Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-11 / 84. szám

s DÉLMAGYARÖRSZÁG 1913. április 11 — A sörös üveg. Schorr Ottó szegedi pálinka-kereskedőt a kihágási biróság száz korona pénzbüntetésre Ítélte, mert egy sö­rös üvegben, amit állítólag tőle vásároltak, két egeret találtak. Amikor az esetet regisz­tráljuk, hozzá kell fiiznünk Schor Ottónak azt a védekezését is, amelyet ia tárgyaláson előadott és amely szerint egyáltalán nem bi­zonyítható, hogy a sör tőle való, mert a dugaszon nincs rajta a különben szokásos cégnyomás és mert a sörkezelés körül, — a mit bizonyítani is hajlandó, — a legnagyobb tisztaság uralkodik. * Szendrei szerződését meghosszabbítot­ták Aradon. Az aradi közgyűlés tegnap hatá­rozott <a .színházigazgató szerződésének meig­hosszabbitiási kérdéséiben, iaimelyhez, először Avar ff y Géza szólott hozzá. Avarffy már több ízben kifogásolta Szendrei Mihály .saínigaz­gatását s azt ia közgyűlésen is kritika tár­gyává tette. A felszólaló a kiöivetkezőket mon­cl'otta: — A szinügyi bizottság nem ér rá az ara­di színházzal foglalkozni, de nekem vannak üres óráim, én (foglalkozom ezzel .a kérdéssel. (Derültség.) Ápoljuk a kultúrát, niecsak az internacionalizmust. Fejtegette ezután a szin­báz jövedelmezőségiét, azután sorra, vette a szinbáz kiadásának és bevételeinek egyes té­teleit, a színészek fizetését, a díszlettek árát, a jogdíjakat, sőt, olyan1 ,a,prő részleteikbe i,s be­lement, hogy azt is kimutatta, (hegy a szín­háznál Szendrei 100 koronát ml ki évente arcfestékre. Végül ugy összegezte a sok szám­beli adatokat, bogy Szendréi évemkint 350.000 koronát vesz Ibe s ebből 80.000 korona tiszta haszna van. Indítványa az volt, hogy egy elő­re még ne ujitsák meg Szendrei szerződését, ;hanem várjanak velie legalább még egy éviig, hiszen csak másfél év múlva, jár le a szerző­dése. — Miután Avarffy bizottsági tag ur hosszú előadását türelmesen meghal lga;t fa,m, — szólalt most fel Urbán Iván báró főispán — meg kell jegyeznem, hogy a vasárnap dél­utáni előadásokat a (bevételnél nem vette figyelembe, pedig ebből is ,van a szinigazga­tónák jövedelme. (Derültség.) — Mindenki hálás leheti Arvarffynak,, — mondotta Fábry (Sándor dr. — mert áltálá­ban az -a hír van elterjedve iSzeindreirőí, hogy a színházból nagyon nagy haszna van, de Avarffy kimutatta, hogy csiaik 44.000 korona évi jövedelme van a színigazgatónak ... . — Nyolcvan! — kiáltott közbe Avarffy. — ... ami rossz üzlet ilyen nagy válla­latinál. Én a magam részéről, a legszívesebben járulok a tanács indítványához. Urbán Iván báró elnöklő főispán végül szavazás alá iboesájtotita a szerződés kérdé­sét. A plénum túlnyomó többsége elfogadta a tanács javaslatát, amely Szendrei szerződé­sét ujabb három esztendőre pályázat hirde­tése nélkül meghosszabbitani ajánlotta. — Rege a gazdag mágnásról és a szegény népről. Alpestes község Erdélyben, Vajdahunyad szoimiszédéágában fekszik. Po­litikailag a dévai járáshoz tartozik. Lakói re­formátus magyarok, vegyest románokkal. Ha tára szép, terjedelmes, d'u&an termő; kivá­lóan a Csernia-folyó partján húzódó Lunkla­rétek .kánaáni jellegűek. Nétpe szorgalmas, törekvő ás mégis koldwsibotm van, kárhoztat­va. A koldusbotot a Csiarnia partján, elhelye­zett vízimalom nyoimja a nép kérges mar­kába és irányítja szabadabb villáig (felé. A .ví­zimalom üzemét (hét—nyolc évvel ezelőtt az alispáni hivatal beszüntette, mert óriási kárt okozott ia községnek. Amig a malom kereke három éven át nem forgott; buja termést adott a föld. Néhány óv előtt a