, konyha és faszin jus­son, ezenkívül egy közös fürdőépület, ez 140,000 koronába kerül. Vagyis az építke­zések összesen 295,000 koronába jönnek, te­hát a városnak e célra fordítandó tőkéje leg­nagyobb részben ingatlanná változna át. A telep feltöltésére 40,000 koronát már régeb­ben előirányzott a közgyűlés, erre már fede­zet is van. Húszezer koronát megtakarít azonban a város azáltal, ihogy a régi gimná­ziumrn közeli lebontása által a téglák 'hasz­nálhatók lesznek a makadám burkolathoz, igy az egész telep végleges és teljes rende­zése és kiépítése 315,000 koronába kerül. A főkapitány különösen azért javasolja a telep sürgős kiépitését, mert ezt fontos szo­ciális érdekek teszik szükségessé. A város először is ezzel nagyon sok munkanélküli embert munkához juttat, továbbá a pangó építkezési ipart is föllen-diti. Anyagi szem­pontból pedig igen méltányos föltételek mel­lett szerezheti meg az erre szükséges pénzt. Egyik szegedi bank 6 százalékos kamat mel­lett adja a pénzt, amelyet a városnak tiz év alatt kell visszafizetni. A főkapitány javaslatához először is Obláth Lipót. szólott. Az iránt érdeklődött, hogy nem lehetne-e az összes épületeket a belvárosi templom és a régi gimnázium le­bontásából származó téglákkal fölépíteni. Becsey Károly dr., miután kölcsönből kellene fedezni az építkezést, a javaslathoz nem járult hozzá. Szerinte a jelenlegi idő nem alkalmas kölcsönök (fölvételére. Épen ezért, azt indítványozta, hogy a város várjon addig ezzel, rnig a pénzügyi viszonyok jobbra for­dulnak, most pedig vegye le a kérdést a na­pirendről. Wimmer Fülöp a főkapitány javaslata mellett emelt szót. Szerinte a 6 százalékos kölcsönügylet olyan előnyös, hogy azt meg kell csinálni a városnak, mert hiszen normá­lis időben is csak egy fél százalékkal olcsóbb a pénz, ez a félszázalék pedig megtérül az által, hogy jelenleg az építkezés sokkal ol­csóbb, mint máskor. A városnak egyébként is erkölcsi kötelessége, ihogy a munkanélküli­ségen segítsen, ha ez módjában áll. A bizottság ezután elfogadta a főkapi­tány javaslatát és megbízta a tanácsot, hogy azt pártolólag terjessze a közgyűlés elé. Balogh Károly pénzügyi tanácso's elő­terjesztette a Szegedi Gazdasági és Iparbank kérelmét. A városnak ugyanis 250,000 korona betétje van a banknál, az árvaszéknek pedig 64,000 korona. A bank igazgatósága arra kéri a várost, hogy a betétjét ne a régi egyezség alapján vegye ki, mely szerint havonta négy­ezer koronát köteles fizetni a bank, hanem egyezzék bele abba, hogy a bankba befolyó összes törlesztéseknek akkora százalékát kapja ki három havonként a város, mint a mekkora százaléka a város betétje az összes betétnek. A többi hitelezők ebbe már mind­nyájan belementek, csak a várostól függ te­hát, hogy a bank üzleteinek csöndes lebonyo­lítása elé ne gördítsen akadályokat. Balogh Károly javasolta, hogy a bank kérelmét tá­mogassa a pénzügyi bizottság. Megállapítot­ta, .hogy a város betétje a bank teljes betét­jének 24 százaléka, az árvaszék betétje pe­dig 8 százalék. Kiss Arnold ezt ellenezte. Véleménye szerint ez nem elég garancia, hogy a városi megkapja a pénzét. Balogh Károly kifejtette ezzel szemben< hogy ez teljesen elég garancia, mert a bank 3 év /'alatt lebonyolítja összes üzleteit ÉS különben is ebbe az egyezségbe a város csak

Next

/
Thumbnails
Contents