Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-02 / 76. szám

fO DÉLMAGYARORSZÁG 1913. április 5. szélessége 22 m., .szélessége 1.80 m., kivéve az ugrótorony alatt, ahol 4.20 im. lesz a víz mély­sége. A vizet a charlotteuburigi viz vezetékből vezetik a medencéibe, ahonnan .egy grune­vvaldi tóba csapolják le. Az összes berendezéséknél praktikusan felhasználták az eddigi oiympiai játéFokon szerzett tapasztalatokat. Nagy gondot 'fordí­tottak az öltözőkre, pihenőtermekre stb.-re is. Művészi iszemponthól is sokat ígér az uj stadion. (Gróf Sientorpff, a nemzetközi oiym­piai Ibizottfsiág némietj képvisieliőjjeí, különös gondot fordít a stadion művészi felékesitésé­re, Schmarje, Schneider, Kolbe, Fuchs, Hcűin, Krauss, Gaul és Twailkm szohormüvei nagy mértékben emelni '.fogják m épület művészi hatását. o Höltzer Tivadar az MLSz igazgató­ságában. A SzAK kiváló elnökét, bástyái Holtzer Tivadart, beválasztotta a, Magyar Labdarugó Szövetség igazgatótanácsába. o Símmeringer Sport-Klub. Óriási dia­dalt aratott a számipatilkus bécsi .csapat a.z ottani WAC Ifelett. Utóbbinak erős kilátásai voltak az osztrák bajnokság elnyerésére, de ettől elütötte most .az .a bécsi csapat, mely pünkösd vasárnapján Szegeden, a SzAK el­len játszik. Igy rendkívüli sportesemény ta­núi leszünk pünkösdkor 'és (valóban örülünk, hogy az első nemzetközi mérkőzés szereplője Szegeden oly kiiváló osztrák csapat lesz. NEMENYINE FOG MŰVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fog munkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javitás hat óra alatt elkészül. 522 802—1913. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott hirósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-.a érteiméhen ezennel közhírré teszi, hogy a szegedi kir. 'törvényszéknek 1912. évi 25466. számon végzése következtében Dr. Magyar István ügyvéd által képviselt Szegedi Hitelbank részvény társaság javiára 253 korona 50 fillér s jár. .erejéig 1912. évi november hó 2-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 1250 koro­na 25 fillérre becsült következő ingóságok, 11. ul: irodai berendezés és bútorok nyilvá­nos árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi iki-r. járásbíró­ság 1912. évi V. 3654/4. isizálmu végzése foly­tán 253 korona 50 fillér tőkekövetelés,, ennek 1912. évi szeptember hó 18-ik .napjától járó 6% kamatai, 1I»% válitóldáj és ediddg össze­sen 67 korona 70 tfillérban bíróilag már meg­állapított költségek erejéig, Szegeden, Déli­báb-utca 12., Londonii-körut 9. és folyt, Tisza Lajos-körűt 48. sz. alatt leendő megtartására 1913. ÉVI ÁPRILIS HÓ 2-IK NAPJÁN DÉLUTÁNI 3 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kit űzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­nel oly megjegyzéssel hivatnak még, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107. és 108. értelmében készpénzfizetés mel­lett, a légtöbbet Ígérőnek, szükség esetén beosáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­kat mások is le- ós felülifoglaltatitiáik és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 102. