Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-16 / 88. szám

1913. április 16. DÉLMAGYARORSZÁG "i Nem lesz gyümölcs a fán! — Fagg és vihar mindenfelé. — (Saját tudósítónktól.) A mosolygó nap­sütés, csalóka áprilisi tavasziból hirtelenü zúzmarás, havas télbe fordultunk. Két nap óta tart az ítéletidő, valóságos téli orkán sö­pör végig az országon. Nyomában minden­felé kár és pusztulás. Legérzékenyebben ér­te az elemek szeszélyes játékia az ország medencéjét, az áldott magyar rónaságot, a gyümölcstermő Alföldet. Szegeden már teg­nap is esett hó, a Délvidéken, meg Bácská­ban azonban csak ma kezdett havazni. A rossz időjárás mindenfelé nagy károkat oko­zott. Szegeden a tanyaiak nem jöhetnek be a piacra és igy természetesen az élelmiszer meg fog drágulni. A téli zúzmara lefagyasz­totta a két gyümölcstermő város: Kecske­mét és Nagykőrös lakosságának minden re­ményét. Egész pompájában kivirult már a tavasz a magyar rónákon. A gyümölcsösök­ben szinte leroskadtak a fák a rengeteg vi­rág alatt. Gyönyörű tavaszi virágzás volt és az emberek előre örültek a mesés gazdag­ságú gyümölcssziüretnek, amilyen esztendők óta nem volt és kincseket igért. Most oda van minden reménységük. Kecskeméten és Nagykőrösön az idén nem terem gyümölcs és két millió korona tehető maga az a kár, ami Kecskemétet barack exportja révén éri. De nem lesz másfajta gyümölcs se, amint Kecs­kemétről és Nagykőrösről jelentik. Sem cse­resznye, sem meggy, körte, alma, szilva nem terem a két hires városban. Kecskemét, lakossága egészen ,le van -Siuj.t­va. Ma is valóságos. Ítéletidő van oitt. Havas ,eső csík ós téli szél süvít végig a városon. A gyümölcstermés egészen elpusztult. Jó /esztan dőbein csak a baracktermésből két millió ko­rona (jövedelmié van Kecskemét lakosságá­nak. öt év óta neim ígért, tavasz annyi gyü­mölcsöt, mint az idén. Nagyszerű termés lett válnia és ugy .látszott, liogy a természet leg­alább valamennyire kiegyenlíti azt. a iniagy gazdiasági nyomorusáigot, amiben ma sínylő­dünk mindenfelé a,z országban. Dc nemcsak a barckban, hanem a többi gyümölcsbein. is nagy a kár. A körte, szilva, meggy, cseresznye, ,almaifák virágai lefagy­tak. A szőlőkben ,is .nagy a kár. Egyesek sze­rint a szőlők feilieréisze, mások szerint kéthar­mada fagyott Jíe. Megpörkölte a fagy, mert egy ilyen lefagyás után ugy néznek ki a szőlőfélék, imiikior majd a niap rájuk süt,, .mint­ha meg volnának pörkölve. A gazdáik híztak a gyönyörű tavaszi időj árasban. Készpénz­nek vették a korai napfényt ési a meleg na­pokat. Hozzáláttak a szőlők metszéséihez. Azok ,a kevesen jártak a legjobban, akik még nem kapálták meg ia szőlőt s nem fagytak le. De ilyenek csak elenyésző ikis számmal van­nak. i A vasárnapi Ítéletidő utáin! ugy látszik, egészen bekvártélyozza magát hozzánk is az áprilisi tél, .ez a siralmas utószezon, melyet sírva néz az egész ország. Budapesten ma délelőtt újból megeredt :a hó. A vidékről is /egyre jönnek ,a jelentések hófúvásokról és fagyról s egyre szomorúbb képe alakul :ki a rettentő, fehér országdulásnak. Siófokon csiak most lehetett megállapitani a vasárnap hó­fúvás okozta károkat. Két napig borzasztó hóvihar és erős hideg volt. A kisebb fákat a vihar teljesen tönkre/tette, a gyümölcsösök­ben ás szőlőkben rengeteg a kár. Az éjjel olyan fagy volt, hogy amit a hóviharok