Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-26 / 97. szám

12 — Gyorsírók Ünnepe és Markovits szobra. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete népes választmányi -gyűlést tartott Szász Hugó dr. elnök-lesével az egyesület hivatalos 'helyisé­géin. A választmány elhatározta, hogy a Markovits Iván szobrát augusztus 15-én lep­lezteti le. A szobrott Horváth Géza szobrász­művész készíti. — -Augusztus 1—13. között lesznek Budapesten a nemzetközi gyorsírást ünnepségek, amelyekre Ausztriáiból, Német­Francia-, -Angol- és Spanyolországból több mint kétszázan jelentették be részvételüket és áliig lesz kultúrállam, amelyből néhányan el n-e jönnének -az ünnepségre, amelyet a ma­gyar gyorsírók a Gaibelsberger—Markovits rendszer félszázados jubileuma alkalmából tartanak. Augusztus 14-én a magyar -gyors­írók külföldi vendégeikkel együtt megnézik a földrengés által sújtott Kecskemétet, ahol a város vendégeli őket, onnan 14-én este jön­nék Szegedre, ahol 15-én délelőtt lesz Marko­vits Iván szobrának leleplezése, délután ipe­dig népünnepély Újszegeden. Szegedről 16-án távoznak a vendégek az Aldunára. — -A -má­jus 10—-12-ig tartandó jubiláris gyorsiró -ver­senyre, amelynek rendezői között a Szegedi Gyorsírók .Egyesülete is szerepel. Szegedről körülbelül százan utazn-ak föl az egyesület képviseletévél a 'választmány Dobay Gyula dr. -elnököt, Katona Dávid dr. főtitkárt és Torma Károly könyvtárost kérte föl. Katona Dávid dr. főtitkár jelentette, hogy az Orszá­gos Gyorsíró Tanács az egyesületnek -a kul­tuszminiszterhez intézett mindhárom fÖT'ter­j&sztését ímelegen, pártolóan terjesztette a miniszterhez. -Az egyikben a gyorsírás köte­lező tárgyává tételét, a másikban csakis el­fogadott gyorsirási rendszer tanítását sür­gette az egyesület, a, harmadikban a rendsze­rek közötti versengések ellenőrzését és a gyorsírás tanításának fölügyeletet kívánta. Főtitkár jelentést tett a mároi-us 9-én .Szege­den -tartott -gyorsirási versenyről, amelyen 1500 korona jutalmat osztott ki az egyesület. — Emelték a vajda gázsiját. Nagylak községben még Mária Terézia királynő ideije óta laknak a -cigányok és ember-emlékezet óta .nem volt velük -baij, mert a politikai 'köz­ség jóváhagyásával vajdát választottak ma­guknak és -a rendre éberen ügyeltek. Dolog­talan vagy ittas cigányt maguk között nem tűrtek, sőt országos vásárok -alkalmával ők vigyáztak legjobban, hogy idegen eigány-ok n-e garázdálkodhassanak. -A nagylaki eigány­vajdána-k -a politikai község hivatala betöl­tésóért évi ihusz korona fizetést -adott. Most, hogy a község 'tisztviselőinek fizetését ren­dezték, Rostás János cigány vajda ás kérel­mezte fizetése fölemelését, hivatkozva -a meg­drágult viszonyokra. A községi -elöljáróság méltányolva a kérelmet, a vajda fizetését 20 koronáról 30 koronára emelte (föl, egyiben fel­hívta, hogy kötelességét a község -rendjének fen-tartása körül őseihez méltóan, imint ad­dig, továbbra is teljesítse. — A kolozsvári magyarság a lázító román papok ellen. Szatmáriul jelentik: A Jaczkovics Mihály püspöki vikáriussal tör­tónt incidens az egiósz országban .nagy föl'há­borodást keltett, különösen- az erdélyi ma­gyarság körében. A kolozsvári magyarok tegna-p levelet intéztek Morvay Károly szat­mári vizsgálóbíróhoz. A -levél szövege a kö­vetkező : „Azon minősíthetetlen gaz merényletek tárgyában folytatott vizsgálati eljárással, a melyet Szatmármegyében némely kötnivaló oláh papok egy uj üdvös magyar intézmény képviselője ellen a buta néppel inszcenáltak, a mint olvastuk, nagyságod lévén megbízva, kérjük és elvárjuk, hogy a hazaáruló tette­sek ellenében a legkérlel-hetetlen-ébb szigor­ral jár el. Az ilyen papoktól elsőben is az -ál­lami szubvenció