Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-15 / 87. szám

1913. április 7. DÉLMAGYARORSZÁG "i HÍREK. Szegcdi kalendárium. Az egész ország szomorü télbe került már be újra. Amikor a mezők kivirultak és a gyümölcsfák virágba borultak, mmikor igazi, kel­mes tavasz napjai már ránk köszöntöttek, akkor hirtelen téliesre fordult mindent, havazott a legtöbb vidéken, viharok száguldottak. S az ország a pusztulás képét viseli már megint, lefagytak a gyümölcsöseink és a szőlők, le­fagyott megint sok icménység. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látoga­tási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Manfréd", drámai költemény. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve „Siegfried", dráma 3 felvonásban, ki­séri a szegedi honvéd zenekar. VASS MOZI: Délután hat órától kezdve „Az éjjeli pillangó", dráma 3 felvonásban. Asta Nielsennel a főszerepben. ÁROLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig „Az élet tavaszán", dráma 3 fel­vonásban. KORZÓ-MOZI: Délután öt órától kezdve „A nyomorultak" III. és IV. része. EDISON-MOZGÓ: Délután öt órától kezdve „Legyőztél". Dráma 3 felvonásban. „Hotelszoba 75—76." Kowboyok királya. Amerikai életkép. Vasárnap délntán a korzón. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délután, mosogatás után. A Széchenyi-téri .korzó höm­pölygő emberáradat. Hullámzik, morajlik ez az embertanger. Vihogás, kacagás, kacsin­gatás. Öt-hat leány is egymásba karol s a leánylánc mögött ugyanennyi kunkorbajuszii frissen borotvált arcú baka. Amott két-három huszár környékez meg egy leányt Az utá­szok csak a jobbfajta szobacicákkal állanak szóba. Magyar, sváb, oláh, szeríb, tót szó hallik. E bábeli nyelvzavar dacára a legnagyobb egyetértés. Aki e vasárnap délutáni korzón végighalad, alig .akarja elhinni, hogy Ma­gyarország legnagyobb rákifenéje a nemzeti­ségi kérdés. Annyi anyagi, erkölcsi és szelle­mi erő lekötője. A tömeg egyre hullámzik, az udvarlás egyre merészebbé válik. Szerelem a piacon. Bakaszerelem, huszárszerelem, utászszere­lem. Kézzel fogó, mert kézzel fogható sze­relem. S mint a gondos háziasszony, aki jól megtapogatja a csirke mellét, mielőtt alkuba bocsátkozik annak ára felől, olyan óvatos a katona szerelmese kiválasztásában. Igazi tyukpiiac. Csókkal fizetnek itt, nem pénzzel. Az előleggel sem bánnak szűkmarkúan. Ka­rok ölelkezése, csókok cuppanása ebben a hul­lámzó tengerben. Szilárd pontok e tengerben csak a fák, ám őket is meg-megrázza a szél. Igazán szilárd port csak a rendőr. Mozdu­latlanul áll ott, bár zajlik, morajlik körülöt­te a tenger. Csodálkozom mozdulatlanságán. Csodálko­zom, hogy nem háborodik fel a rend és szent erkölcs nevében a cuppanó csókok, nyilvános ölolkezése.k, kézzel fogó kiváncsiskodások lát­tára. Csodálkozom, hogy hivatalos hatalmá­val nem rebbenti szót a nagyon is turbékoló párokat. Csodálkozom, de csak egy percig. Nem jól mondtam. Tovább is csodálkozom, de most már azon, hogy csodálkozom. A ruha csak más külsőt ad az embernek. Igy a rendőrnek is, de nem változtatja át bensőjét, életfelfogását, erkölcsi világnézetét, A vasárnap délutáni korzó az a miliő, amely •az ő benső világának a leghívebb tükre. Be­látom, hogy azon kellene csodálkoznom, ha nem állana ott — mozdulatlanul. — A pápa állapota rosszabbra fordult. Az utóbbi napokban