Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)
1913-04-18 / 90. szám
rJL 10 KÖZGAZDASÁ6. Szabadkai bankok és apénzkrizis. (Saját tudósítónktól.) A szabadkai bankgiiündolások ©gy időiben állandóan ifelisér,tettek a lapokban. Emlékezzünk csak vissza a Bácskai Hitelbank esetére, amely hónapokon keresztüli foglalkoztatta a sajtót: soha ott Ilyen bainkskamdakim nem volt. Azután következett a Polgári takarékpénztár bukása s nyomban utána, botrányok között megfojtották az Alföldi bankot. Ez a három -pénzintézet egy és •egynegyedévi időközben bukott meg és igy nem csoda, Ihogy a budapesti nagybankoknak akkoriban nem volt valami jó véleményük a szabadkai pénzpiac felőlAzóta elmiult bárom-négy év és már azt gondoltuk, hogy végre , rend lesz és a szabadkai pénzintézeteket ujabb válság alig érheti. Téves volt. A pénzkrizis Szabadkán is súlyos bajokat okozott, ismét bankválságról kell beszámolnunk, mem i-s .egy, hanem három intézet válságáról. A Gazdák és Iparosok Bankja, amely szerény alaptőkével alakult, kénytelen volt a felszámolást kimondani. A bank felszámolói ép a napokban tartottak közgyűlést, amely csúnya botrányba (fulladt, mert a részvényesek lopással vádolták a felszámoló igazgatókat. Ez az intézet Mwkics Simon volt függetlenségi párti képviselő bankja volt. Ebben a bankban csupán negyvennyolcas voksolók kaphattak kölcsönöket. Egy ilyen kölcsön aztán megfojtotta az intézetet. Az igazgatóság ugyanis 120.0000 korona kölcsönt szavazott meg Siflis Gyula szabadkai bentesnek, aki negyvennyolcas érzelmeiről ismeretes. A kölcsönt azonban Siflis nem fizette vissza és mivel kellő fedezetet sem tudott adni, a. bank kénytelen volt a felszámolást kimondani. A másik bajban sínylődő pénzintézet a Leszánmtoló Bank, Ez a bank a fölületes vezetésnek esett áldozatul. Tartozik az intézet 750.000 K-val a Központi Hitelbanknak, 63 ezete K-val Podmaniczky Endre bárónak és 30,000 K-val Löwy Perem} bankigazgatónak. Ez a' két utóbbi csődöt kért ia bank ellen, de egyezséget sikerült kötni, ugy, hogy elálltaik a csődtől. A Központi Hitelbank előzékeny a bájba jutott intézettel szemben és remélhetőleg sikerülni f og — egy nagyobb összeg elengedésével — az intézetet rendbe hozni. A .harmadik intézet, amelyről szólni akarunk, ia Szabadkavidéki Takarékpénztár és Kereskedelmi r.-t. Ez az intézet egy év előtt jutott válságba. Erre reorganizálták az igazgatóságot, a vezérigazgatót meg elbocsátották. Az uj igazgatóságnak az a feladata, hogy a künnlievőségeket behajtsa és ennek megtörténte után uj programot dolgozzon ki. "Remélhetőleg ez a válság — a szabadkai gazdasági piac egyetemével együtt — a pénzviszonyok javulásával automatice. elsimul. x Szomorú statisztika. Ez a statisztika a budapesti gazdasági viszonyokat tükrözi vissza. Elmondja, 'hogy Budapesten az utóbbi időben minden hónapra 20—30 nagyjelentőségű csődnyitási kérvény jut. Minden öszszevéve, az 1912-ik évben csődnyitási kérvényt beadtak 25 bank, 17 szövetkezet, 40 részvénytársaság, 338 társascég és 471 egyéni cég ellen; összesen 881 csődnyitási kérvényt. S ezek közül csődbe jutott 2 bank, 3 szövetkezet, 14 részvénytársaság, 38 társaság és 4S egyéni cég; összesen 105 kereskedelmi cég. A krízis utolsóelőtti stádiumában, a harmadlagos korban, amelynek kezdete ez év elejére esik, e véres számok következőképen festenek: Vegyük mindenekelőtt a harrnadlagcfc. k-ornak ez !