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1913. évi március hó 9, Sebesztha, kir. bir. végrehajtó, A gazdasági viszonyok helyes világításban. (Saját tudósitónktól.) Ullmann Adolf főrendiházi tag, a Magyar Általános Hitel­bank vezérigazgatója és a Rötsehilid-csoport magyarországi exponense cikket irt a Pres­sében, amely határozottan meg fogja nyug­tatni azokat, akik — és ilyenek nagyon so­kan vaunak — aggódnak az ország gazda­sági viszonyai miatt. Ullmann Magyaror­szág közgazdasági viszonyait nem látja két­sátghleej tőknek, a .gazdasági .válság, ha pilla­natnyilag meg iis viselhette az országot, nem ingatta meg az ő optimizmusát s szerinte a •magyar ipar, mezőgazdaság és kereskedelem nagy jövőre van hivatva s .ezek alkalmasak arra, hogy a válság pusztításait hamarosan helyreüssék. Az örökös fegyverkezésben lát­ja Ullmann az egyetlen aggasztó momentu­mot. Gazdasági viszonyaink ilyetén flestése a Ihaiute finain.ee egyik vezető .embere részéről nemi tévesztheti el hatását és ha a vezető pénz­intézeteik .ezt a felfogást a magukévá téve, igazán segítségére sietnek az, iparnak, mező­gazdaságnak és ker eskad elemnek, akkor .csak­ugyan lehlet még remény arra, hogy az addi­gi éknél nagyobb rázkódtat ások már neim vár­inak gazdaságiunkra. És amikor .ezt figyel­mükbe ajánljuk, egyúttal .arra is kérjük őket, olvassák el és szívleljék meg a világ egyik legnagyobb bankjának, a „Credit Lyonmaiis"­nak idei igazgatósági jelentéséből a követke­ző passzust: „Megelégedéssel jelentjük, hogy a vál­ságos viszonyok dacára soha se kerültünk abba a .helyzetbe, hogy azt a hitelt, ame­lyet a kereskedelem és ipar részére normá­lis időkben koncedáltwnk, korlátoznunk kel lett volna. Sőt ellefnikiezőleg, uj feleknek is nyújtottunk könnyű hitelt." A miig pézintézeteink nem helyezked­nek ugyanerre az álláspontra, addig bizony minden .optimizmusunk dacára sem remél­hetjük a csődök ós fizetésképtelenségek csök­kenését. Ép luj.ahb számában állapit ja a ki­tűnően szerkesztett Pénzvilág, hogy Magyar­országon .a fizetésképtelenségek iaz 19,13. óv első negyedében tizenöt millió korona pasz­szivával jártak. Egy statisztika, -amely Ma­gyarország és Ausztria fizetésképtelenségeit együttesen, állítja össze, igy mutatja .a keres­kedelem helyzetét,: 1913 1912 passziva passzíva szám milliókban szám milliókban Január 82 22.6 15 6.4 Február ..... 57 A 19.6 19 4.7 Március 35 8.6 13 4.7 Összesen . . 174 50.8 47 15.4 Az, hogy a Ifolyó évben tónaprólHhónapra csŐlkken az inzólvenciák szalma, :nem jelenti a viszonyok javulását, anert szálmolnunk kell azzal a ténnyel, hogy lakik gyöngék voltak, már mind elhullottak és akik megálltiák he­lyüket a piacon,, erős, gazdag cégek lehettek csak. Igy is, ha a statisztikát szigorúan vesz­sziük, megdöbbentő az :a tény, hogy miig az előző év első negyedében az imzolveineiák 15.4 .millió korona passzívát. leredrnénye-ztek, ad­dig a folyó év első negyedében az esetek szá­ma 174, a passzívák összege 50.8 millió koro­na volt, ebből Magyarországra csak 25% esik. És még mindig a textiilszakima vezet az in­zólvenciák terén, az 50.8 millióból 20 millió passzíva ennek az .egyetlen szakmának ju­tott. Szomorú számok ezek, vagyonok pusz­tulásáról ós exisztemciék romlásáról beszél­nek. Pedig ezek a tények, tmig az Ullmann reményteljes nyilatkozatai — fájdalom egyelőre csak jóslatok. x Az ágyúgyár. Mint a pénzügyminisz­ternek Győr városához intézett leiratából ki­tűnik, megtörtént végre a döntés a magyar ágyúgyár dolgában. Nem épül Lukács László eredeti tervei szerint Diósgyőrön, nem ma­gánvállalkozásra, mint a gyárosok óhajtják, nem bízzák. Ugy látszik, az állami és