mag­hagytak, azt. faigy teljesen; megsemmisítette. A siófok—/kaposvári vonalon egész nap nem volt közlekedés s a Kaposvár felé szándékozó utasok az egész éjjelt Siófokon töltötték. Ki­számíthatatlan kárt okozott a hóvihar ő be­csén s nagy nyomorúságnak néz elébe Paks, ahol ia szőlőtermés a legfőbb kereseti forrás s három évein keresztül iá jég, fagy és ,a pe­ronoszpóra miatt semmi sem termett, az idén pedig az áprilisi tél .pusztított el mindent. Várpalotán szombat óta nagy hóvihar s fagy van, a hó méter magasságú. Öt fok hidegben ,a szőlők és gyümölcsösök mind elfagytak, a vasúti és postai közldkedés szombaton elállt­Havazás .és gyilkos fagy pusztát Gyulán, Kecskeméten, Szarvason, Nagykikindán, Ti­telen, Resieabányán, Nagyszombaton, I/ip­pán, Törökbecsén. A Imdapesltii telefonközpont igazgatósá­ga jelenti, hogy .a vihar által tönkretett tele­fonvonalak közül még rendkívül sókat .neim sikerült rendbehozna s igy hatezer előfizető még mindig összeköttetések nélkül marad. Az élreimlwtt vonalak kijavításán állandóan ötszáz munkás dolgozik s remélik, hogy né­hány napon belül sikerül rendbéhozmi a há­lózatot. Az /interurbán-forgalomban, is csak­nem másfélszáz vonal használhatatlan. Beszélgetés Goga Octáviánnal. - A magyar irodalomról és a nemzetiségi mozgalomról. — (Saját tudósítónktól.) Magyar szépiro­dalmi és napilapokban igen, süriün szerepelt most Goga Oktávián, alki kemény kritikát mondott a magyar irodalomról. Egy évvel ezelőtt a Délmagyarország hasábjain egészen más hangon beszélt Goga a mi irodalmunk­ról, — akkor valósággal rajongott egy-egy irónkért. Igaz, hogy a modern, legújabb író­inkat akkor neim tanulmányozta s a szegedi államiogiházban, ahol hetekig ült izgatásért, Petőfi és Madách munkáival foglalkozott. A szegedi államfogházban kezdte lefordítani Madách Ember tragédiáját s a román fordí­tással a mostani napokban készült el. Tudósítónkat tegnap újra fogadta Goga Oktávián, még pedig Aradon, mert néhány nap óta ott tartózkodik. Az ismert iró Arad­ra érkezését sokan arra magyarázták, hogy nemzetiségi missziót teljesít, mert a román nemzetiségi bizottság nagyszebeni tagjainak megbízásából tárgyalásokat folytat az aradi román élet vezetőférfiaival, hogy a „Romá­nul" cknü lapot Nagyszebenbe helyezzék át. Egyrészt azért, mert Nagyszeben alkalma­sabb a nemzetiségi eszmék terjesztésére, másrészt ott lakik a legtöbb román iró. A híresztelések szerint Goldis László szentszé­ki titkár, Pop-Csicsó országgyűlési képviselő, Maniu Gyula és még több hangadó ember erős ellentétbe kenui Goga és, társainak ak­ciójával. Sőt állítólag a helyzetet még job­ban- elmérgesitette Gogának az a kijelentése, hogy az esetben, ha a „Romanult" nem he­lyezik át Nagyszebenbe, ismét feléled a nem­régiben elsimított viszály, mert „Tribuna" cimen uj lapot indítanak, amely ellensúlyoz­za a „Románul" és az aradi frakció minden tevékenységét. Vagyis a hirek szerint áthi­dalhatatlan .mélységek tátonganak a nagy­szebeni és az aradi románok között, ami nagy mértékben gyöngiti a nemzetiségi tö­rekvéseket és talán még pártszakadásra is vezethet. Tudósi tón,k a „Fcliér Kereszt" szállóbeli lakásán tegnap délután fölkereste Goga Ok­.taviánt, aiki szivesen nyilatkozott .az ügyről és nagy közlékenységgel ezeket mondotta: — Már értesültem arról, hogy több ,aradi aphan ós