Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-24 / 95. szám

a DÉLMAGYARORSZÁQ létszámot jelentékenyen fölemeli, de a még ezenfelül várható létszámemelés is. A sze­gedi kaszárnyák a mostani viszonyok mel­lett is szűkeknek bizonyultak, annál kevésbé felelhetnének meg a céljuknak akkor, ha a helyőrség létszámát fölemelik. Nem lehetet­len az sem, hogy különálló inj kaszárnyákat építenek. Gyarapodik a helyőrség tudvalevő­leg a honvédtüzérség letelepedésével is. A vegyes bizottság föladata egyelőre az lesz, hogy a legszükségesebb bővítésekkel és uj építkezéseikkel foglalkozzék s az ezekre szükséges költséget áltápitsa meg. — Az újvidéki nagyszerb levelezőlapok. Bécsből jelentik: Szeretjevóban a kerületi törvényszék előtt tegnap volt a tárgyalás a Lefoglalt nagyszerb képeslevelezőilapok ügyé­ben. Ezeken a Lapokon a szerb királyok arc­képe van István királytól Péter királyig, a királyok képe fölött a szerb állam cimere és a királyi korona, azonkívül Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Bosznia, Hercegovina és Montenegró cimere. A levelezőlapok Újvi­dékről kerültek forgalomba, A kerületi tör­vényszék jóváhagyta az elkobzást. Az itélet megokolása kifejeli, hogy Bosznia és Heroe­gonvina egész területükben sohasem tartoz­tak a szerb birodalomhoz és Ihogy a levelező­lapokon Boszniának nem a régebbi történeti cimere volt föltüntetve. A horvátok soha sem voltak a szerb dinasztia uralma alatt, vala­mint Dalmácia és Szlavónia sem. Monteneg­rónak pedig külön dinasztiája van. — Jáger Mari újra gyógyit? A „Hód­mezővásárhely" cimü lapban olvassuk: Pana­szos levelet kaptunk a mai postával. Jáger Marival s a városi segéllyel foglalkozik an­nak irója. Mindennél világosabban beszél az, íme itt adjuk: Tekintetes szerkesztőség! Becses lapja vasárnapi számában megírta, ihogy Jáger Már inak a városi tanács havi 12 korona ál­landó segélyt utalványozott. Tudósításában olyan megjegyzést is tett, mintha a tanács ezen határozata közmegnyugvásra találna. Én nálam nem talált, ha pártfogóra akadok, felebbezést is adok Ibié ellene. Aki cselekede­teivel már annyiszor meghurcolta a város jó hírnevét s miatta a vidéki lapok annyiszor pellengére állították a város egész lakossá­gát, nevezvén barbár népnek, embere vőnek; az a nő nem érdemli meg a dédelgetőit. Gyá­molító karját azonban ka ezen megtévedt nő­re is kiakarja terjeszteni a váras, terjessze ki az által, helyezze el a szeretetháziba, vagy ha ilieteg, a kórházba, Ily irányú határozattal nemcsak a hátralévő idejére biztosiitna neki tisztességes megélhetést, hanem a közönséget ás megnyugtatná. Mióta hazakerült, egyik tanítványát, K. Györgyinél, Zrinyi-utoai la­kosnőt állandóan küldözgeti a betegekhez s orvosságát ajánl nekik. Megmutatja, — mond ja a tanítvány, — többet tud mint az orvo­sok, Jelenleg egy kis gyerek eltörölt lábát gyógyítja s az örvendetesen gyógyul. Ha tel­jesen megjavul a lába, írnak a királynak, hogy egy ártatlanul megszenvedett és meg­hurcolt asszony milyen betegséget is tud gyó­gyítani . .. Egy tarjáni gazda. — Egy test két lélek. Budapesten há­romszázszor került állandóan zsúfolt házak előtt vetítésre ez a brilliáns film. Mindenki az elragadtatás hangján beszélt a csodás Bas­sermannról, ki ezen alakításával minden moziszinészt felülmfuLt. A darab előállítása milliókba került. Minden pillanatnak meg van a maga idegizgalmas szenzációja és mégis teljesen irodalmi értékű a darab. Ez a filmlkolosszus a