Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-29 / 99. szám

1913. április 30. DÉLMAQYARORSZÁO 69 perc alatt lezajlott egy egész tragédia. Családokat gyász/ha borító tragédia. És ki a bűnös ennek a tragédiának az előidézésében? Vájjon csak a gyermek, aki elsütötte a fegyvert? Vagy az apa. is, aki gondatlanságból nem akasztotta elég magasra a fegyvert? Én ugy érzem, ihogy itt van még egy .más bűnös is. Bűnös az egész társadalom, 'vagy legalább is a társadalom miniden egyes tagja, aki már a zsenge gyermekkorban fegyvert nyom az ártatlan gyermek kezébe. Fegyvert. — játékszerül. Mikor a. haladó lkultura kiváltotta az emberiségből a világbéke eszméjét, ugyanakkor még olyan játékszereket adunk igyermekeinkinek, mint a Zrínyiek korában. Mentségünk talán, ihogy ez egy csöppet sem nagyobb irónia, mint az, hogy mig Hágában megépítették a világbéke palotáját, addig a Balkánon százezrével hullottak a harc tüzében az emberek. Mentségünknek mentségünk lehet ez, ide az, hogy egyáltalán mentségre szorulunk, bü- j neink legszeraibeszökőbb bizonyítéka. i Zsám. 1 • ..nninf«umn»inl»iiiu«nHm....i..i».i Vidéki újságírók ösztöndija. (Saját tudósitónktól.) A Vidéki Újságírók Országos Szövetségének igazgatósága vasárnap a két ezer koronás újságíró ösztöndijat Faragó Rezsőnek, a Szalontai Lapok szerkesztőjének és Papp János dr.-nak, a Nagyvárad szerkesztőjének ítélte oda. Ezzel a döntéssel kapcsolatban ismét részletesen kell foglalkoznunk azzal a rendszerrel, amely az újságírói ösztöndijak odaítélésével úrrá lett. A V. H. O. Sz. mai összetételében, és vezetésével távolról sem tölti be azt a helyet, a melyet az újságírók anyagi és erkölcsi előbbrejutásáért meg kelleme hódítania és minden valószinüség szerint ez az oka annak, hogy az ösztöndijak odaítélésénél évről-évre sérelem éri az ujságirótársadaknat. Sietünk előrebocsájtani, ami különben se kenyerünk, hogy nem akarunk személyi kérdést csinálni a döntésből. A V. H. 0. Sz. pedig, azért, mert újságírók egyesületének kellene lennie, ép o!y kevéssé tarthat igényt arra, hogy munkásságát kritika nélkül vegyük tudomásul, mint más egyesület. Az újságírók ösztöndiját az első évben Palócz Sándor kapta meg, aki nem újságíró és fia a V. H. O. Sz. főtitkárának és egy újságíró. A második évben Fenyves Ferenc, aki lapszerkesztő és igazgatósági tagja a V. 11. O. Sz.-in.ek és egy fiumei újságíró, aki a V. H. O. Sz. ih. alelnökének lapjánál dolgozik. A harmadik évben — az idén — igazgatóság ugy találta jónak, hogy Faragó Rezső szerkesztőnek, igazgatósági póttagnak és Papp János dr. szerkesztőnek, igazgatósági tagnak juttassa a miniszter ösztöndijat. Csináljunk ezek után kis statisztikát. Három éve áll fenn az utazási ösztöndíj és megkapta az alatt az idő alatt, hat olyan, ur, akik közül 3 már szerkesztő s vagy közeli nexusban van a V. H. O. Sz. vezetőségéinek egyikmásik tagjával, vagy maga is az, 2 munkatárs és 1 nem újságíró. Az olyam egyesületben, mely egy foglalkozáshoz tartozókat kíván reprezentálni, elengedhetetlen föltétel, ,a szociális megértés és berendezkedés. A V. H. 0. Sz.-től, amelyben a nem újságírók még számbeli többségben vannak, nem kívánhatjuk meg, hogy a mi álláspontokra tudjon helyezkedni, akik a dolgok természeténél fogja ujságiró-érdekeknek vagyunk SZÍVÓS és merész harcosai. De a V. H. O. Sz. igazgatóságától, amelyet újságírók leszerelhetetlen és visszaverhetetlen mozgalmára frissítettek föl újságírókkal, más döntést bátorkodtunk várni. A fentebbi kis statisztikához nem kell több kommentár, minthogy erő- és időpazarlásnak tartanok ebből az alkalomból újból megrajzolni azt a kincs szerepet, mely az újságírók szociális boldogulásának' tudatos és balga hátráltatásában a V. H. 0. Sz.