megnyugtató hirek jöt­tek Rómából X. Pius pápa állapotára vonat­kozólag. Ma a Vatikánból érkező hirek a pá­pa ujabb komoly megbetegedését jelentik: A gégeíő és a légcső hurutja átterjedt a tüdőre és mint a hivatalos orvosi bulletinek jelen­tik, a pápa baloldali tüdőgyiÉadásba esett. X. Pius ujabb súlyos megbetegedése nagy aggodalmat keltett a Vatikánban, mert attól tartanak, hogy a .szentatya előrehaladott ko­ra és testi gyöngesége neim fog tudni .meg­küzdeni a pusztító kórral. Az orvosok éj­jel-nappal a Vatikánban tartózkodnak, elhív­ták a pápa betegágyához két nővérét i'S. Mar­chiaíava, a pápa egyik orvosa azt mondja, hogy a betegség elhatalmasodásához hozzá- . járult az is, hogy ,a hét utolsó napjain zarán­dokokat bocsátottak a pápához. Már szom­baton a legszigorúbb intézkedéseket rendel­te el, hogy a betegszobába a pápa nővérein kivül senki be ne léphessen a pápa nővérein hogy csak akkor vállalhat felelősséget a be­teg kezeléséért, ha intézkedéseit pontosan betartják. Mint éjjel jelentik, a pápa tiidőgyu­ladása mind jobban terjed, ugy, hogy álla­pota válságos. Glattfelder püspök utja. Glattfelder Gyula megyéspüspök a hét végéig marad Ró­mában, azután több olasz várost tekint meg s Pünkösdre tér vissza székhelyére, ahonnan Szegedre jön bérmálni. A püspök az idén tud­valevőleg négy-öt napot tölt Szegeden. — Móga Ödön és Cukor Ignác nyug­díjba ment. Az igazságíigyminiszter előter­jesztésére őfelsége Móga Ödön szegedi táb­labírót és Czukor Ignác szegedi törvényszéki birót saját kérelmükre nyugdíjazta. Móga Ödönnek ez alkalomból a kúriai birói cimet, Czukor Ignácnak pedig a táblabírói címet adományozta. — Végrehajtót kér a munkáspénztár. Még régebben kérelem mai fordul t a szegedi munkásbiztositó pénztár a város polgármes­teréhez, engedje meg, hogy a pénztár köze­gei végrehajtói minőséggel ruháztassanak föl. A pénztárnak azért lett volna erre szük­sége, mert az adóhivatal a legjobb akarattal sem képes a pénztári tagok hátralékait be­hajtani, ugy, ahogy azt az egész intézmény szervezete megkivánja. A polgármester a kérést természetesen nem teljesítette, mert nincs a kérelemre semmiféle törvényes alap. A pénztár kérelme a ma délelőtt tartott ta­nács ülésén, ismét szóba került, de más vál­tozatban, Folyamodik a pénztár a városhoz, amelytől; egy kisegítő végrehajtó ideiglenes alkalmazását kéiri, direkt a pénztár számá­ra. A beadvány iszerinit a munkásbiztositó hajlandó megtéríteni ennek a végrehajtónak a fizetését mindaddig, amíg alkalmaztatása szükséges. A szokatlan kérelem legközelebb a közgyűlés /elé kerül, minthogy hitelengedé­lyezésről is szó van a beadványban. — Prohászka a modern emberről. A Petőfi Társaság vasárnap délelőtt az Aka­démia kis tanácstermében tartotta szokásos fölolvasó ülését, melynek érdekessége volt Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, tiszteleti tagnak előadása, amelyet Mily mélység az üres madárfészek címmel tartott meg. Az előadónak >ez volt a székfoglalója a társaságban és magyérdekü fölolvasása/t az­zal kezdte, liogy ismertette a kis madarak életét fészkükben. Ezt aztán vonatkozásba hozta az emberi élettel, melyet csak akkor tart kielégítőnek ós teljesnek, ha annak esz­ménye, ideális tartalma van. A tudós főpap föl olvasásában a többi közt ezt mondta: — Én ugy érzem, bogy nekünk még