Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-01 / 75. szám

1913. április 1. m'fT-l' 1 1 m mrtirr "irrv-i •mii' n.n A szegedi korház. (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország vasárnapi számában közöltük a közigazgatási bizottság éves jelentésének azt a részét, amelyből kiderül, hogy a városnak uj kórházra pénze nincs, ha tehát kórház kell — amint hogy égetően kell, — ákkor az csak az állam pénzéből épülhet. Teljes nyíltsággal vallolt szint a közigazgatási bizottság, hogy a város annyira szorult anyagi helyzetben van, hogy a maga erejéből semmiesetre sem létesíthet uj kórházat. A szegedi kórház botránynak ez a legújabb fejezete, amelynek a végére egyszer már igazán pontot kellene tenni. Hónapok óta nemcsak Szeged, de az egész ország sajtóját foglalkoztatják a szegedi kórház-ügy botrányos dolgai s nem elég, hogy a régi kórháznak megvannak a maga mindennapi botrányai, amikről csömör nélkül már írni sem lehet, nem most az uj kórház körül is olyan kérdések burjánoztak, hogy azo'k tisztázása a város hatóságának immár legéminensebb föladata. Az egyik budapesti esti lap éppen vasárnapi cikkünk nyomán ismét foglalkozik a szegedi kórház dolgaival. Vezetőhelyen irja a következőket: ,A dúsgazdag Szeged városát, amely az ország egyik első nagybirtokosa, ahol minden esztendőben egy uj rossz bronz-ember nő ki az aszfaltozott homokból, esztendők óta piszkálja sajtó és közvélemény a szégyenletes kórháza miatt. De hiába. A város vezető végrehajtják valahogyan azt az igazán zseniális müveletet, hogy az óriás vagyon ellenére soha sincs pénzük. ... De nem a városi gazdálkodásról akarunk beszélni. Másra fogunk kilukadni. Az állam kijelenti most, hogy egy milliót ad a szegedi közkórház fölépítéséhez, a város adjon a maga alapjaiból két másik milliót, legyen már vége a régi szégyennek. Ámde, összeülvén Szeged bölcsei, rémülten ébredtek a súlyos helyzet tudatára. Nem hogy két milliót, de egy krajcárt sem tudnak adni. És nem hogy pénzük nincs, vagy nem találnak alapot, vagy hogy nincs honnan meríteni. Hanem egyszerűen nem tudnak rá a költségvetésben fedezetet beállítani. A pénznek árnyéka sincs, kölcsönnek pedig távoli reménye sem int." Ami a dusgazdagságunkat illeti, éppen ennek nem találjuk a legkisebb nyomát sem a közigazgatási bizottság éves jelentésében. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a közigazgatási bizottság jóhiszemű őszinteséggel állítja, hogy a nagykórházra pénze nincs a városnak s éppen, hogy a város pénzügyi háztartásának egyensúlyát fentarthassa, sürgeti az állami kórházat. Az is kétségtelen, hogy a közigazgatási bizottság igen súlyos, sőt döntő érveket sorol föl amellett, hogy a Délvidék tanzitó-forgalmának emporiumában: Szegeden épitsen az állam kórházat, főleg azért, mert ilyen az egész Délvidéken nincs, pedig arra ép ugy rá szorult az országnak ez a része is, ép ugy igényt tarthat arra, mint a többi. Az is tény, hogy a kormányzat általában keveset törődik a Délvidékkel, magára hagyja, elhanyagolja, mintha mostohagyermeke volna az országnak. Pedig éppen Szeged a magyarság és az igazi magyar kultura legerősebb vára, amelynek a falait az idegenajku svábok, tótok, oláhok magyar szóval az ajkukon hagyják el, ha az életben szétrebbennek. Mindez megdönthetetlen sulyu argumentum, de már vasárnapi cikkünkben is kiemeltük, hogy a közigazgatási bizottság szokásos éves jelentése nem igen alkalmas ezeknek illetékes helyre való eljuttatására. Valahogy közvetlenebbül kelleDÉLMAGYARORSZÁG ne a miniszterelnök elé tárni ezeket az indokokat, hogy meglegyen a foganatjuk. Elvégre nagyon, de nagyon elérkezett már a város aíhoz az időponthoz, hogy a kórház kérdését dűlőre vigye. Nem lehet ezt megoldani ugy, hogy a régi szégyen-kórház betegeit egyik teremből a másikba hurcolják át, vagy hogy egyes osztályokat magánépületekbe telepíttet ki a város nagy költséggel. Radikálisan és abszolút komolysággal kellene utána járnia a város hatóságának, hogy csakugyan ugy áll-e az uj kórház ügye, mint amilyen szomorúnak és re•aisaaiBaaBaaaaaaaaaBaiBiaaaaBaaaBaBBiaBaaaaaaaaaaaa Bombázzák Szkutarit! Csataldzsa végnapjai (Saját tudósítónktól.) Angol és német jelentések egyértelmüleg szólnak arról, hogy Montenegró ma délután négy órakor megkezdte Szkutari bombázását. Vannak jelentések, melyek arról szólnak, hogy Szerbia szintén csatlakozott a montenegrói ostromhoz és a szerb csapatok ma is részt vettek Szkutari bombázásában. Montenegrónak és Szerbiának ez a föllépése igen komoly következményeket provokál. Tudvalevőleg a