-nek kijut. ! SSCIABSAEBAAXXKAIAHICBAKHAIRBASAAHNAAIIISBXA.ÍIUCSBBSB.S.A Forradalom Lisszabonban. — Bombarobbanás és sortűz. — (Saját tudósitónktól.) Lisszabonból jelentik: Egy állítólag republikánus csapat a mult éjjel mozgalmat inscenáit, melynek célja még ismeretlen. Azonnal intézkedések történtek a zavargások megakadályozására. Az éjszakai incidens csupán a hadsereg hazafiasságát bizonyította és arra indította a kormányt, hogy intézkedéseket tegyen a lázadók ellen. Az éj folyamán a kaszárnyák előtt tüntetések voltak. A tüntetők éltették a köztársaságot. A katonák vak sortüzet adtak és sikerült is a tüntetőket szétszórni. A rendőrség a radikális republikánus egyesülés helyiségeiben busz embert letartóztatott. Reggel 3 órakor Graza városrész tüzérségi laktanyájában két bomba fölrobbant. A minisztertanács összeült, hogy a teendő katonai intézkedésekről határozzon, A 'kormány, a mely a monarohvstáknak és az úgynevezett extrémszindikalista republikánusoknak legutóbbi közös agitációjáról értesülve volt, megtett minden óvóintézkedést az esetleg kitörő zavargás elfojtására. Az éj folyamán néhány bornbarobbanás és revolverlövés hallatszott, nyilván jeladásul a mozgalom kitöréséhez. A kaszárnyák előtt összecsődülő csoportosulásokat a republikánus párt hivei a rendőrséggel és a csendőrséggel együtt azonnal szétszórták. A radikális republikánus szövetség gyűlésező helyéül szolgáló egyik Iház átkutatásánál puskákat találtak. Három embert letartóztattak és a házat rendőrileg lezárták. A város külső képe rendes. A közönség a dolgokról csak az újságokból értesült. Kétségtelennek látszik, hogyha egyáltalában mozgalomról lehet szó, az mindenesetre meghiúsult. Guerdas tábornokot, Andrade és Limidias századosokat, Lobo, Pimentel, Tossantos és Diniz hadnagyokat letartóztatták. Ujabb letartóztatások küszöbön állanak. A tengerészcsapatok szigorúan keresztiilvitt készenlétben állanak a kaszárnyákban és a hadihajók fedélzetén. Az 5. gyalogezred kaszárnyájának kapujában négy bombát találták. Az Almirante Reis cirkáló parancsot kapott, hogy elutazásra készen álljon,. Azt hiszik, ihogy a letartóztatottakait a gyarmatokba viszi és ott fognak felettük ítélkezni. Az első reggeli órákban mintegy száz tüntető lövöldözve és a radikális köztársaságot éltetve, megjelent a műszaki csapatok laktanyája előtt és kijelentette, ihogy az utcákon összeesküvők vannak és sürgősen a köztársaság védelmére kell sietni. A tüntetők sürgetése ellenére a .műszaki tisztek nem akarták a kaszárnyát felsőbb parancs nélkül elhagyni. A tüntetők azután a republikánus egyesület helyiségébe mentek, .ahol fegyvereket adtak nekik. Többen bambákat kaptak zsákokba becsavarva. A város központján letartóztatások történetek. A kaszárnya előtti tüntetők között volt Lima Diac százados, aki a főparancsnoksághoz igyekezett, de útközben egy lovasosztály letartóztatta. Hír szerint több tengerésztiszt lés a republikánus gárda több tisztje ellen elfogatási parancsot adtak ki. Néhányat már le is tartóztattak. Alcen.tare külvárosban két bomba fölrobbant. A csapatokat készenlétbe helyezték. Vattás és erkölcs. — Broda tanár előadása. — (Saját tudósitónktól-.) A Lloyd-társulat nagytermében vasárnap délelőtt a szabad gondolat hivei gyűltek össze, hogy meghallgassák Broda Rezső dr.