magán­vállalkozás együtiesen állítja föl a magyar ágyugyárat, olyanformán, hogy a vezetősze­rep az államé marad. Wieklers hajóépítő és ágyúgyár ajánlotta föl a magyar kormány­nak a gyáraiapitásnak ezt a formáját, de ugy látszik, mégis ihkább a Skoda—Krupp gyárakkal csinálják meg. Az angol gyár föl­ajánlotta ugyan a maga ágyu-típusát, volt is jelentékeny pártja az angol cégnek, végül azonban mégis a Skoda—Krupp szövetke­zés győzött. Ezzel a gyár alapítással régi vágya teljesül a magyar közvéleménynek. x Kenyérkartel ? Az Osztrák-Magyar Ke­nyérgyár Részvénytársaság április 12-ikére rendkívüli közgyűlést hiv .egybe, melynek napirendjén két pont vonja magára a figyel­met. A hatodik pont szerint határozni fog­nak különböző üzleteik megszerzése dolgában; a hetedik pont szerint, kariéiszerződések megkötése ügyébein hoznak határozatot, Ugy látszik, hoigy a kenyérgyárak kartelalakitás­ra törekszenek, a verseny kiküszöbölése az árak fölemelése céljából. iA fogyasztó hiába örült, hogy a pékek uralmát megtörik a kenyérgyárak: alig kerítették ezek kézre a fogyasztás száimhaveheitő részét, máris szö­vetkezést keresnék a fogyasztó ellen. A ke­nyér azonban nem olyan szükségleté a töm o­tgeknek, hoigy önkényes .árpolitikát akármi­lyen egyesülésnek meg lehet engedni. Min­den karteltörekvés sikerülihlet Magyarorszá­gon, de a kenyér drágulására irányulónak kudarccal kell végződnie. A budapesti gabonatőzsde. Á határidőpiacon .a mai harmadik föl­mon'dásd napon 147.000 métermázsa búzát, 29.000 métermázsa rozsot és 149.000 métermá­zsa zabot jelentettek he szállításra. A föl­mondás csökkenése, a szilárdabb amerikai jegyzés, valamint- a Milsőpoilitiikai helyzet kedvezőtlenebb megítélése azonban vajmi kevés hatással volt az áralakulásra. A vidék tartózkodása folytán ugyanis újra minimális volt a forgalom, minélfogva a kedvező időjá­rásra és a készáru lanyhább irányára való tekintettel, ismét kontremin műveletekkel ki­sérletezett a helyi spekuláció. Büza áprilisra 10.86—10.87, májusra 11.14—11.15, októberre 11.68—69. Rozs (ápri­lisra 9.22—9.23, októberre 9.30—9.31. Tengeri májusira 7.62—7.63, júliusra 7.88—7.89. Zab áprilisra 9.14—9.15, októberre 8.45—8.46. A fcószáruvásáren 5—10 fillérrel olcsóbb áron 15.000 mm. volt a mai buzaforgalom. A budapesti értéktőzsde. A mai elő tőzsde forgalma stagnált, mert spekulánsok ia flottademonstráció hatását bevárni óhajtják. Kezdetiben a beszkldfck meg kísértette az árnivót teszoritani, ami csak kis részben sikerült, utóbb az árnivó javlult és az árveszteség megtérült. A zárlat bécsi vásárlás nyomán javult. A készárupiac üz­lettelen, egy-két kőszénpapir keresett-. A já­raidókpiac kissé javult. Kötöttek: Magyar hitel' 832,25—834.50. Osztrák hitel 636—636.50. LeszámitoMbank 520. Magyar bank 554—554.75. Déli vasút 217.50. Közluti vasút 652—60.2. Rimamuráhyi 719.50—721.50. Általános kőszén 1072. Salgó­tarjáni 747—745. A bécsi börze. Kötöttek: Osztrák hitel 637. Magyar hi­tel 806. Angló bank 340.75. Bankverein 520.50 Unió bank 593.50. Lánderhank 520,50. Osztrák Magyar államvasút 708.25. Déli vasút 117.25. Elbavölgyi vasút 319. Rimamurányi vasmű 719. Alpesi 1077. Török sorsjegy 229.50. Már­ka készpénzért 118.12. Skoda 836.50. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. BBSIEHBBBBBBBBBBHIiiBHHBHBiiSl Hiidessen a Délmagyai 01 szagban

Next

/
Thumbnails
Contents