feltétlenül bevonandó. Ezek mind kötni való „lacfalusi" pópa alteregói, kit rég megperzselni kellett volna. „A kolozs­vári magyarság". A „lacfalusi" szót azzal kell értelmezni, hogy a lacfalusi gör. kat. román lelkész a leg­"" DÉLMAGYARORSZÁG nagyobb román agitátor. Morvay Károly vizsgálóbíró a levelet a többi érdekes levelek közé tette. — Párbaj — csendörökkel. A bihar­megyei Tenke községiben -tegnap reggel véres kardpárhaj volt Székely Aladár dr. és Tintiu Aurél dr. ügyvédek közölt. A pártbaj, amely­be ÖKs'/yezólaí-kozásj adött alkalmat;, reggel öt órakor folyt l-e a. Hungária-szálló nagyter­mében. A -harmadik összecsapásnál Tintiu ti­zenöt oentiimóter bosszú vágást kapott a mel­lére, mig Székely dr. a hátán sérült meg je­lentéktelenül. Éppen a párbajról -felvett jegy­zőkönyv irásá-val voltak elfoglalva, a segédek, amikor egyszerre csak cesndőrök nyomultak be a terembe. A csendőrőrsvezető uigyanis bizalmas uton értesült a párbajról és karha­talommal akarta megakadályozni a viadalt. Amikor az egyik segéd, dr. Kile meglátta a csendőrök vezetőjét, igy szólt: — Sajnos, elkésett őrsvezető ur! Az őrsvezető nyomban kihall,g-atita a megsérült fel-eket, a segédeket, az orvosokat ós a párbajról jelentést tett a nagyváradi ügyészségnek. — A szatmármegyei román izgatók. Nagykárolyból jelentik: Papp Antal munká­csi püspök, a hajdudorogi uj görögkatolikus egyházmegye apostoli adminisztrátora, Ma­rosán György kismajtényi és Csordás sza­mosdobi plébánosok ellen megindította a ká­noni feg} elmi vizsgálatot. A püspök egyszer­smind fölhívta Marchis Romulusz nagyká­rolyi főesperesí, hogy a szigorú megtorlás megelőzése érdekében a román, papságnál hivatásának megfelelően érvényesítse niér­sékjő befolyását. — Pincérek országos kongresszusa. A kávéházi, szállodai és éttermi alkalmazot­tak e hó 28-án országos kongresszust tarta­nak Budapesten. A kongresszusnak: nyolc ipontj-a van, közöttük tárgyalni fogják az ipartörvény revízióját és a szabadnap kérdé­sét is, amely -alighanem heves harcra fog al­kalmat -adni. Hasonlóképen a munkaköz ve­títés kérdése is sorra kerül, merít a munká­sok ezt maguknak követelik, mig a főnökök résziben a hivatásos közvetítőket akarnák a közvet,itéssel felruházni, részint a munkaadók egyesületét, amely viszont pártoskodó s -azo­kat a munkásokat, akik nem -alázzák m'eg magukat, -hónapokig sem juttatja munkához. A munkások szakegyletének már eddig is si­került ezekkel szemben a közvetítés egy ré­szét a maga részére megszereznie s a kon­gresszus egyik főfeladata lesz a szakegylet irtunk a kőzve ti tését tovább kiépíteni. A kon­gresszusra a szegedi szervezet is loüld ki kép­viselőt. — A gyertyámosi bankbukás. Gyertyá­mosról jelentik: A botrányos körülmények között csődbe ker-ült Gyertyámosi Takarék­pénztár ügyében -az érddkeltek most gyülé-st tartottak, amelyen határozni ke,Illett volna a fölszámolás kérdésében. A csődtömeg-gond­nok azonban -nem jelent meg, miire a közgyű­lés megbízott négy bizalmi férfiút, -hogy a csőd föloldása tekintetében- kezdje meg a tárgyalásokat a tömeggon-dnokkal. Röser Ádám elnökölt a csődbe jutott Gyertyámosi Takarékpénztár érdekeltjeinek mai gyűlésén. Krausz Ferenc dr. billédi ügyvéd, tömeggon-d­nok ,a gyűlésre nem jött el és igy a fölszámo­lás kérdésében nem hozhatták -döntést. A megjelentek egyh-angulag megbízták ifj. Rö­ser Jánost, Rotsching Jánost, Krémer An­drást és ifj. Méhler Mártont (Nagykilkinda), hogy a csődíeloldás tekintetében a tárgyalá­sokat ikezdj-ék meg. Az egyezség megkötését teljesen a négy bizalmi férfiú belátására bíz­ták. Guist verseei takarékpénztári igazgató -hozott magával egy jegyzéket, amelyből ki­tűnt, hogy ifj, Röser, Knopf Jakab ós neje, a Gyertyámosi Téglagyár