legnehezebben megszerezhető film a világpiacon. Minden világvárosnak ez volt a főslágerje. Igazán kulturjelentőségü tény, hogy a szegedi Uránia-szinház kizáró­lagos joggal megszerezte ezt a filmet. Hétlfőn már előadásra is kerül. Kivételesen a Basser­mann-filmhez számozva lesznek a helyek és az előadás nem lesz folytatólagos. Minden előadásra külön jegyek érvényesek. Jegye­ket előre lehet váltani 'az Uránia pénztáré- j nál. 1 — Siketnémák a moziban. A Korzó­mozinak rfhgy szenzációt keltett képét, Dante hi<res költeményének, a Pakolnak bámulatos hűséggel és nagy apparátussal készített fel­vételét a mozi igazgatója ma díjtalanul mu­tatta be a siketnémák szegedi intézete nö­vendékeinek, kikre a kép minden részlete igen nagy lelki hatást gyakorolt. A nernes­szivü áldozatkészségért lapunk utján is há­lás köszönetet mond az intézet igazgatósága. — Családi dráma. Szatmárról jelentik: Tarpa községben Kupa János jómódú kovács mester hosszabb idő óta gyógyíthatatlan be­tegségben szenvedett és fiatal felesége ezért igen sokat bánkódott. Tegnap délután, mig a férj a müibelyben foglalatoskodott, az elkese­redett fiatal asszony férjének borotvájával keresztülvágta három éves Teréz nevű kis leányának nyakát, majd a saját ereit vágta fül. Mikor a lakásba később betért a férj, már mindkettő meghalt. — Krausz doktor a vérpadon cimü kinemaszkecs péntek, szombat, vasárnap és liétfon kerül szinre az Edison-mozgóban, Hu­szár Károly, Kertész Mihály, Marosi Adél, Keleti, és Szabolcs Ervin fővárosi művésziek­kel. Számozott helyek. Jegyek előre váltha­tók már ma az Edison pénztárában. Ma megy utoljára a Treff Bűbe vágy Enyém a halott 2000 méteres szenzációs dráma. •>KUKiiaBaaaiiaaaHBaaMaB»BBiB*ii*R«Ka*BaaB»iiaaa8;ai*e SZÍNHÁZ, művészet. Színházi mfisor: CSÜTÖRTÖK: Környei Bélával a Korne­villei harangok, operett. Bérletszünet. 25 szá­zalékos helyár,emeléssel. PÉNTEK: Környei Béláival Bohémélet, opera. Bérletszünet. 25 százalékos ibelyáreme­léssel. Környei Béla vendégjátéka. Szégyen­letesen üres nézőtér előtt játszotta Környei Béla, a magyar királyi Opera nagyhírű te­noristája Barinkay szerepét a Cigánybáró­ban. A kudarc okai nyilvánvalóak. A ha­nyatló szezon végén nagyszámú vendégsze­replés közé ékelve, a lármás hiriharanggal beajánlott Aranyeső négy zsúfolt háza után igazán nem lett volna nehéz kiszámitani, hogy az idén is lejátszott Cigánybáróban a n'agyszerü vendég sem fog tudni nagyobb közönséget vonzani. Nem nagy dicsőség a VHOSz-nek sem; amelynek javára és. igy résziben égisze alatt is ment ez az előadás! A kisszámú lelkes közönség, amely a fel­emelt helyár'ak és a bérletsz,ünet zsilipjein keresztül is betért a meleg színházba, lelke­sén és elragadtatással tapsolta a gyönyörü­hangu, impozáns biztonságú tenorista éne­két, akinek tovább fellépései — remélni sze­retnők — méltóid) arányú nézőtér előtt fog­nak megtörténni. Az előadás egyebekben színtelen volt és gyönge, Sókkal gyengébb, mint az ezévi korábbi estéken. Legjobb színházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. NEMÉNYINÉ FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. -- Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 Kötelet húztak az autó elé. ~ * Incidens a Széchenyi-téren. — (Saját tudósít ónktól.) Délután öt óra van. A munkások, akik már rég óta munkanélkü­liek és a munka fogalmával kapcsolatban csak a nevűk van még meg, nyugodtan ülnek a Széchenyi-tér parkjait körül vevő vasrá­csokon. A