Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-22 / 93. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1913. április 22 — A pokol bemutatása meghívott kö­zönség előtt. Vass Sándor, a Korzó-mozgó­képsziniház agilis igazgatója -elegáns meghí­vóikon Szeged társadia Imáiból számos tekinté­lyes embert lkért dől arra, -hogy Dante isteni színjátékának: A pokolnak ma délelőtt, tiz órakor rendezett főpróbáját tekintsék meg. Különösen a tanfóríiak köziül jelentek meg számosan, igy Szele Róbert főigazgató, Tőr­ei ay Imre kir. tanácsos, felső ipariskolai igaz­gató, Scossa Dezső kir. tanfelügyelő, Klmg Péter süketnéma intézeti igazgató, Szijjárté Albert tanár. A közönség soraiban láttuk to­vábbá Perjéssy László kereskedelmi és ipair­kiamarai titkárt, Somlyódy István, Bay Ber­talan járásbirákat, Farkas Árpád mérnököt Schreiber Fülöp orvost, Kömes Ferenc gyér mekmenheilyi gondnokot, Pálifi Antal magán­zót, Sass Lajos és Papip Menyhért rendőrbiz tosokat stb. A jelenvoltak ia legnagyobb elra­gadtatással nyilatkoztak a " kinematográfia ezen párttán müvéről, amelyhez még csak foghatót se tudott eddig halandó -ember el­képzelni. Olyan élethűen adja vissza a fe­hér vászon Dante fantáziáját, a pokol s-zenve dóséit, hogy szinte öiikénit,ellenül is megfogad­juk, nem fogunk az életben olyasmit csel-e kedni, liogy a -poko-lba jussunk. Az előadások sorozata egyébként hétfőn délután négy óra­kor kezdődött és tartott -egészen éjfélig. Mind annyiszor -egyetlen üres hely se maradt. A polkoll még csak kedden és szerdán látható a Korzó-moziban. Jegyeket meg lehet rendelni a 11—81. számú telefonon is. — Ártott is, használt is! A műit vasár­nap ránk szakadt ítéletidőben, ugylátszi.k egy kissé elsiették a hóvihar által okozott károk becslését. Békésmegyéből legalább azt az ör vend-etes hirt -kaptuk, hogy a mult -heti fagyok idején a gyümölcsnek legfeljebb egyharmada pusztult el, a szőlőben még kevesebb a kár Sőt az őszi és tavaszi vetésre és a kaszá­lókra, melyek a tartós szárazság miatt ag­godalomra adtak okot, rendkívül jó hatású volt a harmincöt centiméternyi hó, m-ert a hóviz hatása intenzivebb az esőnél. Ami te­hát elment a fagyon, bejött a havon . . . — Hosszúi lett a kavéházban. Ma dél­után 3 órakor maigy riadalom volt a Korzó­kávéházban. tílau Lajos dr. makói ügyv-ód, több makói ur társaságában beszélgetett egyik Kárász-ut-cára néző asztalnál, amikor hirtelen rosszul lett. Elsápadt ájulídiozni kezdett és homlokát verejték öntötte el. Majd -elszédült és az asztalra (borult. A ká­véházban véletlenül egy orvos sem vollt és i-gy a közelben lalkó tíerger Mór dr.rf. hív­ták elő, alki hamarosan magához téritett-e Blaiut. — Seregélyesi legények. Eddig csak azt hallottuk, hogy egyik-másik legény -fázik a gyöngyélettől és a legnagyobb örömmel hallják a boldogító untauglich-ot. Olyan le­gényekről is hallottunk már, akik szép áldo­zatra is iképesek voltak a szabadulásiért s at­tól sem riadtak vissza, hogy egy kis öncson­kítást végezzenek magukon. E-gy-két ujjukat hasították le fejszével, vagy szétroncsolták a dobhártyájukat, megsükitettéik magukat. De az, amit a seregélyesi legények csináltak, ilyesfélét -alig hallottunk még. Azoknak ép­pen -ellenkező a bajuk. A be nem váltak a já­rási sorozóbizottságnak levelet küldtek és ab­ban kérik az urakat, hogy rendeljen uj soro­zást és vegye be őket katonának. Mert a falu csúfolja őket. Hogy pedig annál nyomatéko­sabb legyen a kérelmük, -egy kicsit halállal is fenyegetik a bizottságot, ha nem teszik meg a -kívánságukat. Aláírva: A be nem vett legények. A 1-evéí a csendőrségnél van már, s most nyomozzák a kuruc fiukat. — Visíonlátásra, uraim ! A párisi hó­hérnak: Deibler mesternek olyan sek a dolga, hoigy két pribékjével együtt -is alig győzi. Szombaton végezte ki VersaiMesiben Barrée kétszeres rablógyilkost, ma haj maiban pedig Párisban leütötte fejét a három