és az Agricola több miint 700,000 koronával tartoznak az intézetnek. A váltóálllomány kitesz 160,000 koronát, a visszleszámitoiás volt 700,000 ko­rona. Ezzél szemben van vagyon: az intézeti 1913. április 27. ház 24,000 korona értékben és mintegy 100,000 korona behajtható követelés. Guist igazgató kijelentette, h-ogy az igazgatóság tagjai előtte ugy nyilatkoztak, hogy készek megfizetni sajátjukból a /tömeggondnoik ki­adásait, ha a csődöt megszüntetik. — Vesztegető zsebtolvaj. Sátoraljaúj­helyről jelentik: IIosenwald József nyíregy­házi születésű ihires zsebtolvaj, ki Sátoralja­újhelyről -örökre ki van tiltva, a napokban visszajött, -de egy rendőr tetten érte és le­tartóztatta. Rosenwald ekkor pénzt nyomott a rendőr mark-álba, hogy bocsássa szabadon. A rendőr a -pénzt elvette és a zsebtolvajt be­kísérte a rendőrségre, hol -följelentette vesz­tegetés 'kísérlete miatt. A rendőrkapitány Ro­senwaldo't titkos kivándorlás miatt is még­büntette. —• Tanulmányut. A város felügyelete alatt álló nyelviskola igazgatója nagyszabású tanulmányutat tervez Ausztria, Svájc és Franciaországon keresztül Angliába. A tanul­mányut 45 -napig tart. Útirány: Budapest, Bécs, Selztliál, Innsbruck, Feldlkirch, OBre­genz, Sch-affhausen, Genf, Pontarlier, Dijon, Páris, Amiens, Calais, Dover, London, Diep­pe, Boulogne, Reims, Strassburg, Karísruhe, Stuttgart, München, Salzburg. Indulás juiLius 3-án, visszatérés Szegedre augusztus 17-én. Dij 750 korona (útiköltség, lakás, ellátás), stb. Jelentkezni lehet junius 10-ig. A jeü-ent­kezők 50 korona előleget fizetnék. -Bővebbet Jakab Dávid tanárnál Fodor-utc-a 33., II. eme­let, május 1-től Bokor-palota II. emelet. — Féltékenységi merénylet az esküvő napján. Salzburgból jelentik : Az itteni tem­plomban április 22-én volt Latsch József és Hohnbuehner Viktória esküvője. Az esküvő apján hajnali négy órakor a menyasszony kásán féltékenységből merényletet kövef~ jfc -el a menyasszony ellen. Előbbi kedvese, Hubner József megleste és midőn a meny-asz­szony az istállóba ment, liogy napi munkáját elvégezze, revolverből rálőtt. A golyó a menyasszony nyakát ós vállát horzsolta. Hub­ner abban a liiszemiben, hogy megölte volt kedvesét, önmaga ellen fordította a fegyvert. Sebesülésébe bele is halt. A menyasszony llior­z-solása nem voit veszedelmes, u-gy, hogy -az esküvőt meg lehetett tartani. — A lestenografált becsületsértés. Azokat -az embereket, akiknek -a -gazdálkodá­sánál nagy része van abban, hogy egyik bank ,a másik után omlik -össze, szomorú ko­mikinimmal jellemzi az a becsületsértési pör, mely most indult meg Nagyváradom. Mint onnan írják, Grosz Zsigmond nagybirtokos ia min-ap fia, Grosz Imre dr. ügyvéd társasá­gában megjelent -a Biharmegyei Takarék­pénztár -igazgatójánál Havas Mórnál s vala­mi üzleti ügyben -megállapodott vel-e. Más­napra tűzték ki az irat ok kiállítását s a meg­lepett nagybirtokos előtt a -vezérigazgató semmire sem akart emlékezni. — Én nem állapodtam meg tegnap — mondta — die -aim.it tárgya-ltunk, -az semmis. De különben — tette hozzá könnyed mosoly­lyal _ tudja meg, én nem is beszéltem ön­nel tegnap. A nagybirtokos -ezen a fordulaton olyan dühbe jött, hogy beszólitotta a hivatalnoko­kat s azok -előtt súlyos inzultusokkal illette Havas Mórt. S mialatt a toporzékoló kritizál­ta a vidéki bankcézár -magatartását, ez az íróasztal előtt ülve, sápadt arccal gyorsírás­sal lejegyezte a becsületsértő kifejezéseket. Ezek alapján panaszolta be a járásbiróságnál a nagybirtokost. A lestenografált inzultus dolgán mulatnak -most Nagyváradon. NYILTTÉR*) Fog-Króm^ [tfSfffiÖ^ Lajij^fTSiájv' *) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal fele­lősséget a szerkesztőség.

Next

/
Thumbnails
Contents