Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-16 / 88. szám

10 1913. április 16. bocsáj-tották és három hónapi szenvedés után Rózsi ismét csak visszatért a leányhoz, aki időközben felgyógyult sérüléséből. Feleségül is vette 191-2. május 6-án ördög Mariskát és azóta a legnagyobb boldogságban éltek. Ma .együtt jöttek el az esküdtszéki tár­gyalásra, amelyen Revesy Kálmán elnökölt. Rózsi Györgyöt szándékos emberölés 'bűntet­tének kísérletével vádolták, aki bűnét be is ismerte és azzal védekezett, hogy tettét már ő is megbánta; nagyon szerette ia leányt s féltékeny volt, amikor látta, hagy mással megy haza. Azóta a sértettet már feleségül is vette. Az asszony is elmondta .'a .történte­ket és kérte az esküdteket, hogy az urát ne büntessék meg. Az 'esküdteket .meghatotta az érdekes-szerelmi történet és nem bűnösnek mondották ki Rózsi Györgyöt, mire a bíró­ság felmentette. § Uj törvényszék biró. A király Curty Richárd dr. csongrádi birót, aki Szegeden mint törvényszéki jegyző is működött, kine­vezte törvényszéki birónák a nyugdíjba me­nő Cukor Ignác szegedi törvényszéki 'biró helyére. Gurry kinevezését .a hivatalos lap mai száma közli. § A kötekedés vége. Aradi Jenő város javadalmi hivatalnok több barátjával együtt 1911. október 11-én, egy Földmüves-utcai vendéglőben mulatott. Itt volt Cékus Imre kereskedő is, akibe a jókedvű társaság bele­kötött. Lekvárlovagnak nevezték s amikor a kereskedő az Ízléstelenség ellen tiltakozott, szidalmazni kezdték. Cékus erre eltávozott a vendéglőből, de Aradiék utána mentek s a kereskedőt megtámadták. Aradi egy bottal a karjára is sújtott kétszer. Cé'kus erre revol­vert rántott és figyelmeztette bántalmazóit, hogy lőni fog, ha nem hagyják békét. Aradi rászólt Gékusra: ' 1 .1 í^1' — Szeretném látni! Cékus ekkor tényleg lőtt, s Aradit a lá­bán megsebesítette, aki Cékus ellen súlyos testisértésért tett feljelentést. Ezt az ügyet ma tárgyalta a szegedi törvényszék büntető­tanácsa és Cékust, mivel az önvédelmet látta fenforogni, felmentette a vád alól. KÖZ6AZDASA6. x Tőzsde és a piac. A több napi szi­lárdságot ma ismét lanyhább irányzat vál­totta fel, melynek kiindulópontjául a gyen­gébb külföldi jelentések szolgáltak. A gabo­napiac szilárdsága is elkedvetlenitőleg ha­tott, mert a spekuláció a hóvihar és fagytól a termés eredményét félti. Az üzleti forgalom nem volt nagy, főként mert a vidéki telefon­hálózat nagymérvű megrongálása folytán a vidékről nem érkeznek megbízások. Az elő­tőz'sde intervenciós vásárlásokra még elég szilárdan indult, később azonban gyengébb Bécsre 2—3 koronás árcsökkenés állott be. A kontremin ismét működik, mert a pillanat­nyi lanyhaságot ujabb operációkra akarja kihasználni. A készárupiac szilárd volt. Új­laki tégla és Temesvári szesz ismét több ko­ronával emelkedett. A járadékpiac igen szi­lárd. 4 százalékos koronajáradék néhány nap alatt, csaknem 1 százalékos ár javulást ért el. A pénzpiac ismét feszültebb 'lett. A tételek oly magasak, mint a legnagyobb pénzszűke idején voltak. Első Bécs 5 hétnyolcad, első Budapest 5 háromtized százalékon jegyez­tetik. A Németországban mutatkozott meg­könnyebbülés csak átmenetnek bizonyült. Pénzügyi körökben az uj koronajáradék be­fizetését követő napokra, e hó 18-ika utánra német valuta érkezésére számítanak, ugy, hogy az ultimóra a nyilt piac valamélyes megkönnyebbülését remélik. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon, 'ahol még' ima is a leg­utóbbi napok tabnormiis időjárásáról esetit- .a legtöbb szó, az ujabb hősülyedós folytán, reg­gel meglehetősen szilárd volt a zab, a buza és részben a. rozs iránya-, ide később, mikor kissé havazni kezdett, olcsóbbodtak a jegyzé­sek. Az árcsö'kk-einésbein része volt az -áprilisi és májusi teknikai műveleteiknek is. Ebből az okból volt lanyhább a tengeri ás. Egyéb­ként bizonyos tartózkodás volt észlelhető, mert csak a legközelebbi napokban érkező jelentéseikből fogják (megtudni, hogy miiyen hatást kelt a vetésre az a-b-normis idő. Föl­mondás búzából 6000, rozsból 7500, zabból 1000 métermázsa. Buza májusra 1.1.09—11.10, buza október­re 1179—11.80, rozs októberre 9.67—9.68, ten­geri májusra 7.92—7.93, tengeri ju-liusra 8.09—6.10, zab októberre 8.73—8.74. A budapesti éttéktőzsde. A mai .előtőzsde üzletmenetét, ismét a tartózkodás jellemezte. A belföldi pánzvlszo­-y->k rmár mindig útjában v-anak az üzlet forgalmának, föllendülésének. lAz irányzat azonban ma is szilárid volt, miig azonban a nemzetközi piacom az osztrák hitelrészvémy-t részesítették előnyben, .addig a helyi piac értékei még a tegnapinál is olcsóbb áron ke­rültek forgalomba. A készárupiac azonban mia igen szilárd volt., az Adria, néhány kő­szén- és épitőiparériték 'BtSi temesvári szesz­részvény rohamosan emelkedett- Jó hatást tett, hogy .a magyar korona járadék a tegnapi­nál egynegyed százalékkal drágább áron volt­keresett. A zártait, .lanyha volt, iménti külföl­dön a belga .sztrájk kitörésének rossz hatásá­tól tartanak. Kötöttek: Magyar ibittel 817.50—820.50. Osztrák hitel 626—627. Jelzálogbank 509.50— 510.50. Magyar bank 555—-556. A -százalékos koronajáriadék 82.70—82.85. Osztrák éts ma­gyar államvasút 713.25—714. -Déli vasút-119— 120.75. Városi vasút 365—365.50. Közúti vasút: 649—652. iRimamurániyi 715.50—7J8.50. Mer­kúr 267—271. Salgótarjáni 70—754. Újlaki 262—265. Ganz-féle 3460. Szesz 486—493. Ad­ria 549—553. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. 999—1913. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy a szegedi kir. törvényszék 1913. évii 1343. számú végzése következtében Dr. Faragó József ügyvéd által -képviselt Adler és Sziget cég javára 200 kor. s jár, erejéig 1913. évi január bó 30-án foganatosított ki­elégítési végrehajtás utján lefoglalt és 755 kor. 50 filil.-re becsült következő ingóságok, u. m.: különféle papíráruk, berendezés stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíró­ság 1913. évi V. 395/2. sz-ámu végzése folytán 200 kor. tőkekövetelés, -ennek 1912. évi decem­ber hó 15. napjától járó 6 % kamatai és ed­dig összesen 67 kor. 16 fillérben bíróilag már megállapít ot költségek erejéig Szegeden, Templom-tér 7. szám alatt leendő eszközlé­sére 1913. ÉVI ÁPRILIS HÓ 17-1K NAPJÁNAK DÉLELŐTTI 11 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. ás 108. értelmében készpénzfizetés mel­lett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig v-aló érvényesítésére felhivat­nak, amennyiben az elárverezendő ingóságo­kat mások is le- és felülfoglalták ós azokra kielégitó&i jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az 1908: XLI. (41.) t.-cikk 20. §-a értelmében ezek javára is el­rendeltetik. Kelt Szegeden, 1913. március 24. Farkas, kir. bir. végrehajtó. 905. 1913. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel 'közhír­ré teszi, hogy a szegedi kir. törvényszék 1913. évi 2071. számú végzése következtében Dr. Basch Ferenc ügyvéd által képviselt Müller Testvérek cég javára 200 kor. s jár. erejéig 1913. évi február hó 15-én foganato­sított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 794 kor.-ra 'becsült, következő ingóságok, u. m.: különféle papíráruk, üzleti berende­zés és egyebek nyilvános árverésen eladat­nak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbí­róság 1913. évi V. 634—1. számú végzése folytán 200 kor. tőkekövetelés, ennek vég­zés szerint járó 6 százalék kamatai és eddig összesen 73 kor. 61 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig a lefizetett rész levonásával Szeged Templom-tér 7. sz. alatt leendő eszközlésére 1913. ÉVI ÁPRILIS HÓ 17-IK NAPJÁNAK DÉLELŐTTI 11 ÓRÁJA határidőül kitüzetik és ahhoz venni szándé­kozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén a becs­áron alól is elfognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig Való érvényesitésére felihivat­nak, amennyiben az 'elárverezendő ingóságo­kat mások is le- és felülfoglaltatták és azok­ra 'kielégítési jogot nyertek voilna, jelen ár­verés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az 1908: XLI. (41.) t.-cikk 20. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1913. március 28. Farkas, kir. birósági végrehajtó. 4300—1912. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulír ott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t,-c. 102. §-a értelmében közhírré te­szi, hogy a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi Sp. III. 1830—2. számú végzése következtében Dr. Pap Róbert ügyvéd álitial -képviselt Ma­gyar Vulkáni cement-gyár részv.-társ. javára 362 kor. 52 filL s jár. erejéig 1912. évi decem­ber hó 12-én foganatosított .kielégítési végre­hajtás utján tfélűi-foglalt és 6640 kor.-ra be­csült következő ingóságok, u. m.: különféle épitéSd anyagok, csövek, irodád berendezés ós -egyebek nyilvános árverésen -eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíró­ság 1912. -évi V. 4204—1. számú végzés© foly­tán 362 kor. 50 fi,11. tőkekövetelés, ennek 1912. évi augusztus bó 15. .napjairól járó 5 % kama­tai és eddig összesen 100 kor. 16 (fillérben bí­róilag már megállapított költségek -erejéig végrehajtást, szenvedőnek Mérey-uleai tel-e­pein leendő -eszközlésére 1913. ÉVI ÁPRILIS HÓ 16-IK NAPJÁNAK DÉLELŐTTI 8 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitüzetik ós ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a leg­többet Ígérőnek, szük-ség esetén a becsáron alul is el fognak adatni. Elsőbbséget- igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvónyesiités-ére felhívat­nak, amennyiben -az -elárverezendő ingóságo­kat mások is -le- és if-elülfogliailtatták és azok­ra kielégítési jog-o-t nyertek volna, jelen ár­verés az 1881. LX. t.-e. 120. §-a és az 1908 : XLI. (41.) t.-cikk 20. §-a értelmében ezek ja­vára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1913. évi március hó 27. Farkas, kir. bírósági -végrehajtó

Next

/
Thumbnails
Contents