Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-27 / 98. szám

12 "" DÉLMAGYARORSZÁG 1913. április 27. — Igaz, visszavonulok, öreg ember va­gyok és immár negyven év óta vezetem ezt a 'kórházat, fáradt vagyak és érzem, hogy az a nagy munka, amelyet itt el ikell végez­nem, már fáraszt. És ezért átadom helyemet a fiatalabb erőknek. Visszavonulásomkor a meglégedés érzésével nézek vissza pályám­ra, mert nagy megnyugvással tölt el, hogy én alattam fejlődött ez a kórház a gyár-utcai kis kórházból a mostani hatalmas kórház­zá. A kórháznak, amely az országban az el­sők között van, minden betegségre van osz­tálya. És igy magyarázható, hogy évenkint 28.000 ambuláns betegünk van, akik az or­szág minden irészéből fölkeresnek bennünket. Habár a kórház a zsidőkórház nevét viseli, sohasem tekintettünk arra, milyen vallású a beteg. A 28.000 ambuláns beteg között 60 százalék a keresztény, az osztályokon levő betegek közül pedig 30 százalék a nemzsidó vallású. Mindezek a dolgok jól esnék nékem és mikor eltávozom ebből a kórházból, arra gondolok, hogy milyen szép hivatást töltöt­tem be itt negyven éven keresztül. Hogy ki lesz ,az utódom, azt nem tudom, bizonyára igen sokan fognak pályázni. — Vitriolos boszu. Szolnokról jelentik . Tegnap délelőtt Czuker Imre szolnoki bőrke-' rdskedő cég irodájában Takács Ferenc jó­módú monori csizmadia vitriollal leöntötte a cég tulajdonosát és az üzletvezetőt, Klein Hermarit. Az eset után Takács a csendőrsé­gen őriként jelentkezett és az előzményekről ezt mondta jegyzőkönyvbe: — Pár év előtit a Czniker-oégmelk imég igen kicsiny öőrüzléte volt, egyszerre azonban niagyo/bib arányokban keizd'ett djblgozni. A vagyohosiabb csizmád iákat niagyobb bevásár­lásokba vitte bele, azzal hitegetvén őket, hogy ráérnek évek múlva megfizetni a vétel­árat. A tartozás fedezésére váltókat vett, biz­tosítási okiratokat Íratott alá, a cég szóbeli Ígéreteiről azonban nem adott irást. Mikor azután a csizmáid iák 'adóssága már annyira fölszaporodótt, amennyit a vagyona elbírt, váratlanul peresítette az egész követelését a óég. A pert gyorsan követte a végrehajtás, az árverés, melyen rendcsen a cég vásárolta össze potom áron az ingatlanokat. Igy jár­taik el velem is, bár busás kamatokat véve, bejöttem a cég irodájába és könyörögtem, hogy ne tegyenek egészen tönkre. (Elu'tasitot­tak, sőt kinevettek, annyira el voltam kese­redve, hogy kivettem a zsebemből n vitriolos üveget és a tulajdonost s az üzletvezetőt vé­gigöntöttem. Kiugráltak az ablakon át az ut­cára, én pedig eljöttem a csendőrségre. Bű­nösnek nem érzem magamat, mert sok száz iparostársamat némileg megbosznltam. Kihallgatása ütán .a oesudŐrség Taká­csot hazabocsátotta. Az eljárást folytatják el­lene. A kereskedő ós az üzletvezető betegen fekszenek. — Halottrabló ápolónő. Néhány nap előtt a budapesti rendőrség halottrablás miatt letartózattta Putoczky Ferencnét, szü­letett Mafuska Ágnest, aiki egy fővárosi sza­natóriumban, mint ápolónő volt alkalmazva. Putoczkyné ugyanis egy halott, Clapere Fe­rencné í íj léből ellopott egy hárottiezernégy­száz korona értékű fülbevalót.:Vallatás során Eperjessy .kapitány élőit kiderült, hogy Pu­töczikynénak valósággal rétnrégénybe illő múltja van. Hat év előtt a Rókus-kórházban volt ápolónő, itt is lopott, ,ugy, hogy rövide­sen elbocsátották. Egy alkalommal összeve­szett egyik társnőjével, akim ugy akart bo­szut állni, hogy egy műtét alatt eltüntette az egyik operáló kést és a papírkosárba dob­ta. A rriütét után'észrevették az orvosok, hogy a kés hiányzik. Borzasztóan megijedtek és arra gondoltak, hogy a 'kést az operált beteg gyomrában felejtették. Visszafektették a be­teget a műtőasztalra, újra fölbontották és újra összevarrták. Csak később derült ki Pu­toczkyné borzalmas boszuja. Az asszonynak volt szive végignézni, hogy a beteg hogyan szenvedi el a kétszeres műtétet. Putoczkyné különben mindenütt lopott és a házkutatást végző Papp Ferenc detektív egész tárházát taiáita a lopott laboratóriumi műszereknek és ékszereknek. Putoczkyné most ugy 'akar menekülni, hogy őrültséget sítóütál. • — Rablóbanda. Bajáról jelentik: Két hónappal ezelőtt Torjáne községben a tanító lakásának ablakán ismeretlen tettesek az esti órákban hatszor belőttek. A lövéseik a tanító feleségét és kis gyermekét súlyosan meg­sebcsitették. A vizsgálatot megindították, de a merénylők nyomtalanul eltűntek. A csend­őrség akkor azt hitte, hogy a merénylet bo­szu miivé volt, azonban a vizsgálat további során megállapították, hogy szervezett ban­da Ikövette el a merényletet,, mely bandának főfészke Torjáne és Kásád községekben van. A csendőrség titokban folytatta a nyomozást, amelynek tegnap eredménye is volt és a ban­da tagjait