Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-16 / 88. szám

1913. április 167. DÉLMAGYARORSZÁQ 5 Drága gyöngyszemek. (Saját tudósitónktól.) Andrássy Gyula gróf eszméinek drága gyöngyszemeiből egész füzért szeretnénk összeállítani, de helyünk nem lévén rá, egy-egy gyönyörű gyöngyszem bemutatásával kell beérnünk. Az egyik ritka példányt gróf Apponyi Alberttől vette át szabadon. Apponyi ugyanis még a választójogi viták idején kifogásolta, hogy a műveltek hamarább jussanak választói joghoz, holott a műveletlenek hamarább érettek a jogra. A volt kultuszminiszter e jellemző kultur-fölfogását most Andrássy egy árnyalattal tovább fejlesztve, ugy fejezi ki, hogy az érettség megnyerésének időpontja „az életmód és nevelés hatása alatt áil, amely tényezők a szegényebb osztályok fejlődését gyorsítják, a gazdagabbakét lassítják". Vagyis a gróf ur szerint a szellemi . érettség időpontja az illető egyén vagyoni vi- j szonyaitól függ, — és pedig lefelé emelkedik, i fölfelé fogyatkozik az érettség. Egy buda- \ pesti jassz vagy apacs például már jóval a nagykorúság előtt érett egyéniség, a rendes heti bért kereső szegedi munkás már későbben, a hivatalnok, a főhivatalnok, középbirtokos, nagykereskedő mind fok szerint későbben nyeri meg érettségét. Végül a nagybirtokos gróf nagyon késő életkorban érik meg s válik politikai szereplésre alkalmassá. Igy vélekedik egy kiváló gróf a szellemi fejlődés rangfokozatairól. Egy másik (drága gyöngyszemben Andrássy a maga elveinek csodálatos rugalmasságát mutatja be ujabb példányban. Elmondja, hogy a választójog ügyében „a titkosságot elvi alapon elleneztem, amint ezt az általam benyújtott törvényjavaslat indokolásában kifejtettem". Mivel- -elvről van szó, hát ugy látszik, Andrássy mindjárt kész azt föladni, még pedig a következő indokolással: „Miután nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárt is megbékült a titkossággal: én is hajlandó vagyok ezzel kísérletet tenni". Sőt mi több, mindjárt azt is -hozzá teszi a gróf ur, liogy „ha e kísérlet szükséges, ugy kész vagyok tovább is menni, mint a kormány, mert az általa fölállított korlátozásnak semmi jogosultsága rüncsen". Tehát a különben kitűnő államférfiú elvből ellenzi a titkosságot, de mert a vele szemben álló kormány bizonyos fokig helyesli azt, amit ő ellenez, tehát ő elfogadja a gyűlölt kormány elvét, sőt azonnal tul is licitálja s most már teljes mértékben követeli a titkosságot, amelyet pedig — elvben dienez. Kell-e még Andrássy-féle eszme-gyöngy? Van még, ime a sok közül még egy: Azt akarja a státusférfi, hogy az ellenzéki pártok egy párttá alakuljanak. „Ezért égetően szükséges, — úgymond Andrássy, — hogy az ellenzék zöme egy párttá alakuljon s hogy olyan programot adjon, amely többséget szerezhet." Akik egy párttá alakulnak, azoknak, ugy-e bár, azonos elvi alapon kell állaniok, vagy azonos elvi alapra térniök, hisz különben nem állapodhatnak meg közös programban! Nem ugy gondolja ezt Andrássy. Szerinte egy párttá alakulhat az ellenzék zöme, egy közös programot is vallhat, vagyis közös elvi alapra térhet, „anélkül, hogy bárki is elveit megtagadná". Tehát különböző eívi alapon álló elveik megtagadása nélkül tagadhatják meg elveiket és ugy állapodhatnak meg egy uj meggyőződés-ben, hogy külön-külön hivei maradnak a régi 'meggyőződésüknek. Egyszóval felfelé más és lefelé más elveket vallhatnak s mégis egységes elvüek lehetnek, még agyaíuratabban ámíthatnának, mint a koaliciós korukban. S még sem alakitanának uj koalíciót, ha-nem uj pártot, amelyben minden párt közös elvi alapra térne. Azt hisszük, az ilyen drága gyöngyszemekből még maga az ellenzék se kér. A Szeged-Alföldi és a Pálfy-gyár. (Saját tudósitónktól.) Pataki Vilmos, a Szeged-Alföldi Takarékpénztár vezérigazgatója kedden délután a következő sürgönyértesitést küldte bankjának: Eddig informáltak, kilátások kedvezőek, részletekbe délután megyünk. Azokról a tárgyalásokról pedig, amelyek a Merkúr bankkal eddig voltak, a következőiket jelenthetjük: A Merkúr két főtisztviselője a m-ult héten, csütörtökön, pénteken és szombaton revidiálta a bank anyagát, összesen másfél millió korona veszteséget állapítottak meg. Az eddigi tárgyalások során az a vélemény alakult