-nak, a párisi École libre tanárának nagyérdekü előadását, mely a vallásoktatás nélküli erkölcstanitás .franciaországi tapasztalatait és ennek a témának széleskörű szociológiai megvilágítását ölelte föl. Az előadást a szegedi Társadalomtudományi Társaság rendezte s általa módot nyújtott arra, hogy a modern erkölcsinevelési problémák a .leghivatottabb interpretáló részéről igazán kiváló és emelkedett szi.nvonalon álló értekezés keretében kerüljenek .megvitatásra. Az érdekes vendéget Hollós József dr. elnök üdvözölte lelkes szavakkal, röviden jelezve Broda tanár nemzetközi akciójáhaik kereteit és súlyát. Majd Broda kezdett el beszélni inkább poroszos, mint osztrák kiejtéssel; némi 'nyelvhibával bár, de annál nagyobb belső hevüléssel. A kérdés láthatóan érdekelte az egybegyűlteket és a szépen tagolt, lendületes német nyelven elmondott szabad előadást feszült figyelem és érdeklődés kisérte. A széles tudásu professzor mindenekelőtt a francia oktatási 'alaptörvény rendelkezéseit ismertette és kifejtette, hogy menylyire téves fölfogás e törvényben valami valásellenességet keresni. A törvény a legtökéetesebb szabadelvüséget valósítja meg: azokat az elemi iskolás gyermekeket, akiknek szülei a valláserkölcsi tanítást kívánják, egyházuk lelkésze oktatja a tanterv megállapitott óráiban és csalk azok tanulják a polgári erkölcstant, — amely iminden vallási szinezetíől ment, — akiknek szülői ezt kifejezetten kívánják. Természetesen a városi lakosság és a kulturáltabb megyék lakosságának nagyobb része az állami erkölcstanitás hive. Majd pedagógiai szempontból világította meg az előadó a témát, ismertette a polgári erkölcstan praktikus alapelveit, a tantervet és a tankönyveket és igen vonzó modorban, élénk és közvetlen tapasztalásból eredő eseteken mutatta ;ki azt, ihogy .milyen intenzív ,és emelkedett a francia köztársaság erkölcsi oktatási rendszere, amely már a jövendő polgár, hazafi és társadalmi ember egész szellemi konstrukcióját előkészíti. Rendkívüli érdekességü volt azoknak a módoknak ismertetése, mélyek által az újkori erkölcstanitás szellemét a francia pedagógusok az ifjúság leikéibe csöpögtetik. Az élet mindennapi eseményeiből merített apró példák föltárásával olyan képzeletbeli helyzetbe állítják bele a gyermeket, melynek megoldását önmagának .kell megtalálnia. Igy gyakorlati útmutatásokkal, tárják föl előtte a szolidaritás, figyelmesség, önzetlenség, áldozatkészség, takarékosság és önmegtagadás nagy emberi értékeit. Az élőadó. ismertetett néhány ilyen ötletes példát, melyek pedagógiai szempontból is nagyon becses útmutatásokat tartalmaztak. Broda lelkes konifessziója szerint a mai francia közerkölcsön már igen erőteljes nyomot hagyott az a körülmény, hogy a vallástanitást 1883. óta elválasztották az erkölcstan itástól. Az .élet kemény iskolája mindenesetre erősebb próbára teszi ,az embert, mint az iskola, de az iskolában elsajátított liberális fölfogást a francia gyerek magával viszi az éíetibe és későbbi tevékenységére rányomja az igazi és modern emberszeretet hitvallásának bélyegét. Ez pedig rendkívüli érdeme a mai francia pedagógiának. A mindvégig igen élvezetes előadást a hallgatóság hosszú és lelkes tapssal jutalmazta. Hiidessen a D élm agyaioiszágban