szerem,cséselbbek ós öregebbek a padokon telepedtek meg ós onnan nézik a vi­lág sorát. Kint a kocsiúton az utó népek jár­nak fel-alá, finom tavaszi toaletlbem és gond­talanul csevegnek mindenről, anlinelk nin­csen köze az élethez, a szükséghez, a holnap­ihoz. A jobb oldali két parktükör közötti uíom, balra a Vásárhelyi Pál szobrától, sátorok ál­lanak, ma szerda van és a heti vásárra kihoz­ták a szikszabók és csizmadia mesterek a holmijaikat, hátha sikerül valamit a piacon eladni. A vásár ideje azonban már elmúlt; öt óra a kis egzisztenciák engylbangu világá­ban már estét jellent és ikezldik lebontani az inasok az összetákolt sátraikat, /hogy hazavi­gyék a kikopott alkatrészeket pihenni, szom­baton úgyis elő .kell szedni megint. A városháza öreg tornyában megszólal, a meleghangú, mélybongásu óra és elüti .ki­mért lassúsággal az ötöt A posta felöl', a Vár-utcáiból nagy tülköléssel egy fehér autó siklik be egyenesen a két. park közötti utca­részbe és gyorsan halad el a kis sátrak kö­zött. Már majdnem ki ér a Széchenyi tér kö­zépső uttestére, a tulajdönképeni Korzóra, a iáikor két. pajkos inasgyerek, alkik épen most bontottak szét egy vásári sátrat, előkapnak egy hosszai, vastag kötelet; az egyik gyerek erősen megmarkolja a végét és neki feszíti a két lábát, a másik pedig átszalad a kötél másiik végével az utca túlsó oldalára és igy kifeszítik a kötelet a kocsiúton át, az autó elé, A gépkocsi alig volt miár tizlépésrc et­től a manővertől: és a soffőrön látni lelhetett egy pillanatra, hogy mint küzd önmagával, hogy mit csináljon. A másodperc egy század részében az villanhatott meg agyában, liogy az autó fokozott sebességével hajt keresztiül a két rakoncátlan, vásott kölylkön, — és ak­kor megnyomta azt a pedált, amely ,a na­gyobb áttéteit kapcsolja a hátsó kerék alá, — de a következő század másodpercben már ugy .látszik számolt a következményekkel: az autó neki rohan a kifeszített kötélnek ós a két gyereket maga alá rántja. Ettől ugy lát­szik már mégis megijedt a soffőr, mert egy­szerre csak csikorogni kezdték a fékek, a gép­kocsi nagyot horkant és egy félméterre a kö­téltől megállott. Az autóiból azonnal kiugrott a tulajdo­nos: Komis Béla dr. szegedi ügyvéd és in­gerülten támadt rá az egyik inasra. Az csak arcátlanul mosolygott és nevetve mondta: — Mi csak játszottunk kérőm, minek ál­lottak mög. A következő pillanatban elcsattant egy htrtalmas pofon a jámbor gyenkőc arcán, mi­re az aibba (hagyta a mosolygást. A másik bű­nös azonban az utca túlsó oldalán még min­dig nagyon jó kedvében volt és csúfos szava­kat kiabált az ügy véd felé. Egy-két perc múl­va már hatalmas tömeg állta körül az autót. A munkanélküliek abba hagyták a munka­nélküliséget, a sétálók a sétállást és minden­ki „csoportosult". Hosszas várakozás után megérkezett a rendőr Komis hívására. Min­tán meghallgatta a panaszt, joviális nyuga­lommal fordult először is az ügyvéd felé: — Hogy hívják kérőm? ... Mi a foglal­kozása? . . . Hol született? (Miután ezeket nagy ákom-lhákom hetük­kel feljegyezte, az inashoz fordult. A gye­reket Török Istvánnak hívják és inas a Szi­ráky-féle késes üzletben. A másik kis .gonosz­tevőt azonban nem lelhetett kérdőre vonni, nnert megugrott. De a sarokról még vissza­fordult és belekiabált a zűrzavarba: — Azt is monid meg, liögy polfon vá­gott. Török István erre ordítva Ikezdétt pa­naszkodni: — Igen, pofon vágott, de ezért még szá­molunk, majd a bíróságnál.

Next

/
Thumbnails
Contents