malom uijra forogni kezdett; forgott mlimidadidig, amíg a népet jóiétjébőll, csöndesi bóldiogsáigából is kiforgattta. A malom és gátjának elhelyezése táv ólról sem felel meg a modern államok víz­jogi törvényeinek, kulturális feltételeinek, hanem olyanféle alkotmány, mintha annak tervét az öreg N.ikitának, a kecskepásztorok királyának bocskoros „knltnr"-anérniökságe rajzolta volna meg. A malom igát ja azonban remekmű. Mert bár a gát csak néhány ócska szál deszkából; néhány szekér salakból, kóré­ból, gallyból és puha trágyáiból van kon­struálva, mégis oly szilárd, Ihogy melmlcsak felfogja és megállítja a Cserna vizét, haneui annak víztükrét több mint ölnyire fölemelte. A folyó partjai igy eltűntek, sőt a viz mély szigeteket is teremtett. A község irigyelt Ranaánja, amelynek holdja kétezer korona értékű volt, zsombikos ingovánnyá vált. Ki­halt abból minden vegetáció. A községben már veteményes ikiert sintes. Egyes utcákban a szegény lakók feje fölött rendre omlanak 'a házak, lábuk alatt, sülyed a. talaj, tiestii ép­ségük, életük biztonságát pedig ugyancsak forgatja — a malom kereke, Sülyed a falu, kesereg, zug a nép, de kiáltása, panasza el­vész a közigazgatásban, (mint ,a hang iá siva­tagban. A malom — egy gazdag mágnásé; a fold, a falu — a szegény népé. — Tréfa a benzinnel. Grünhut Test­vérek kápolnásnyéki füszerbesketíésáben ma — mint Székesfehérvárról táviratozzák — benkin-szerencsétlenség történt. A tanuló az udvar végén levő szérűiből benzint vitt ibe a boltba s az uton eLcsöpöigtetctt a veszedelmes folyadékból. Két béres tréfáiból meggyújtot­ta. a cseppeket, a földön, erre a íáng pillana­tok alatt a henzinlhondóig harapódzott. A tar­tály meggyulladt és felrobbant. A robbanás az egyik bérest, Nagy Gábort a falihoz vág­ta s a szerencsétlen ember élet veszedelmes sé­rüléseket szenvedett. — A sorompó. Siófokról jelentik: Bicsak István -bérkocsis vasárnap estié Csáktornyán a vonathoz vitt egy utast. Midőn a kocsii a síneken áthaladt, a sorompó nem volt, elzárva és a kocsis nem vet-tie észre a Kis,szabadba felől jövő vonalot. Amint a. kocsi a pályára árt, nekiment a vonat és darabokra, törte. Az utfas még idejekorán kiugrott, megmenekült, de a kocsis veszedelmes sérüléseiket szenve­dett és elméje is megzavarodott. A szeren­csétlenséget Szabó József őr okozta, aki nem vette észre a vonat jelzését és a sorompót nem eresztette le, — Hogyan ápolnak a váci kórházban ? A váci kórházban meghalt egy szerelmespár és most a haláluk után iaz egész város más­ról sem beszél, mint arról, hogy a fiatalok nem mérgezés, hanem a gondatlan ápolás kö­vetkeztében haltak meg. Gerber Imre és Pe­ták Ilonka, akiknek a halála oly nagy iz­galmat keltett Vácott, április elsején ,a Ku­ni, a-szá 11 óban megmérgezték magukat. Kiál­tozásukra berohant a szálló személyzete, or­vost hívtak, aki gyomormosást végzett Ger­ber Imrén és Peták Ilonkán. A gyomormosás segített is rajtuk, mindakietitein magukhoz tér­tek. Reggel elment, a szállodába Kálló Antal váci rendőrkapitány, ihogy kihallgassa a sae­relmes párt. Gerber Imrét a. vallatás annyira kimerítette, bogy rosszul lett és be kellett szállítani a kórházba,, a leányt már nem hall­gatta ki a rendőrkapitány, hanem berendel­te a kapitányságra. Az amúgy is gyenge Pe­ták Hona, akii a mérgezés következtében alig tudott járni, kénytelen volt bemeinni ia rend­őrségre és ott vallani. Ö is rosszul lett és bevitték a kórházba. A váci kórház az elma­radt és borzalmas állapotban levő vidéki kór­házak között is talán a legutolsó, még