ki, ho-gy ennek fedezetéről elsősorban a részvények lejegyzésével kell gondoskodni. A Szeged-Alföldi alaptőkéje ma másfél millió korona. Minthogy a Merkúrtól megállapított mástfél millió korona veszteség részben való fedezetére rendelkezésére áll az igazgatóságnak körülbelül 600.000 korona, a részvényeket felére, vagy kétharmadára bélyegzik le. Az uj alaptőke ezek szerint 750,000, vagy egy millió korona flenne. Arra nézve nem történt ez ideig megállapodás, hogy a részvénytőkét fölemelik-e vagy sem. A Merkúr nem ragaszkodik ehez és igy lehetséges, hogy az uj, szilárd bázisra épített keretek között a réginél kisebb alaptőkével folytatja üzletét a Szeged-Alföldi. Érd-ékes, hogy a Magyar Általános Hitelbank-kal kapcsolatos szanálási akció mi-ért nem tudott sikerre vezetni tudott -és hogy nem tudott sikerre vezetni és hogy hogyan, állapithatott meg a Hitelbank két és mint ta Merkúr. A Hitelbank a státusz öszszeállitásánál az egyes követeléseket olyan összegben vette föl, amennyit azok reprezentálnak, iha rögtön értékesitik. A Merkúr azzal is számolt, hogy -egy tovább működő bank minden követelésének realizálásával bevárja az arra legalkalmasabb körülményeket és az egyes tételeket ennek meg-felelő érték-ben illesztette a statuszba. A Pálfy-gyár sorsának örvendetes jobbrafordulásáról a Délmagyarország 'számolt be elsőnek. Miután a belügyminiszter jóváhagyta a közgyűlésnek a telekátengedésre vonatkozó határozatát és V kereskedelmi! miniszter engedélyezte a 300,000 korona államsegélyt, a gyár sorsa biztosítottnak látszik. Természetes, hogy ez „kedvezően befolyásolja a ban'k ügyeinek re-ndebéhozását. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden; egy évre . « . 24.— kor. félévre . . . 12.negyedévre . . 6.egy hónapra 2.» » Még nincs döntés Szkutari ügyében. A szláv túlzók fellépése. (Saját tudósitónktól.) A montenegrói hivatalos lap Szkutariról a következőket irja: Montenegró Szkutari kérdésében semmi körülmények között nem fog engedni, mert már többször kijelentette, hogy inkább választja a halált, mint sem Szkutari föladását. Szkutari nélkül Montenegró meghal, de legalább tisztességben hál meg. Mint montenegrói részről közlik, a külföldön elterjedt az a teltevés, hogy Szkutari ostromát abbahagyták, nem helyes. A bombázást az előkészítő munkálatok befejezése után folytatni fogják. A szerb segitőcsapatok elvonulásáról itt nem tudnak, ugy látszik azonban, hogy az ostromot egyedül is folytatni fogják. A várost ki akarják éheztetni. Bécsből jelentik: A „Russische Rundschau" közli szó szerint a szövegét annak a határozati javaslatnak, amelyet az utolsó szláv banketten elfogadtak. Ez a határozati javaslat a következőket jelenti ki: 1. önálló albán állam alakítása semmiképen sem jogos. 2. A győztes Bulgáriától Szilisztriát semmi áron sem szabad elvenni. 3. Szerbiát még elméletileg sem szabad megakadályozni egy adriai kikötő megszerzésében. 4. Montenegrót csak a nemzetközi jog kiáltó megsértésével lehet Szkutaritóí távoltartani. 5. Az orosz társadalom fáj dalommal látja, hogy az orosz diplomácia ezeket az alaptételeket nem osztja. 6. Ez megfosztja az orosz társadalmat attól a reménytől, hogy Oroszország végre-valahára teljesítse magasztos küldetését Konstantinápoly és a Dardanellák kérdésében. Amint látható, a szláv bankett politikusai ugyancsak kemény pontozatokkal igyekeztek megbénítani az orosz hivatalos külpolitikát. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Nikita és Giers. Kattaró, április 15. Olyan- körökben, melyek cettinjei udvari körökből származó megbízható hireket szoktak közölni, beszélik, hogy Nikita király és Giers orosz követ között feszültség keletkezett. Azt is beszélik, hogy a király és az orosz követ között izgatott jelenetek voltak, ugy, hogy eddigi intim érintkezésük most már csak a hivatalos közlésekre szorítkozik. Flottatüntetés. Frankf urt, április 15. A Frankfurter Zeitung j-elenta: Egyes -fővárosokbain szófiai és konstantinápolyi hirek alapján az a .gyanú merült föl, hogy a bolgár katonai párt még aiz -utolsó órában, erőltetett támadást tervez a CsataIdzsa-vonalon. Eme ia -lehetőségre való tekintet tal fölmerült a hatalmak között Konstantinápoly előtt rendezendő flottatüntetés eszméje.