Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-15 / 87. szám

1D1B. április 15. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A központi pályaudvar, az uj műhely és fűtőház. (Saját tudósítónktól.) Évekkel ezelőtt kezdődtek tárgyalások a város és a keres­kedelmi minisztérium között annak érdeké­ben, hogy Szegeden központi pályaudvar és ezzel egyidejűleg uj, a régiméi lényegesen nagyobb vasúti műhely és -fűtőház -épüljön. A tárgyalások fonalát kiseblvnagyobb ímeg­szakításokkal újból és újból fölvették, mig most jó forrásból az a hiteles hír érkezik hoz­zánk, hogy azok részben- eredményre vezet­tek. A vasúti műhely és fűtőház épitésénél két terület került szóba. Az egyik a villamos vasút központi telepe mögött levő tér egész a Kálváriáig, ez 'magántulajdon, ta másik az utász-laktanya és a rendező pályaudvar kö­zött levő terület, ami a városé. -Minthogy ,a vár-os ugy a fűtőház, mint a rn-ühely számára ingyen területet bo-csájt rendélikezésr-e, ter­mészetes, hogy a kedvezőbb megoldás az, ha a műhelyt a rendező szomszédságában építik. Sikerült i's elérni *a tárgyalások során, hogy ugy a műhely, mint a fűtőház ide épül­jön. A Máv. beruházási költségeiben a két szegedi intézmény céljaira, első részletül másfél millió korona foglaltatik. A két, kétszeresére bővitett intézmény 30 hold területen lét-esü-l. Az uj -műhely egyi­ke lesz az ország legnagyobb vasúti műhe­lyeinek. Ma 600 munkást foglalkoztat, a ki­bővítés után 1200 munkás fog dolgozni benne. A központi pályaudvar létesítését célzó tárgyalások értesülésünk szerint ezideig sem­mi eredményre sem vezettek. Azzal, hogy az uj műhely és fűtőház — ha -csak évek multán; is — alsóvárosra kerül, újult -erővel nyomul élőtérbe -a rókusiaknák az a régi -panasza, hogy ez -a városrész állan­dóan mostoha bánásmódban részesül és szó­ba sem kerül az utóbbi (években, ha uj intéz­kolva, ragyogva, gyémiántcsil,tagokkal, szép volt ő, -mint távoli gyermekkorunk -egy elfe­ledett álma. Én beszél-tem — könyekkel telt meg a^-szemem és a szivem boldogan dobo­bott. És én láttam, láttam végre, -mint vá­lasztja szét ajkait -egy kedves, könyörületes mosoly; rángatózva emelkedtek a pillái1, las­san, félénken, végtelen bizalloim-mal fordítot­ta felém a fejecskéjét és . . . Ilyen kacajt -még sohasem hallottam. — Nem, nem, én nem tudok, — nyögte ő, a fejét visszavetve /és- megint (harsogó ka­cajba tört ki. : í Óh! Ha niékem csak egy percre (is em­beri ábrázatot adnának! Az ajkaimat ha­raptam, forró arcomon könyeim peregtek vé­gig és ez, ez a hülye fiziognóm-ia, -melyen min­den a maga kellő helyén vdllt: orr, szem és száj, maga -etilé meredt megingathatatlan! bu­taságában félelmetes egykedvűséggel. És a mik-o-r én tarka (lábaimon- tova cammogtam, , még sokáig követett a harsogó kacaj, -minit hogyha rémületes magasságból ezüst vízsu­garak hullanának le -és- vidám -csengéssel zú­zódnának össze a kemény szikláikon. Szétszórva az álmos uto-n végig, haza­mentünk és fölzavartuk az éjszakai csendet friss, izgatott hangjainkkal. Egyik pajtásom igy szólt hozzám: — Neked őrülten -nagy sikered volt. Én még sohasem hallottam ilyen- kacajt . . . Megállj te, mit csinálsz? Miért téped össze az álarcodat? Fiuk, ő megőrült! Nézzétek, összeszaggatja a jelmezét! 