év április elsejéig terjedő részét, abból a szempontból, mint ahogy a inult év statisztikáját néztük, s akkor megállapíthatjuk azt, hogy a gazdasági züllés mindinkább fokozódik. Ugyanis ez év január havában 145 csődnyitási kérvényt adDELMAQYARORSZÁa" 1913. április 18. tak be a 'kereskedelmi törvényszékihez. Február havában 158 számmal szerepelnek a csődnyitó kérvények s a megbomlasztott szövetkezetek és bankok' helyett 'az egyéni cégek hullanak, melyeket a nagykereskedők kergetnek a bukások felé. Egy hónappal később — márciusban — 169 számmal jubilálta a gazdasági válság egy éves (évfordulóját a csődnyitásök terén. Ez év első negyedében tehát összesen 472 csődöt kértek és megnyitottak 34-et. Tehát jóval többet, mint tavaly ilyenkor. Ha a tavalyi 881 csődkérést az idei 472-vel összeadjuk, a végeredmény víszszatükrözi azt, hogy 1353 kereskedelmi cég ellen támadtak csőddel, s ezek közüli a sebesültek közül elhullott 139, közöttük évtizedes, hatalmas nagy vállalatok, bankok és szövetkezetek. x Biztösitási törvény. Nem múlik el •esztendő, hogy valamely formában ne kerütjön napirendre a biztositláisi törvény megalkotásának kérdése vagy sürgetése. Az utóbbi időben ez a kívánság minid sűrűbben hangzik •el. Legutóbb a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara napirendjén szerepelt ta szóbanforgó ügy s ekkor elhatározták, hogy a biztösitási törvény megalkotása iránt ,a kamara fölterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon az amerikai piac szilárd jegyzése folytán eleinte javultak a jegyzések, de mivel a vidék részint a mostani pénzviezonyok folytán, részint a mezőgazdasági állapotról érkező 'ellentmondó jelentések következtében várakozó álláspontot foglal él, 'lemorzsolódtak taz árak. Ebben azonban az •általános üzlettelensógről és a kissé javuló időjárásról mem szólva, része van annak is, hogy a kedvezőtlen liszt-üzlet folytán a malmok alig vásárolnak és hogy a helybeli nagyobb árukészletre való tekintettel gyakran kötnek kontremin-érdekeltséget a közeli batáridőkből. Eölmondás: 1000 mm. buza, 1000 mm. rozs. Az árfolyamok a következők: Buza májusra 11.00—11.01. Buza októberre 11.71—11.72. Rozs októberre 9.66—9.67. Tengeri májusira 7.80—7.81. Tengeri júliusra 7.97—7.98. Zab 'októberre 8.66—8.G7. A készáru vásáron néhány fillérrel olcsóbb áron 15—2.000 méter mázsa buza kelt el. A budapesti értéktőzsde. Görögország békülékeny magatartása és a remény, hogy az Angol Bank ma leszállítja a rátát, ismét .buzdításul szolgál a spekulánsoknak. A forgalom azonban még mindig nem élénkült meg. Az üzletéit egyelőre a bécsi piac az arbitrázs utján igazgatja. A nemzetközi értékek 1—2 koronával javultak és taríotfán zárultak. A helyi piacon a magyar bank, sőt a városi vasút és a közúti is emelkedett, bár a fővárosi közgyűlés tegnapi lefolyása nyomán •eleintén beszmanőver volt a két villamos vasúiból. A készárupiac igen szilárd volt. A íSalgó, az Adria, a Merkúr és a magyar villamossági részvény tetemesen emelkedett. A járadékpiae is szilárd. A zárlat élénk. Kötöttek: Magyar hitel 820.75—825.75. Osztrák hitel 629—630. Magyar bank 556— 558. Kőbányai polgári 658. Fonciere 383. 4% korona járadék 82.75—82.80. O.