nagyhatalmak világosan követelték, hogy Szkutari ostroma szüneteljen. Tehát a mai ostrommal a nagyhatalmaknak — elsősorban a monarchiának és Olaszországnak — ellenszegült a két balkáni állam. És Anglia is odanyilatkozott ma, hogy ha kell, aktivan is részt vesz abban az akcióban, melynek célja a nagyhatalmak döntésének érvényt szerezni. A monarchia hajóraja ma este nyolc órakor eljutott délre és már Antivári fölött van. Olaszország flottája szintén elindult. Figyelemre méltó Bulgáriának az a magatartása, amely szerint helyteleníti, hogy Montenegró és Szerbia a nagyhatalmaknak ellenszegülve, újra ostrom alá fogta Szkutarit. Bulgária nem hajlandó ebben támogatni az emiitett két balkáni szövetségesét. Bécsből a legilletékesebb forrásból jelentik, hogy á nagyhatalmak kényszeríteni fogják Montenegrót Szkutari bombázásának abbanhagyásár a. Bécsből jelentik: Szkutari bombázása dolgában többféle jelentés érkezett a mai nap folyamán a külügyminisztériumba. Az egyik reggel érkezett híradás szerint Miklós király ma délután tényleg megkezdte Szkutari bombázását. Egy másik verzió szerint még reggel eldördültek az ostromlott város alatt az ágyuk. Az osztrák fővárosban most már bizonyosra veszik, hogy a montenegróiak magatartását nyomon fogják követni a kényszereszközök s hogy a flottademonstráció már csak órák kérdése. A montenegrói táborból egyébként a minap négy szerb aeroplán repült Szkutari fölé, hogy a várost kikémlelje. A városból rálőttek a repülőgépekre, egyet eltaláltak közülök, a pilóta megsebesült, a gép pedig lezuhant a városba. A Szkutarit körülvevő folyók partjain is heves harcok voltak. A törökök ugyanis kiküldtek egy 3 ménytelennek a közigazgatási bizottság éves jelentése lefesti. Ha szint vallott nyíltan és őszintén a közigazgatási bizottság, hogy nincs pénzünk és csak ugy juthatunk kórházhoz, ha azt állam adja, valljon szint nyíltan és őszintén a tanács is, van-e pénz a kórház építésére vagy nincs, ha van, mennyi van, ha pedig nincs, akkor a törvényhatóság utján gondoskodjék róla, hogy az államot megnyerje a kórház ügyének. Itt a legfőbb ideje már, hogy tisztaképet lásson a közvélemény, mi rejlik az uj kórház országossá hírhedt huza-vonája mögött. csapatot, hogy a folyókat zárják el s igy áradást idézzenek elő a városban. Ezt a csapatot azonban a malisszorok megtámadták s az utolsó emberig fölkoncolták. Konstantinápolyból jelentik: Tegnap ideérkezett jelentések szerint a csataldzsai vonalon pénteken is egész napon át folyt a harc, mely mind a két részről nemcsak igen nagy veszteségekkel járt, de valósággal katasztrofális jellegű Törökországra nézve. A török hadseregnek, mely már egészen beleunt a harcba, a helyzete egészen reménytelen. Egy reggeli lap, melyet nem koboztak el idejében, azt irja, hogy a mikor a törökök Csataldzsánál visszavonultak, a bolgárok több ezer főnyi török gyalogságot bekerítettek. Olyan hiradások szerint, melyeknek a szavahihetőségét alig lehet kétségbevonni, a bolgárok már a tulajdonképeni várövnek a főerődeit robbantiák. Hire jár továbbá, hogy a bolgárok már Hademkőjt is fenyegetik, ugy, hogy a törökök kénytelenek voltak főhadiszállásukat onnan Omarliba áthelyezni. Négy török hadosztály, azzal az indokolással, hogy semmi kilátás nincs többé a sikerre, nem akar tovább harcolni. Envcr bej, aki csütörtökön Derkosznál három feltétlenül hü zászlóaljjal szerencsétlenül harcolt, a vesztett csata után maga köré gyűjtve a tiszteket, revolverére mutatva igy szól: — Ez az utolsó reménységem! A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Flottademonstráció. Bécs, március 31. Montenegró válasza még nem érkezett meg. Nincs kizárva, hogy ez a válasz nem lesz kielégítő, amely esetben Ausztria-Magyarország és Anglia a hatalmak nevében flottatüntetést rendeznek Antivári előtt. A tüntetésnek nagyon komoly jellege lesz. Bécs, március 31. Beavatott helyen megerősítik azokat a híreket, hogy a montenegrói sereg Szkutarit bombázza. Egész Európa akaratával szembeszállva Nikita király mára rendelte el az általános ostromot. Ennek következtében a Montenegró ellen tervezett kényszereszközök alkalmazása már csak órák kérdése. A büntető-akcióban Ausztria és Magyarország, Olaszország és Anglia vesz részt. Egy angol hajóraj közel van már az albán partokhoz. Távozzék Nikita! Konstantinápoly, március 31. Itt a Leghatározottabb alakban, azt a hírt terjesztik, hogy Nikita király Danilo trónörökös javára lemond, Montenegró trónjáról. Ez volna ezidő szerint a szkutarii kérdés egyetlen lehetséges megoldása. Nikita királyt ugyanis ugy