0 sirj mény-ek létesítéséről van szó. A vasúti mű­helyen kivül Rókusié m-a a közkórház, a do­hánygyár, a légszeszgyár é's a villamos vas­út. Ezek közül -csak az utóbbit adta a mos­tani hatóság ennek a városrésznek, amely nagyon meg fogja -érezni, ha -a vasúti mű­hely alsóvárosra kerül, mert az a 600 mun­kás, aki itt dolgozott, javarész-t Rókuson la­kott. De elkerül -Rókusiról — remélhetőleg öt éven belül — a 'közkórház is. Jól tudjuk, hogy a városra sokkal jobb m-ego-ldás az, ha az alsóvárosi városi terüle­ten épül az uj vasúti műhely és -fűtőház. Az uj kórház számára -is aligha lehetne találni Rókuson megfelelő területet. Ezt a Ikót -intéz­ményt tehát -el kell vinlni Rókusról. anélkül* ho-gy -azt a ballépést k-övetnié -el a hatóság, hogy -az egyik városrészt a másik rovására fejlessze. i , J-o-gos azonban az a kivánság, hogy uj intézmények -létesítéséinél már imost gondos­kodjék a tanács kárpótlásról. Ezt kivánja a város a-rány-os és egyenletes fejlesztése -és az a jogos m-agánérdek, mely egy-egy uj in­tézmény létesítésében -erőinek és létföltételei­nek társadalmi gyarapítását v-éli látni. aHSEBaaaBDB.asB.aBSBaiasaseassHaasassiasiiEasaBaBazaa Hóvihar az egész drszágbao. Borzalmas pusztulások. (Saját tüdósitónktól.) Szép tavaszi re­ményeinkre lecsapott a tél hidege, dermesz­tő fagya s piros, orral, reszkető tagokkal, gallérba húzott ny-akkal, szomorúan járká­lunk a ihideg utcáikon. Irtózatos Ítéletidő vi­harzott végig tegnap a fővároson. Hajnali 4 óra tájban kezdődött a vihar, iszonyú szél bömbölt az utcákon, s hatalmas pillékben ka­varogva omlott a hó csaknem estig. A cik­lonszerü -hóvihar mérhetetlen károkat oko­zott az országban. A fővárosban -csaknem négyezer telefon vált hasznavehetetlenné és a táviróhuzalok i's elpusztultak a legtöbb he­lyen. Több száz háztető -erősen megrongá­lódott. A vidéken ugyancsák pusztitva ro­hant végig az áprilisi ítélet. A telefon- és táv­íróvonalak az ország legtöbb helyén annyira megromlottak, hogy az összeköttetés a fő­várossal jórészben megszakadt. Sokkal suly-osabb eminél a fagy pusztítá­sa; a gyümölcsösök tönkrementek, az őszi vetés odavan. Ezt máris érezhetni, mert a városok piacain tegnap óta erősen megdrá­gultak az élelmiszerek. Hogy mennyire meg­okolt a drágulás, még nem tudni, még nem kaptunk teljes képet a vidéki katasztrófákról, de a beérkezett értesülések -máris megdöb­bentő perspektívát tárnak eléink. A szörnyű időjárás a sportkedvelőknek iis elrontotta va­sárnapi mulatságát. kivitelünk helyébe -nem tudunk ipari expor­tot teremteni -máról-holnapra. Ez -a kései tél még azokat a reménységeket iis elsorvasztja, amikkel az uj -életet fakasztó tavasz biztat­ja minden kincséből kiforgatott (lelkünk-et. A balkáni háború okozta európai nyugtalanság ránk zúdította ,a gazdasági krízist, a pénz­telenséget s -mi, szegénységünkben, egyolda­lú -ökonomiánk mellett sokszorosan érezzük a csapást és szenvedjük kártevéseit. Kereső fiaink java fegyverben áll, ami talán még szerencse ebben a sírnivaló katasztrófáiban, mert mit tennénk -vel-ük, hol adnánk munkát nekik, miikor igy is a -munkanélküliség fekete réme kisért. , A rémület-as hóviharban, mely szombat­ról vasárnapra virradó éjjel dult az egésa országban, mindenfelé megrekedtek a vona­tok s közülök nem is egy órahosszalt veszte­gelt nyílt pályán, m-ert -a v-ágányok-at -annyi­ra bel-e-pte a bó, hogy a mozdonyok sé előre, se hátra n-em voltak képesek megmozdulni. A