-m. államvasút 714—714.50. Déli vasút 121.50—123. Városi vasút 361.50—364.50. Közúti vasiut 648—649.25. Rimamurány 717—717.25. Hazad sorsjegy 108—108.50. Merkúr 281—282. Ált. kőszén 1086—>1090. Drasche 978—980. Salgó 752—756. Újlaki 253—258. Budapesti villamos, 573— 576. Ált. Hngszesz 1198—1205. Saasz 487—490. Magyar villamos 475—483. Adria 559—560.50. A bécsi börze. Osztrák hitelrész vény 629.50. Magyar hitelréezvóny 819.50. Angló-hank 337.50, Baukverein 514.50. Unió-bank 595. Lamöerbank 519. Rimamurányi 716. Alpesi bámyiarószvény 1026. Töröli sorsjegy 234. Márka készpénzért 117.71. Osztrák-magyar államvasutak 714.50. Déli vasút 153.25. Skoda 847.50. Prágai vasmű 3450. Az irányzat, szilárd Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. 2638-1913. tkv. sz. A? Ujabb árverési hirdetmény A szegedi .kár. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság küzhirré (teszi, hogy dr. Faragó József ügyvéd által képviselt Merfcler Lajos végrebajitatónak iBozóki iRozál férj Tóth Mihályné végrehajtásit szenvedő elleni végrehaj tiásá ügyében kérelem következtében a végrehajtási tárverés a vógrebaj tatának 320 korona, valamint az 1881. évi 60. L-c. 166. és 167. §-ai alapján csatlakozottnak kimondott: 1. Kúszó Imréné Nyári Annának 110 kor. •ós 165 korona 60 fillér. 2. Aradi Vinczéné sz. Tanács Máriának 408 korona; 3. A Szegedi Központi Bank r.-i.-mak 500 korona. és 500 korona. •4. Savanya Antalné Dobó Erzsébetnek 120 korona. 5. (dr. Csonka Nándornak (csupán a 3427. sz. betétre) 300 .korona tőke s jár. iránti követelésének kielégítése' végett a szegedi kir. törvényszék területén levő, I. Á szegedi belterületi 3427. sz. betétben A. I. 1., 2. isorsz. 2435; 2436. Ihrsz. alatt falvett Pállfy-utcai, 32. sz. lióztelekből és kertből Bozóki Rozál Tóth Mihályné végrehajtást szenvedőt illetőt és a B. 2., 3. alatt kisk. Tóth 'Rozál és kisk. Tóth Mihály javára féljegyzett úitóöröklési joggal nem terhelt egyharmad részére 988 kor. 33 fillér kikiáltási árban és II. a szegedi kulit. 2654. sz. betétben A. I. 2. f 1., 2. sorsz. 43318—2.., 43833., 43418—1. ihrsz, •alatt felvett Puskaporos dűlőben fekvő szántóra, szénáskertre és .a kettőshafár dűlőben fekvő szántóra 1407 korona kikiáltási árban ^elrendeltetik. Az árverés megtartásának határidőül 1913. ÉVI MÁJUS HÓ 3-1K NAPJÁNAK DÉLELŐTTI 9 ÓRÁJA ezen kir, törvényszék árverési termében Szeged íSzóchenyi-tér 4. sz. földszint balra 7. és 8. ajtó sz. alá kitüzetik azzal, hogy .az árverés alá bocsátott ingatlan a kikiáltási ár felénél, illetve kétharmadánál alacsonyabb áron eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldődkezeihez letenni, vagy neki a bíróságnál előlegesen elhelyezett bánatpénzről kiállitott •elismervényt átszolgáltatni. A vevő köteles a bánatpénzt az 1908. évi XLI. t.-c. 25. §-ának esetében ezen törvényszakasz értelmében az árverésikor azonnal kiegészíteni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részben és pedig az elsőt 15 nap, a másodikat 30 nap, a harmadikat 45 nap alatt mindig az árverés nápjától számított 5% kamattal együtt a szegedi kir. adóhivatalnál lefizetni és a vétel után járó vagyonátruházási illetéket viselni. A bánatpénz az utolsó részletben fog betudatni. Az árverési' feltételek a hivatalos órák alatt Szeged város hatóságánál és az alulírott kir. törvényszéknél megtekinthetők. Szeged, 1913. március hó 5-én. A kir. törvényszók, mint telekkönyvi hatóság. Simon Akos, kir. táblabíró.