most sincs fészkünk, hanem liogy a szétszakadás, a szét repülés stádiumában vagyunk. Nincs meg az a nagy eszmény, mely mindnyájunk lelkén uralkodjék és minket összetartson, kö­zös elszánt akcióra segítsen. A testnek ereje — ugyanezt kell mondanom a testületekről is — bizonyára a tagok és szervek egységétől s harmóniájától függ. Ezt pedig csak ragyogó vonzó és közös /eszmények és eszményi célok adják és az ezek hatása alati ébredő aspi­ráció. A középkorban voltak ilyen eszmék. Mi most máskép állunk. Nem mintha /az em­beriséget ma is nem járnák át nagy erős vágyak, hanem az jellemzi korunkat, hogy homloktérben áll a gazdasági érdek, a megél­hetés, a jobb életmód gondolata és ennek foly­tán a súlypont, a gazdasági munkában, az ,ipa ri és kereskedelmi szervezetekben fekszik, melyeknek lelke a nyereségvágy elve: a ver­seny. Igaz, hogy itt is emlegetnek nagy cé­lokat s hogy az /ipari és kereskedelmi fejlődés által minden bizonnyal a/z emberiség hala­dását szolgálják, de a reális cél, az indító ok itt a haszon, a profit és minden ezt szol­gálja. A harmónia itt csak látszólagos, mond­juk .hulladék, vagy melléktermék, a valóság pedig a létért való harc, a küzdelem, küzde­lem a tőke és munkásság, tőke és tőke, társu­latok és trösztök közt. Azért nincs érzékünk az élet összefoglalása iránt. Még nem talál­tuk meg az összefoglalásnak azt .a. formáját, melybe beleáUihatnók a modern embert, a mindent környékező realitást, a rosszat, a jót, a küzdelmet, a megnyugvást. A fészek még nincs meg', azaz, hogy már kirepültünk a fészekből. Művészetünk és irodalmunk is ilyen. Mindenütt érezzük a nagy ideálok hiá­nyát. — Perjéssy László kinevezése. A ke­reskedelmi/ miniszter Perjéssy László sze­gedi kereskedelmi éis iparkamarai titkárt az országos, ipari ós kereskedelmi tanács tag­jává nevezte ki. A tanács egyik előadója Ma­gyar Endre iparoktatási királyi /főigazgató hetit, aki szintén szegedi. — Hangverseny. Szombaton este a Tisza nagytermében a Csongrád vár megyei Tani tó­Egyesület tanszermúzeuma, és az Urinők Ott­hona céljaira rendezett hangversenyt díszes közönség hallgatta végig- Minden szám nagy hatást ért el. A honvódzenekaron kivül ki­váltak Erdélyi Rózsika és Szászné Kain Vil­ma szavalatokkal; Nagy Erzsike művészi zon­gora számával; Klazsik Lehel Szabadkáról, bravúros hegedű játékaival Radó Anna és Teleszki Sándor szóló és duett énekszámaik­kah A zjongöra ki/séiptdkat! Fichtner iSárj­dor, Salvo Róbert ós Paulovies Antal lát­ták el. — A könyvelés jelentősége. Tanulságos és értékes előadást tartott vasárnap délután a Szegedi Kereskedők Egyesületében Lakos Soma, felsőkereskedieílmi iskolai tanár. Ecse­telte a könyvelés jelentőségét, ismerteti mód­szereit. A szép számmal megjelent kereske­dők nagy figyelemmel hallgatták a kitűnő előadót, akit Kormányos Benő dr. egyesületi ügyész mutatott be a megjelenteknek. — Szabadgondolat. A magyar szabid­gondolkozók havi folyóiratának a „Szábaci­g,ondölat"-n,ak áprilisi száma bevezető helyén Ady Endrének a Galilei Kör márciusi ün­nepélyére küldött versét közli A cikkek kö­zül kiemeljük: Barai Imre, Marx emlékeik­két, Marx halálának 30. évfordulója alkal­mából, továbbá Czóbel Ernő közlését Greguss Ágost „igazi" szocálistaságáról, mely igen ér­dekesen világit be az 48-as forradalmat elő-

Next

/
Thumbnails
Contents