pályaudvarokon -a késéseket jelző fek-etetáb­lák mellé pótlótáblákat kellett -akasztani, mert nem fért el rajtuk a rengeteg forgalom­zavart hirdető irás. A vonatio-k-at, illetőleg hozzátartozóit váró közönség kétségbeesetten vett tudomásul mindén egy-es késést a izga­tott várakozásban szitkozódva ácsorgott a pályaudvarok hideg p-errónján. A budapesti keléti pályaudvaron heérke­keze-tt von-ato-k k-öz-ül legtöbbet késett 'a fiu­mei .gyorsvonat, mely teljes négyórai késés­sel vánszorgott (be -délben Budapestre. A dél­előtti br-ucki gyorsvonat egy órát késett-, a személyvonat k-ettőt, a fiumei személyvonat amelynek 8 óra 05 perckor s- -a -gyorsvonat, melynek 9 óra 35 perckor este kel-Lett volna Budapestre megérkeznie, tiz órakor még je­lezve sem voltak. A többi vonat mind bár­min c-negy ven perccel később érkezett meg a menetrend szerinti időnél. A nyugati pálya­udvarra beifutó 1407. számú zsolnai személy­vonat reggel báromnegyed hét helyett fél -ki­lenckor, -az -esztergomi személyvonat egyória késéssel -érkezett meg s ugyan-annyit ves-zte­gélt a nyílt pályán .a bécsi személyvonat is. Félórai késése volt a keleti expressznek is s -agy órát késett az -esti bécsi személyvonat is­Egyetlen vonat, sem érkezett meg rendes idő­ben, minimálisan huszonöt percnyi késése volt mindegyiknek. A déli vasúton ugyan­ilyenek voltak az állapot-ok. Az ut-aso-k félig megfagyva, betegen ér­keztek meg, mert a fűtés úgyszólván egyet­len vonaton sem funkcionált s az utasoknak reszketve, -fázva kellett órákhosszat egy hely­ben üiniök. A városi ember természetesen a m-aga kényelmén és ü-res zsebén- 'keresztül látja ezt az idetévedt, kegyetlen áprilisi telet. A (ká­véházi ablak mögül vagy a korzón s a bel­városi utcákon nem látjuk a lefagyott -rügye­ket, a gyümölcsfák megbétniult ágait, alig bimbózott, máris koros virágait s velük a rengeteg, -fölmérhetetlen kárt, amelly gazda­sági nyomorúságunkban (kétszeres, sőt száz­szoros s-ullyal nehezedik ránk. A gazda, visz­szafojtott 'könnyekkel, összeszorított ajak­kal megy végig a gyümölcsösök és a vete­mények között, a pusztítás országútjain, si­ratja veszteségét, temeti reménységét. Min­ket, boldogtalanokat, nem kárpótol a gyári ipar, mi nem vigasztalódhatunk avval, hogy a kémény nem fagy le, a mi mezőgazdasági Budapestről jelenti tudósítónk: A táv­író-, -d:e különösen -a (telefonhálózatban- be­állott üzemzavar oly nagyméretű, hogy he­tek kérdése, mig minden újra rendibejön. Az üzemzavarról, -amely szinte egész Bu-da-pest -és az ország legnagyobb részének -távíró- és tslefonközLekedését megbénította, ezeket mon dották -a központban tudósítónknak: — Ilyen ikatasztró-fá-lis esetre nem tu­dunk emlékezni. Magyarországon ily -üzem­zavar még sohasem vo-lt. Előfordult, hogy tavaszi esőzéseknél ós zúzmarás időben ti­zennégy—tizenhat tetőtartő-'szer-kezetünk ki­dűlt, de most körülbelül százhatvan tető­szerkezet dűlt ki. Budapesten ötezer telefon­állomás rosisz. Az interurbán-vezetékeknek egyihato-dirésze, a távíró vezetékeknek pedig egyötödrésze jó. A többi tönkrement. A ka­tasztrófát közvetlenül az a lágy hó okozta, amely rárakodott ,a drótokra. A támogató szerkezetek -nem bírták és kidőltek. Ez a vi­déki oszlopokra is vonatkozik. Mi természe­tesen mindent elkövetünk, hogy mielőbb rend­bejőjjünk. Pénzt nem kímélünk. A vidékről

Next

/
Thumbnails
Contents