Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-09 / 57. szám

1913. március 9. DÉLMAGYARQRSZÁQ j 9 Letartóztatták Diéssy Nusi betörőjét. — A szegedi rendőrség szerepe a nyomozásban. — (Saját tudósítónktól.) Az aradi színház primadonnájának, Dióssy Nusinlak a batö,nőjét szombaton reggel elfogták Budapestem. Február tizennyolcadikán történt, hogy a primadonna lakásáról ellopták a mintegy ötvenezer korona értékű ékszereit. A nyomozás szálai Szegedre vezettek ós a szegedi rendőrség szereplésével -sikerült a tettes elfogatása. Az érdekes bűnügyi eseményről a következő tudósítást adjuk: A moilit hó tizennyolcadikán történt, hogy amig Dióssy Nusi a színházban Évát játszotta, a Szabadságtéren levő lakásába betörtek. A nyitott ékszer-.kazettából ellopták az ékszereit, többek között egy húszezer korona értékű brill iáns-.f iiggőt. A betörést háromnegyed tiz-emegy órakor fedezték föl és nyomban értesitették a rendőrséget. Letartóztatták a primadonna tizennyolc éves szobainasát, akit azonban bárom nap mnlttiáin saabadonboesátottak, mert a legcsekélyebb bizonyíték sem merült föl ellene. A nyomozás aztán más irányba terelődött. A detektívek megállapították, ihogy a Dióssy Nusi lakása fölött szolgál Tubity Ágnes cselédleány, akinek Molnár Kálmán huszonhat éíves szobafestő a szeretője. Molnár lopás miatt már tizennyolc hónaipi súlyos börtönt ült Grácban. A cselédleány és a szobafestő a lopás idején Aradon tartózkodtak, utáhla azonban eltűntek. Később újból visszatértek, Molnár azonbanl csak egy napig itiartézfcodott Aradon. Meghagyta a cselédleánynlak, bogy Szegedre irjon neki a főpostára, poste-restante. Aimikor ezt megállapította a rendőrség, Valenta és Rédl aradi defekt ivek leutaztak Szegedre. A detektivek a főpostán megtalálták a levelet. Ba/pkó, a szegedi rendőrség détekfivije, aki már előzőleg két izben kutatott a zálogházakban és ékszerüzletekben:, az aradi detektivekkel együtt kereste a betörőt. Bapkó, aki egyébként a legügyesebb szegedi detektív, megállapította, hogy Molnár már elutazott Szegedről. Előbb azonban eladott az egyik szegedi ékszerésznek egy egy karátos brill iáns követ. Egy másik ékszerésznél háromszáz koronáért adott el egy brilliáns követ. Az ékszerész előtt gyanúsnak tűnt föl az uriasan öltözött szobafestő, aki azonban igazolásképen fölmutatta az iparigazolványát. — Meghalt az édes anyám, kell a pénz temetésre — mondta. Két kis brilliáns követ gyűrűibe foglaltatott és az egyik szegedi zálogházban elzá•logositotta kétszázhúsz koronáért. A detektivek valószínűnek tartották, hogy Molnár Budapesten akarja értékesíteni a nagyobb ékszereket. A fővárosiba utaztak és a bejelentő hivatalban megtalálták a szobafestő cimét. Szombaton reggel váratlanul meglepték és letartóztatták. Néhány darab ékszert Budapesten is értékesített, a többit azonban megtalálták a lakásán. A betörőt még szombaton Aradra kisérték. Az ezer korona jutalmait, aimiit a primadonna fölajánlott, valószínűleg megosztják a három detektív között. KÖZIGAZGATÁS Az óvóiskolák államosítása. — Az állani és a város. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi óvóískolák államosítása, valamint egyes városrészeikben ujaik létesítése, szintén egyik legaktuálisabb és kétségtelenül egyik legsürgősebb megoldásra váró föladat. Ugy látszik, azonban, hogy az államosításnak fuccs és igy arról is nehezen lehet szó, hogy a város a saját pénzén annyi ujabb óvóiskolát építtessen, mint amennyire igazán szükség van. Több, mint féléve, hogy a város az óvóiskolák államosítása kérdésében tárgyalásokat folytat a vallás.- és közoktatásügyi miniszterrel. Ezeknek a tárgyalásoknak a során a város .ajánlatot tett a miniszternek, hogy hajlandó az újonnan épülő, államosított óvóiskolák költségeihez háromszázezer koronával hozzájárulni, ennek fejében azonban azt kéri az államtól, hogy az összes óvóiskolák terhétől mentse föl a várost. Kérte azonkívül, hogy az állam a jótékonysági nőegyesiiletek létesítette óvóiskolákat is vegye át. Nemrég érkezett le a városhoz a minisztérium leirata, amely igen szűkkeblűén akarja elintézni az államosítás ügyét. Arról van szó ugyanis, hogy a miniszter szívesen hozzájárul az államosításhoz, itt következik azonban egy „de", amely a szíves