Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-13 / 86. szám

1913. április 13 DELMÁ Ü Y ARORSZÁG 11 színház Városi Folyószám 270. BBBBBBaSBBBBBBSBBaaBBBBEaSHÜBBBBBBBEaKOBenBBBEEr'Sen Szeged, 1913. április 13-án DÉLUTÁN: LEÁNYVÁSÁR. Operait 3 felvonásban. Írták: Bródy Miksa és Martos Ferenc. Zenéjét szerzette : Jakobi Viktor. Rendező: FERENCZY FRIGYES. SZEMÉLYEK: Harrison Jack Harrisonné l.ucy, leányuk Gróf Rottenberg Fritz, fia Migles Tom Korcsmáros Hajóskapitány Lelkész Bessz, Lucy szobaleánya Szatmáry Árpád Miklóssy Margit Antal Erzsi Heltai Jenő Solymossy" Sándor Oláh Gyula Pogány Béla Lebeda Pápay J. laBBaaBBBBBBBBaaaaaBBBsapaBBBBSBSBBSBSBBesaEasB&aaBD ESTE: Gombaszögi Frida, a Magyar szinház művésznőjének vendégfeüéptével SÁRGA LILIOM. Vidéki történet 3 felvonásban. Irta Biró Lajos. Rendező: ALMÁSSY ENDRE. SZEMÉLYEK: Unghváry Kálmán Almássy Endre Lebeda Géza László Tivadar Thorma Zsiga Oláh Gyula Heltai Olga Csiky László Gombaszögi Frida A nagyherceg Thurzó Viktor, főhadnagy Hessen Frigyes báró, h dnagy Illésházy gróf, főhadnagy Basarczy András, hadnagy Katolnay, ezredes A primadonna Dr. Peredy Jenő, orvos Peredy Judit, a huga Szeged, Vár-utca 2. Butortelepe feloszlik. Nagy készletben levő első­rendű kivitelben készült © kárpitos üllő-bu­torok, dísztárgyak, :: függönyök :: leszállított áron A kontinens legerősebb JÓD­BRÓMOS forrása, nagy RADIO­ACTi VITÁSSAL. Meglepő gyógy­eredmények mindazon bajoknál, ahol a jód és bróm mint specifi­kus gyógyszer jő alkalmazásban. Fürdőmegnyitás = május hó i-én. = Meleg jódos fürdők, hidegvizkurák, hydropathiai berendezések, izzasztó, soványító, hizlaló kúrák, szénsavas fürdők. MODERN ÚJÍTÁSOK. Kényelmes olcsó, lakások, szana­tórium, szórakozások. Államhiva­talnokok, katonatisztek, az elő- és utóidényben 50 % engedmény. Máv. külön betegpénztár, a kerü­leti betegsegélyző-pénztárak sza­natóriuma. Posta, távírda, telefon, vasútállomás helyben. Hivatalos :: fürdőorvosok :: dr. Kallós Jenő, dr. Pazái László. a háznál történő ivókurához rendelhető a forrásnál és Édeskuty L. főlerakatában Budapest. — Kapható min­den gyógytárban és ásványvizkereskedésben. • H B Üzlethelyiséq l W 62 modern portállal g B kiadó i B m Kárász-utca 9. 3 • Bl Francia szabása fizifc, legnagyobb választékban Poilák Testvéreknél, Csekonies-ufea Széchenyi-tér. Telefon szám 854. Telefonszám 855. Szentes, Kossu3h-uíea. Hirdetmény a föld- és házbirtok után Járó általános jövedelmi pót­adónál számításba veendő kamatterhek bevallása tár­gyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házbéradó alá eső házbir­tokra, a íolyó évre kivetett állami egyenes adónak 30 százaléka; b) a házoszíályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 40 százaléka; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezmé­nyében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbir­tokra állami adó cimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosok­nak az 1883: XLVI. t.- c. 13. §-a által az a kedvez­mény adatott, hogy a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójábói levonandó az illető tulajdonost bekebe­lezés által is terhelő kölcsön után az adóévet meg­előző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 19 százaléka: feltéve: hogy a tő­kével kamatok is vannak bekebelezve; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idö egész tar­tamára vétetik az összeg, mely a kötvényben meg­állapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a tör­lesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adó­köteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincs­tári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát (1883: XLVI. t.-c. 16. §.) Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapjául szolgál az az évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmarad tökemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1912. évi január hónapban 100,000 koronát vett fel magánhitelezőnél s ebből ugyanazon évi december 15-ig 60,000 koronát vissza­fizetett, a levonás alapjául az 1913. évre az 1912. évi december hó végén fenmaradt 40,000 korona töke­maradék évi kamatjának 10 százaléka veendő. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti be­kezdésben emiitett közönséges kölcsönökre vonat­kozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intéze­tektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekez­désben világosan megkülönböztetnek. HiteSüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől fel­vett kölcsönökre nézve ugyanis az általános jöve­delmi pótadó kiszámításánál: aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett töke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendó tekin­tetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a köl­csönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folya­mán keletkeztek. (1891: 41,187. pénzügyminiszteri rendelet 1891: 13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy az általános jövedelmi pótadónál számitásba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsönvett tökeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meg­határozott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a töketartozás apasztására, valamint a kezelési költsékekre fordí­tott összeg az általános jövedelmi pótadó megállapí­tásánál levonás alapjául nem vehető. (1893: 28,058. pénziigymin. rend. 1893: 13. P. K.) A vallomás az adóév április 1—30-dika közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál.) Azok, akik a folyó évre tehervallomásukat a községi (városi adóhivataloknak) már átadták, ujabb bevallást nem kötelesek benyújtani. E határidő lejárta után és jelesül október 15-ig érkező vallomások az 1897. március 23-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny" 10. számában megjelent 21,275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem hárithatatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben emii­tett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsön­kamatokra vonatkozó vallomások benyújtására ki­tűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadékkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telek­könyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés meg­történtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános jövedelmi pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál kérni. Mindazok az adózók, kik az államkincstár meg­károsítására irányzott szándékból az általános jö­vedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából telekkönyvileg be nem kebelezett adósságot vallanak be, -az 1909. évi XI. t.-c. 93. értelmében bünte­tendő jövedéki kihágást követnek el. Kelt Szeged, 1913. évi április hő. A m. kir. pénzügyigazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents