Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-07 / 55. szám

n DÉLMAG YARORSZAG 1913. március 8. ben kapott kölcsön birói uton nem hajtható be, tehát az ő váltója nem pörölhető. A tör­vényszék elfogadta a védekezést s a kerese­tet elutasította. A szegedi királyi Ítélőtábla megokolásánál fogva, jóváhagyta a .szabadkai királyi törvényszék ítéletét, A Kúria mind a alsóhiróság Ítéletét megsemmisítette s az al­perest a váltó összegének megfizetésében ma­rasztalta el. A Kúria megokolása kifejti, hogy ami az alperesnek azt a nnegokolását illeti, hogy ő az adott pénzt a kártyázás foly­tatására kapta, ily követelésekre adott váltó pedig köztörvényileg nem érvényesithető, en­nek a megokolásnak nincs alapja, mert a ki­hallgatott tanuk vallomásából kiiderült, hogy alperes nem a fölperessel kártyázott utóbbi­nak a kávéházában s ott az utóbbi jelen sem volt. Nem állapitható meg tehát, hogy tu­dott volna arról, hogy alperes minő játékot játszák. Már pedig egy nem kártyázó harma­dik szentély által váltóra adott kölcsön, ha a kártyázásra ifordittatik is, nem esik a t-ur­pis causa tekintete alá. KÖZGAZDASAS Magyar hét, (Saját tudósítónktól.) Március tizenötö­dike hetében hazafias, szép akcióra készül a -szegedi kereskedő-világ. A lenézett, kiját­szott, pangó magyar ipar ügyét akarják elő­revinni egy lépéssel. A Szegedi Magyar Iparpártoló Szövetséghői indult ki a mozga­lom, Pataki Simonnak, a szövetség agilis, érdemes titkárának kezdeményezésére és a szegedi keresikedők körében élénk visszhang­ra talált. Tavaly is szépen sikerült a ma­gyar hét s remélhető, hogy az idén sem (esz kisebb sikere. Különösen itt, Szegeden, ahol magyar a legkisebb göröngy is, s amely a legnagyobb városa ennek az országnak. Nem is kételkedünk benne, hogy a magyar hét igazán magyar lesz s ugy a kereskedők, mint a közönség buzgólkodni fog, hogy a magyar iparukkal minél nagyobb forgalmat érjem-k el. Mert nem az a hiba, hogy vannak egyes ipari cikkeink, amelyek minőség vagy ár dol­gában kevéssé versenyképesek, hanem az, hogy a közönség a remek kivitelű, elsőrangú minőségű és mindenképen versenyképes ma­gyár rátuikat nem ismeri eléggé. Az okai en­nek eléggé világosak azok előtt, akik figye­lemmel kisérik a magyar ipar kisléptü, de hi­hetetlenül SZÍVÓS és életképes fejlődését, a melyben — sajnos — most még több a tor­lasz, mint amennyinek ma már lenni sza­badna. Nagyon kapóra jön hát, hogy Szeged ke­reskedői eleven propagandát fognak csinálni a magyar iparnak. Szép és nemcsak erkölcsi elismerésre, hanem a legszélesebb anyagi méltánylásra érdemes az az elhatározásuk, hogy március 15-ike hetében kirakataikban kizárólag magyar készítmények lesznek, s a közönséget magyar árukkal kínálják. És ki utasítaná vissza a tmagyar árut Szegeden az évnek legalább egyetlen hetében az ötvenket­tő közül?! x Lanyhaság a tőzsdén. A mai üzlet a Közúti Vasút tőkeemelésének hatása alatt áM. A nagyrészvényes bankok két nap óta igen nagymennyiségű árut hoznak a piacra, aminek hatása alatt a részvények árfolyama 10 K-val csökkent. A tőzsde a tranzakciót nagyon kedvezőtlenül ítéli meg, ímeirt azt tart­ják, hogy a Közúti Vasútnak most nem lehet harminc millió koronás uj tőkeszükséglete. Csak a kedvező külpolitikai helyzet és a le­szerelés küszöbön állása tették az alaphan­gulatot oly szilárddá, hogy a tőzsde elked­yetléiied&e a tasakciá íötött nagyobb Ar-. csökkenésben nem jut kifejezésre. A közúti gyöngülése mindamellett az összes érté­kekre kihatott, ugy, hogy az árnivó elég élénk üzlet közepette általában 3—6 koro­nával csökkent. , (—) A város gombatermése. A város alsótanyai földjein termett jó gombát eddig a környékbeli lakosság szedte föl és értékesí­tette. A tanács mai ülésén intézkedett, hogy a városi földeken termett gombát ezután be­hordják a piacokra és ott a város javára ér­tékesítsék. x Angol-Osztrák Bank. A bank főtaná­csa által jóváhagyott zárszámadások szerint az 1912-iiki évben elért nyers eredmény 23,214.758 koronát tesz ki (a műit évi 19,640.965 korona eredménnyel szemben), mig a tiszta nyereség, az összes költségek és kiadások levonása után 12,702.123 koronára rug (a múlt évben elért 10,251.394 koronával szemben). Az osztalék 20 korona lesz (a rnuilt évi 19 koronával szemben). A rendes tartalékalapra 1,000.000 korona, az alkalma­zottak nyugdijintézetéinek javadalmazására 200.000 korona, a rendkivüli tartálékalap ja­vadalmazására 2,000.000 korona fordittatik, a fenmaradó 502.470 korona pedig uj szám­lára vitetik elő. x A cselédtörvény revíziója. Több vár­megyei gazdasági egyesület fordult a közel­múltban az OMGE-hez ázzál a kérelemmel, hogy tegye meg a kezdő lépéseket a cseléd­törvény revíziója érdekéiben. Az OMGE a gazdaközönség részéről mindinkább megnyil­vánuló óhaj elől nemcsak nem kiván elzár­kózni, de az egyesület tanácsa már el is hatá­rozta a kényes kérdés előkészitósté. Neim szo­rul azonban részletesebb ókadiatolásra, hogy a kérdés kényes voltára való tekintettel azt 'a legnagyobb körültekintéssel kelil előkészí­teni-s épp ugy nem szükséges -annak bővebb megokolása sem, hogy a.z egyesületnek a gaz­daküzönsóg ez ügyre vonatkozó kivánságai­ról a legrészletesebben tájékozódva kell len­nie. E végből azzal a kérelemmel fordult most Rubinek Gyula igazgató az egyesület tagjai­hoz, hogy a cselédtörvény revíziójára vonat­kozó kívánságaikat közöljék az OMGE tit­kári hivatalával. E mellett azonban csakis azok felszólalásait fogják figyelembe venni, akik szabatosan megjelölik a cselédtörvény azon szakaszait és rendelkezéseit, amelyek véleményük szerint módositandók, s akik ja­vaslataikat alaposan meg is indokolják. A javaslatok beküldési határideje 1913. évi má­jus hónap 1-én jár le. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon ma reggel az üzlet megnyitása előtt az iránynak lényegesebb lanyhulására volt elkészülve a helyi speku­láció. A mostani tavasziss időjárást ugyanis kedvezőnek tartják a mezőgazdasági munká­ra, azonkívül a nemzetközi helyzetről is meg­lehetősen optimisztikus a vélekedés. Az ár­folyamok a következők: Buza áprilisra 11.50—11.51, októberre 32.18—12.19. Rozs áprilisra 9.75—9.76. októ­berre 8.67—8.68. Tengeri májusra 7.48—7.49. juMaisra 7.73—7.74. Zab áprilisra 9.80—9.81, októberre 8.66—8.67. A készáiruvásáron csak néhány ezer mé­termázsa volt az egész buzaforgalom. Az irány 5 fillérrel lanyhább. A budapesti értéktőzsde. A külső politikai helyzet ma kedvezőtle­nebb színben tűnt föl, mert a török kormány félhivatalos nyilatkozata szerint az engedé­kenységével nem megy oly messzire, mint. re­mélték. A török páncél osíbaj ónak a sikeres tá­madása is az ellentéteket kiderítette. A zár­lat kedvtelen volt. Kötöttek: Magvar hitel 824.50—828. Osz­trák hitel 632.50. Jelzálogbank 436—438. Ma­gyar bank 570—573.50. Adria 538—541. Déli vasút 116.50—117. Városi vasút 371—372. Köz­úti vasút 664.50—668.50. Rimamurányi vas­mii 720—726.25. Merkurhank 271. Kotmerzbanik 3600—3610. Salgótarjáni 752—758. Egyesült lizzófóny 334—338. Spódium 116. Magyar vil­lamossági 481. Nasiei tanain 770—771. A bécsi börze. Kötöttek: Osztrák hitel 632.25. Magyar hitel 825. Angló bank 344. Bankverein 518.50 Unió bank 600. Lánderibank 519.50. Osztrák államvasút 707.75. Déli vasút 117. Elbavöl­gyi vasút 325. Rimaimurányi 723.50. Alpesi Ihányarószvóny 1050.50. Török sorsjegy 229. Márka készpénzért 118.22. Ultimóra 118.12. Skoda 839.50. Felelős szerkesztők Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. 597—-1913. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, liogy a szegedi kir. törvényszék 1912. évi 25509. számú végzése következtében Dr. Vadász János ügyvéd által képviselt Eisler Adolf javára 675 korona 96 fillér s jár. erejéig 1912. évi ok tóber hó 26-án f ogan at ősi t ott ki­elógitésii végrehajtás utján felülfoglalt és 622-12 korona 76 fillérre becsült következő in­góságok, u. m.: különféle vasáruk nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbí­róság 1912. évi V. 3276/3. számú végzése folytán 675 korona 96 fillér kökeklövetelós, a részi etek fizetett betudásával 1912. évi szep­tember hó 15-ik napjától járó 6% kamatai, 1U% váltódig ós eddig összesen 153 korona 72 fillérben bíróilag már megállapított költsé­gek erejéig, Szegeden, Széchenyi-tér 17. sz. alatt leendő megtartására 1913. ÉVI MÁRCIUS HÓ 10-IK NAPJÁN DÉLUTÁN 2 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitüzetik és ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet, ígérőnek szükség esetén a becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­kat mások is le- és felülfoglalták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1913. évi február hó 18. Sebesztha kir. bírósági végrehajtó. A „DÉLMAGYARORSZÁG" TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305 ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. minden állami tisztviselőnek fontos! az uj nyugdíjtörvény. (1912. LXV. t.-c.) Magyarázatokkal ellátta: dr. Dános Árpád, min. fogalmazó. Ára 1K50 fillér. — Kapható.: Várnay L. t^lléllT SZEGED, Kárász-utca 9. sz*

Next

/
Thumbnails
Contents