hozzájárulás mellett is súlyos terheket róna a városra. A miniszter ugyanis azt kívánja, hogy a város necsak háromszázezer koronával járuljon hozzá az államositáshoz, illetőleg az uj óvóiskolák fölépítéséhez, hanem aliagitson meg bizonyos összeget, amellyel évenként a már létesített és állami kezelésbe vett óvóiskolák föntartását elősegíti. A tanács, amint értesülünk, legközelebbi ülésében foglalkozik majd a kérdéssel. Hogy milyen álláspontra fog helyezkedni, nem tudni még, csak az a bizonyos, hogy ha a miniszter kívánsága szerint történnék az államositás rendezése, akkor tényleges államosításról nem igen lehet szó, mert már a háromszázezer korona is jelentős összeg, hát az évi fantartási költségnek egy szép surrimáju hányada! Tehát: a város pénzén történnék az államositás, pedig éppen az a célja a városnak, hogy a sok teher közül legalább ettől szabaduljon meg a mai viszonyok között. Mert éppen a jelenlegi helyzet, meg a további föladatok nem engedik meg, hogy a város uj óvóiskolákat építtessen a maga pénzén, amikor imég a régieket is keservesen tudja fentartani, pedig az uj óvóiskolákra — amint .azt Franki Antal .annak idején a közgyűlés előtt szóvá is tette, — különösen Felsővároson, múlhatatlanul szükség van. Világos, hogy az államnak kell belátóbbnak és bőkezűbbnek lenni, -mint ennek az agyonterhelt városnak. Ez különben minden valószínűség szerint kifejezésre fog jutni a legközelebbi közgyűlésen is, amikor szőnyegre kerül az óvóiskolák ügye. örökítésével, — mert emléke a népoktatásban elért kiváló és példás eredményeiért, méltán [megérdemli ezen megkülönböztetett elismerést megemlékezést, Kováts István egyénisé,gie összeforrt, a felsővárosi Szt, Györgyi iskolával, melyben hosszú évtizedeken keresztül áldozta munka erejét a népművelő des és kultúra előrehaladásáért és e mellett a város javáért, érdekeiért, a társadalom miniden alkotó munkájában, mindenkor buzgón és önzetlenül vette ki részét. Kováts István méltóvá tette magát arra, hogy nevéről utcát nevezzünk el s tekintve, hogy ezen utca, épp az ő rajongásig szeretett iskolájával határos, tisztelettel kérem a tek. Közgyűlést kimondani, hogy ezen névtelen utcát Kováts István-utcá-nak nevezi el. Teljes tisztelettel: Franki Antal törvlh. bizottsági tag. xssii&baixbiaiaaiaabsaaasaiiabdhabbaaabiaaabbbbbahbaabsbba TÖRVÉNYKEZÉS. § A biróválasztás epilógusa. A szegedi törvényszék eskü dtbir ósága szombaton az Újvidéken megjelenő „Zasztava" saj.tópörét tárgyalta. Klicin Demeter, a magya.rfaló lap szerkesztője ült a vádlottak paciján. A vádirat szerint a homokszili (Temes'rnegye) biróválasztással kapcsolatosan azt a hirt közölte a Zasztava, bogy a csendőrök agyonverték az ellenpárt egyik szavazóját. A csend örök följelentésére az ügyészség hivatalból üldözendő rágalmazás miatt vádat emelt a lap szerkesztője ellen. A tárgyaláson azzal védekezett Klicin, hogy levelezőlapon értesitették az esetről, amelynek a valódiságáról nem győződhetett meg. A bíróság elrendelte a bizonyítás kiegészítéséit és elnapolta a tárgyalást. B • • (Üzlethelyiség! ! modern portállal ] B Kárász-utca 9.1 a (_) Kováts István-utca. A héten temették •el Kováts István felsővárosi iskolaigazgatót. Kováts évtizedek óta működött és rendkívül sok tanulója — ma már felnőtt emberek — volt. Franki Antal, a törvényhatósági bizottság tagja indítványt adott be, hogy egy felsővárosi utcát Kováts Istvánról nevezzenek .el. Az indítvány igy hangzik: Szeged szab. kir. város tekintetes Tanácsának. Alulírott tisztelettel kérem, hogy az alábbi indítványomat, a legközelebb tartandó rendes közgyűlés tárgysorozatába felvenni és azt pártolólag előterjeszteni szíveskedjék. Tisztelettel indítványozom, mondja ki a tek. Közgyűlés, hogy a Szt. György-tér északi részén, a „Tanulók Otthona Internátusa" és a Szent György-téri iskola közötti névtelen utcát „Kováts István-utcá"-nak nevezi el. A város közönsége igaz kegyeletét fejezné ki Kováts István érdemes népiskolai igazgatójával szemben, — az utcának nevével való meg Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . , . 12.— „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra 2.— „ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7.— „ *igy hónapra . 2.40 „ bbbbbbbbbbmbbmbbli