Skölmik Márk, Gsólies Péter, Ma­tovics Pável, Szvetics Jócó és Zsivkovics Pé­ter személyében elfogták. A bandia elfogatása meglehetősen izgalmas volt, mert Szvetics revolverrel, Matovics pedig karddal támadt az őket körülvevő csendőrökre. Lefegyvere­zésük után kihallgatásukkor elsőnek a tor­jánoi tanitó ellen elkövetett merényletet is­merték be. Ezt azért követték el, mert azt hitték, hogy (aznap a tanitó nagyobb ösz­szeg pénzt hozott magával Bajárói a torján­ci szövetkezet részére. Ezt a pénzt akarták megszerezni. A rablóbandára eddig tizenkét ritonáliást, harminc betörést és lopást, öt va­gyonrongalást, husz testi épség ellen irányuló merényletet és két gyilkossági kísérletet si­került rábizonyítani. A csendőrség a vizsgá­latot folytatja, mert azt hiszik, hogy .még igen sok más bűncselekményt is követtek el a banda tagjai. — A kisipari és gyári munkások, ille­tőleg munkaadók figyelmébe. A kereskede­lemügyi miniszter elhatározta, hogy éven­kint bizonyos számú jutalmat ad a kereske­delmi és iparkamarák javaslatára oly ipari munkásoknak, kik hosszú és hűséges szol­gálattal és ezzell párosult egyéb kiváló jó tu­lajdonságokkal erre érdemeket szereztek. E jutalmakból évenkint 5 esik a szegedi keres­kedelmi és iparkamara területére (Szeged, Hmvásárhely, Baja, Szabadka, Újvidék, Zom­bor városok, Csongrád és Bácsbodrog vár­megyék) és ezek rendszerint minden évben a karácsonyi ünnepek körül osztatnak ki megfelelő ünnepélyességgel. A kitüntetett munkások mindegyike 100 koronát és a ju­talmazás indokait tartailimazó elismerő ok­mányt kap. A kitüntetésre való javaslatté­tel és a jutalmak kiosztása a kamara fölada­tát képezvén, fölkérik ez uton a kerület mun­kaadóit, ugy a gyárosokat, mint a kisiparo­sokat, hogy közöljék a kamarával azon munkásaik névsorát, — az azokra vonatkozó és a juatalomra való érdemességet bizonyító adatok kiséretében — kiket a jutalmazásra érdemesnek tart. A kitüntetésre való igény elöföltételei a következők: 1. magyar állam­polgárság, 2, tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás (kapus, kocsis, gyári irodaszolga és más ily természetű szolgála­tot teljesítő a jutalomra igényt nem tarthat), 3. legalább 15 évi megszakítás nélküli műkö­dése az ipari munka körében (tanoncévek beszámitbatók, évadhoz kötött ipari munká­ban alkalmazottaknál a teljesen betöltőit évadok teljes évekkel egyenértékűnek tekin­tetnek), 4. a rendes munkabér, vagy munka­kereset évi össze, a bejelentés .évében 2900 koronát meg nem haladhat. Mindezen felté­telek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg a munkakönyvvel, vagy annak hiteles másola­tával bizonyitandók. A kellően fölszerelt ajániások legkésőbb folyó évi junius hó 20-ig küldendők be a kamarához. — A statisztikus. Egy kisebb jelentőségű ügyet tárgyalt ma délelőtt az aradi törvény­szék bün'tetőtanáosa. Az ügy kis jelentősége azonban nem Akadályozta ianeg a vádlottat aibbatn, ihogy ne sorakoztasson (fel eigy egész csomó kétes exisztenciát, mint tanút. A koronatanúja egy furcsa eleganciával öltözött fiatalember volt. Az elnök a szokás | szerint figyelmeztette (a tanút, Ihogy csak az igazat vallja, aztán áttért a:z általános kér- . désekre. — Mi a foglalkozása? — kérdezte végül. . — Statisztikus! — válaszolt a tanú nyu- ^ godtán. , ' * — Statisztikus? — kérdezte csodálkozva az elnök. — Igen! —válaszolt határoz ottan a tanra. — fis hol, az országos statisztikai hiva­•talibam? • i— .Dehogy, kérem! Az aitedi színházi­ban! — A lelefon szerencseszámai. Nem­csak Kisnagynak, Törökországénak vannak szerencseszámai. Van a telefonnak is. Meg­történt, hogy egy fiatalember, erősen tagolva a számokat, a központtól kérte, hogy kös­sék össze 6—10—13—17-val. „Ilyen, telefon­szám nincs!" — hangzott a válasz. A fiatal­ember még kezében tartotta a kagylót és iime, nemsokára jelentkezett Moskovitz cipő­gyárának szegedi képviselete. A telefonos­kisasszony megértette, hogy a 6 gyermek­cipő, a 10 és 13 egy elegáns női cipőnek, a 17 pedig a legfinomabb sevrócipőnek jelenti az árát a kitűnő keresett cipőüzletben. T-TÉR*) J£$0fia£3&.53£gtt»!SaŰJteS £521 SSESíS Modern FÉNYKÉPÉSZETI műt erem RUTKAI ÉS VITKAY Szeged, Kárász-u. 15. (Corso­kvéházzal szemben.) szájpadlás nélkitf. Az általam készi-c tett rágásra kitűnően használható a valódi fo­gaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továbbá arany koro­nákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. A japánok gyakorlati érzéke azonnal felismert* as MT uj "91 - RFEKHIÜ" íummlMrok . „DUldUN fTfy számos előnyéit! rázkódtatása klsérval müvek Budapest, VII. *) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal fele­lősséget a szerkesztőség.

Next

/
Thumbnails
Contents