közvéleményben hamis hirek ke­.rinigienek Aradon való tartózkodásomról. Olyan kijelentéseket és .akciókat tulajdoníta­nak nekem, amilyeneket egyáltalán nem tettem ós nem indítottam. Soha az a terv még csaik komolytalan formában sem merült fel, hogy .a „Roma,nul"if áthelyezzük -Aradról Nagyszebenbe és ezáltal .ezt -a várost tegyük m-eg szellemi életünk központjá vá. A „Romá­nul" működésével nemcsak a magyarországi román, hanem a romániai közvélemény is nagyon me,g van elégedve,, mert mindenben kifejezést ad a román közérzületnek. Az sem igaz, hogy én ,azt mondottam volna, liogy a magyarorszgi román irodalom jelesei Nagy­szebenben laknak. A „Románul" munkatársai, mindnyájan jól .képzett, kiváló emberek, a kik az /elképzelhető .legnagyobb ügybuzgó­sá/ggal viszik a lap ügyét: Lapalapitáisi ter­veim sem voltak soha. — Különös — folytatta, — hogy aradi tartózkodásomat; ilyen, félremagyarázások­kal fogadják. -A félremagyarázásokból az utóbbi napákban már különben is kivettem a részemet. Legutóbb a „Huszadik Század"-hsai megjelent cikkemet kommentálták ,a legkü­.lönfélekópen. iSok pro és kontra vélemény hangzott el, -de ón természetesen megingat­hafáttanul vallom azt, bogy az uj magyar irodalomból teljesen hiányzik a nemzeti ka­rakter. Nincsen -abban semmi, ami jellemző volna ,a magyar gondolkozásra és .szellemre. A félreértések kikerülése végett kijelentem, hogy én nem vagyok antiszemita, merít aki ,egy tömeg felszabadításáért küzd, annak nem szabad egy mástik tömeg léig,ázására töre­kednie v-agy .azt lekicsinyelnie. Ezért -ón is csak konstatálom az,t a tényt, hogy a magyar irodalom tele van zsidó elemekkel. Ignotus­nak a képességeit -elismerem, — nagy euro­péer, de tagadhatatlan, hogy ízig-vérig zsidó. Ugya-ncs-ak jó véleménnyel vagy ok Molnár Ferencről, meg a t-öbi íróról is. Herczeg Fe­renc, de különösen Ady Endre kivétel. A-dy­han látom ,a régi magyarnak minden jellem­ző .tulajdonságát ós ezért, ő benne, látom az uj, specifikusan magyar irodalom képviselőjét, Különben, is még >egy cikket fogok ir.n'i a kérdésről, azután -töbet, nem is foglalkozom vele. .Res/zélgeté-se során elmondotta -még Goga, hogy ,az „Ember tragédiájá"-n,a.k román for­dítása már az őszre megjelenik és valószínű, hogy a- bukaresti Nemzeti Szinház műsorába veszi a nagy magyar iró müvét. rOCrAE szájpadlás ||m| jjfg^ggj Az általam készi-*- m' tett rágásra kitűnően használható a valódi fo­gaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továbbá arany koro­nákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javitást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. Szépségápolás!! Fű,rst Hós sí hyglenikus modem kozmetikai intézetében. Szépséghibák eltávolítása: szeplő, májfol­pattanás, bőratka (mitteser) stb. Zsírosarcbőrt, kezelése, s a legelhanyagoltabb arc rendbe­hozása. Villanyvibrációs és kézzel való arc­massage párisi mód szerint. Hajfestés. Bérlet­rendszerü arcápolás. Dr. Jutassy József, Magyarország legelső kozmetikai szakorvosá­nak szépségápoló és szépséghibákat eltüntető ártalmatlannak bizonyult szereinek elárusi­sitása, u. m.: bőrápoló, bőrgyógyitó, és haj­gyógyitó, szőrvesztő készletek. Arckrémek, arcpor, szappanok, kézfinomító, hajfesték, hajszesz stb. FEKETESAS-UTCA 20/a. szám alatt. (Wagner-palota.) Telelefon 12—50.

Next

/
Thumbnails
Contents