tán a szegedi épület is különb ennél Egy (régi, ütött-kopott, omladozó ház a váci közkórház, amelyben éjjel-nappal egy szál ember végzi az ápolást. Ide került a két öngyilkosjelölt. Első nap ebédre bablevest ós káposz'tiásfcockát ad'tflk nekik, holott mindenki tudja, hogy be­tegeknek, akik megmérgezték magukat, csak big ételeket szabad adni. A kápasztáskooka vagy talán az úgynevezett gondos ápolás megtette a hatását. Előbb Gerber Imre, az­után Peták Ilona meghalt. A hatóságoknak nem volt gyanús a halál, Kálló Antal rendőr­kapitány is csak akkor rendelte el 'az orvos­rendőri boncolást, amikor az egész város azt kezdte suttogni, hogy a két. fiatal a. kórház bot rányos állapotai következtében halt meg. Az eset miatt óriási az elkeseredés1 a városban a városatyák között is megindult a mozga­lom, hogy uj kórházat építsenek. — Az aradhegyaljai villamos. A sok válság után létesült aradhegyialjiai motor­vasutnak villamossá történt átalakítását — mint Aradról jelentik — befejezték s ina -reg­gel átadták a forgalomnak. Az első kocsik próba járatán megjelentek a kereskedelmi mi­nisztérium és a vasutak kikül dötittefL Ez Ma­gyarországnak a leghosszabb villamos vas­útja, mely huszonkét kilométer területet bá­loz be és Aradmegye több községén keresztül­fut. — Rendőri krónika. Sándor Julianna 23 éves, rendőri felügyelet a'latit álló u!ő ,a To­polya-sor 3. szám alatt, lévő mulatóhelyein az éjjel kékkőoldatot ivott. Súlyos Sérülésével -a közkórházira szállították. — Barát József 67 éves napszámos, Sándor-utca 13. szám alatti lakó?, ma. reggel bét Órakor a Tisza Lajos­kömtan összeesett és meghalt. Szívszélhűdés érte. NYILT TÉR*) NYILATKOZAT. Üzleti jó hírnevem megóvása céljából szükségesnek tartom a következők (kinyilat­koztatását. El nem ismerem, hogy az én üz­letemből tisztátalan üveg sör került volna valaha ki. Aki cégemet ismeri, jól tudja, hogy rmly ellenőrzés és példás tisztaság uralkodik a sörkezelésnél nálam annyival is inkább mert az üveg a fejtés alkalmával oly sok kézen megy keresztül, hogy teljesen ki van zárva, hogy idegen anyag kerüljön az üveg­be. Vevőim körében elismert tény, hogy a kezelésnél nálam példás tisztaság van. A szó­ban forgó üveg dugaszolása cégemmel nem is volt ellátva. Tehát semmi olyan adat fenn nem forgott, mely amellett bizonyítana, hogy a sörös üveg tőlem származik. Szegeden, 1913. április 10-én. SCHORR OTTÓ, pálinkagyáros, bor- és sörnagykereskedő. NYILATKOZAT! Az üveges sarfögyösató közönség köré­ben .azon. téves hit, vau elterjedve, mintha Schorr Ottó helybeli sörkereskeidő azon, sört, melyben egyik előkelő szegedi lap közlemé­nye iszeiriinit egéirhuüia találtttött — tőlünk szerezte volna Ibe és egyáltalán so.k:a,n azon bitben vannak, mintha nevezett sörkereskeidő még minidig a kőbányai Első Magyar Rész­vény Serfőződe gyártmányait árusítaná — miért is tudomására hozzuk a n. é. közön­! ségnek, hogy Schorr Ottó már 1 éis fél élv óta meni a mi sörünket árusítja, Egyébként, is minden sörkereskedő pa­laeksöreit maga fejti saját, üvegeibe, melyek­nek tisztasága mindig az illető sönkereskicdő tisztasáigszeretetétől és lelkiismeretlesiségétő] függ. Hulter-Fepcncseviís a kőbányai Eiső Magyar Részvény Serfőződe föraktárosai. szájpadlás nélkül. Az általam készi-w tett rágásra kitűnően használható a valódi fo­gaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koro­nákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. *) E rovat alatt közlöttekért nemi vállal felelőséget a szerkesztőség.

Next

/
Thumbnails
Contents