apacs-hara­miának, SoudyAnaik, Meunier-nelk 'és Calle­mine-nak. Pompásan működött a guillotine. A hatóság óvatosan járt el, mert tartani le­hetett tőle, hogy a kivégzéskor rengeteg cső­dület lesz a Santé körül, amint a halálra­itélt-éket szekéren ;a 'vesztőhelyre viszik.. Va­sárnap éjjel szállították a. vérpadot Versa.il­1-e-sból Parisba, ugyanakkor megjött a siralom­háziba az igazságiigyminiszter utasítása, hogy hétfőre virradó éjjel, szabad folyást en­ged az igazságszolgáltatásnak. A nagy kö­zönség azt lii-tte, hogy ikedldien Iiéstz a kivégzés. Ez éjszaka a legnagyobb csendben republiká­nus gárdisták vonultak fel kisebb csapatok­ban a Boulevard Arragóra s miikor pirkadt, már egészein -ellepték az uttestet a Santé-f-og­liázig, m-elyneJk udvarán Deibler hóhér pri­békjeivel megtette íaz utolsó készülődéseket. Mikor az első napsugár (beszűrődött a cellá­ba, niegjeloit a hivatalos bizottság iés az ügy-ész felolvasta a halálos ítéletet az igaz­ságiiigyminiszter utasításával együtt, metly tudatta, hogy a köztársaság elnöke nem adott kegyelmet, Szótlanul és dacosan hallgatta a három haramia a felolvasást s mindjárt az­után betoppant Deibler legényeivel, egy perc sem telt bed-e ós a három elitéit gúzsba volt kötve. Kivitték őket a szekérre, amely megin­dult a Boulevard Arra-gón át a vérpadhoz. A kivégzésnél csak a törvényszéki emberek, a hirlapirók és alig néhány nagy protekciós kíváncsiak lehettek jel-en. (Elsőnek Soudyt emelték le a szekérről és futva vitték a lió­üérlegények a ginillotiineihoz. Deibler megra­gadta, fehér keztyüs kézzel a (bárd alá szo­rította és az apacs szépen megfésült feje be­gurult a fűrészporos kosárba. Már akkor bá­rom pribék odahozta CaUemi.net is. A -filozó­fus anarchista gúnyosan mosolygott -és egy árva szó sem liagyta el ajkát, szemhéja sem rezdült, mik-or Deibler őt vett-e elő. Utolsó­nak maradt Meunier. Amint a hóhér megra­gadta, az apacs odafordult a jelenlévőkhöz és elegáns fejtartással igy szólt a. törvényszék embereihez és a hírlapírókhoz: — Viszontlátásra, uraim! — Tilos a bakkarat. Budapestről jelen­tik: A lietediik k-erül-eti pcllgári kaszinó 'köz­gyűlése te-g-nap határozatot hozott, mely-lyel játéktermeiben a bakkamtot betiltotta. A ka­szinó t-egnapi közgyűlésének elején -egyhan­gúlag megválasztották a niiult évi tisztikart. Nyo-mbam a választás utáin azonban felolvas­ták -a ikaszinó (elnökének: Kulcsár Ferencnek •egy levelét, melyben bejelenti, hogy a vá­lasztást -el nem fogadhatja, sőt a tagok so­rából is kilép. Elhatározását azzal okolta meg, liogy a huszonöt esztendő óta fenállló kaszinót a termeiben folyó játék miiiatt a já­tékbarlangok között emlegetik. A levél felol­vasása után az elnök inditványozt-a, liogy -a közgyűlés határozati lag tiltsa be a ba-kkara­tot. Az indítványt elfogadták s kimondották, hogy Kulcsár alelnök lemondását nem ve­szik tudomásul. — Vége a fiumei sztrájknak. Fiúméból jelentik: Tudvalevő, hogy a Ganz-Danubiusz hajógyárnak mintegy kétezer munkása hat hét óta n-em dolgozik. A gyár igazgatósága zárta ki a munkásokat, akik az egyik mun­kavezető elbocsátását hatalmi kérdéssé tet­ték. Az igazgatóság nem engedelmeskedett a munkástábor nyomásának, sőt amikor a közvet-etlenül érintett munkások, ácsok, le­tették a szerszámot, a gyár elbocsátotta va­lamennyi munkását. Ez március tizenkette­dikén történt és azóta rendületlenül tartott a munkásság és a gyár vezetőségének a harca. Ez a harc nem volt hangos, nem voltak tün­tetések, az utca egyáltalában nem kapott sze­repet ebben a modern szo-morujátékban, mely mai nappal eljutott a befejezéshez. A munká­sok kijelentették, hogy bármély percben haj­landók újra megkezdeni a munkát. Most már csak azon fordul meg minden, milyen választ ád a hajógyár igazgatósága a békeajánlatra. Egészen természetes, hogy a gyár visszafo­gadja munkásait, mert már eddig is tömér­dek kárt okozott a munka megszüntetése. A gyár legfőbb müvében, a Dre-adnought építé­sében immár kerek öt hónapot tesz ki a kése­delem és ez — a gyár jövőjét illetően — nem csekély jelentőségű kérdés. Késő délután az­tán jön az ujabb hir, mély szerint a Dan-u­bius-gyári sztrájk, mely harminchat napja kezdődött, ma véget ért. A munkások tegnap délután a régi kaszárnya udvarán gyűlést tartottak s elhatározták, hogy feleslegesnek tartják a további ellenállást, munkába állnak és alkalmasabb pillanatban fogják fölvenni a harcot. Ma reggel a Danubius-gyárban ezer­kétszáz munkás jelentkezett fölvételre s mindannyian azonnal meg is kezdték a mun­kát. — Éheznek az agg honvédek. Nagy idők, ragyogó dia-dailok, szomorú események aggastyán ta-naii fájdalmasan, felháboritóan rossz isor-bam élnek, nem is élnék, csak síny­lődnek Vasimegyében. Szombathelyről érke­zik a megdöbbentő jelentés, ho-gy néhány' negyvennyolcas honvéd borzasztó nélkülözé­seket szenved, szinte a mindennapi szükség­letek hijján van. Sokan közülük kóldlulásból tengetik életüket. A -va-sm-cgyei társadalom mozgalmat indít a szerencsétlen hősiök érd-e­kében. — Hajnik vallomása. Budapestről jelen­tik: A Vöröskereszt-kórházban fekvő Hajnik Pá! dr.-t a Molnár-utcai dráma -második ál­dozatát, péntek-en délelőtt kihallgatta a rend­őrség. Hajnik dr. április nyolcadika óta, mi­kor barátjával, Koronghy-Lippich Dénes hir­lapiróval együtt megmérgezte magát, csak­nem állandóan eszméletlen volt s lázálmaiban összefüggéstelenül beszélt. Miit hét csütörtö­kén nyerte vissza -eszméletét, mire a kórház igazgatósága értesítette a rendőrséget, hogy Hajniik dr. kihallgatható. A rendőrség részé­ről Zoltán Gyula rendőrfogalmazó ment ki a kórházba, ahol a -még mindi-g rendkivül gyön­gye beteg elmondta, hogy Koronghy-Lippich Dénessel együtt hosszabb idő óta foglalkoz­tak az öngyilkosság eszméjéval s hogy azt végrehajthassák, különböző gyógyszertárak­ban tiz fiola medinált vásároltak össze. A mérget erős spanyol borban oldották föl. Minden pohárba körü-lbel-ül husz gramm ju­tott belőle. Az öngyilkosság okairól nem nyi­latkozott Hajnik. Kitérő válaszokat adott, ugy, hogy a drámának ezt a részét még min­dig homály födi. Megállapították azután, hogy a két fiatalember az utóbbi időben, éjszakai mulatozásokra rengeteg pénzt költöttek s hogy örökségük legnagyobb részének nyaká­ra hágtak. Hajnik dr. felgyógyulása most már csaknem biztosra vehető. Ha kompliká­ciók nem állanak be, néhány nap múlva el­hagyhatja a kórházat. — Jáger Mari segélyt kér. A vásárhelyi méregkeverés! pör hősnője, Jáger Mari, a borzalmas Mari -néni, pár héttel ezelőtt sza­badult -ki a m-áma-npazitirai fegyházból s tért haza Hódimezővásárfh-elyire. Ot-t rokonainál a Száraz-utcában Urazta mag magát, liogy leél­je viharos élet-éneik még hátralévő napjait. Mari -néni tegnap kis botjára támaszkodva felballagott az -árvaszéki el-niök hivatalába. — No, mi újság, mi jót hozott? — kér­dezték. — A szükség kényszeri'tett ide, — felelte Mari néni. — Talán baj van? — H-át egy kis segítségért jöttem volná — mondotta, — mert valamiből csak élni kell! Elpanaszolta azután, hogy ami kicsije volt, az elfogyott s kénytelen a városihoz for­dulni, hogy tartsa el. Annak az óíhaján-alk adott kifejezést, hogy havi tizenkét koroná­kat szavazzanak rn-eg neki. A kérelmet jegy­zőkönyvbe foglalták s felterjesztették a ta­nácshoz, liol majd dönteni fognak aifel-ett, vájjon Mari néni kaphat-e városi segélyt. Idáig vezetett a Mari néni -útja a világhírű derélyéktől. t — Három könyv. Tuszkai Ödön dr., orvos tollából háromi tiarn-ullságos füzettel gyarapodott a könyvpiac. Az -egy-ik „Fordlu­lópo-ntok a nők életébői", a másik „Felvilá­gosító előadások" címen jelent meg. A har­madik füzet rövid és sablonoktól mentes út­mutatóját adja Marienbadnak. A három fü­zet Szegedien Várnay L. 'könyvkereskedésében kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents