Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-06 / 54. szám

8 _ DÉLMAGYARORSZAG 1913. március 1. A Szegedi Gazdasági és Iparbank ügye. — Érdekes epizódok a nagy bankválságról. — (Saját tudósítónktól.) Tudvalevő, hogy Palócz László törvényhatósági bizottsági tag megfölebbezte azt a két határozatot, am ely ­ilyel a közgyűlés kimondta, hogy 1. megve­szi a Gazdasági és Iparbank épülőfélben levő házát; 2. hozzájárult ahoz, hogy a 255,000 ko­rona városi betétet öt év alatt egyenlő részle­tekben fizesse vissza a bank. A fölebbezés a bank (helyzetét sötét színekkel festi és na­gyon jól mondja, hogy ennek a közgyűlési határozatnak m eghozatajlánál, /valamint el­bírálásánál csak az lehet az irányadó szem­pont, hogy megmenthető-e ezzel a bank ós vele mindenki, akinek 'érdekköre akár mint hitelezőé, a/kár mint adósé a bank érdekkö­rébe kapcsolódik. Ezt a fölebibezést nem lehet szó nélkül bürokratikus útjára boesájtani, mert itt a városnak, mint erkölcsi testület­nek és a város közönségének nagy érdekeiről van szó. Ép azért helyén vaJónak, sőt szük­ségesnek tartottuk, hogy a fölebbezés egyes jelentősebb állításainak mibenlétéről, a bank mai helyzetéről tudakozódjunk és beavatott, illetékes helyen a következő megbízható ér­tesüléseket nyertük: — Mielőtt a Gazdasági Bank jelenlegi helyzetének magyarázatába fognék, el kell mondanom: hogy Fényes Marcel volt igaz­gató a legkönnyeilmübb hitelező volt. Nem tudott kölcsönkérőt elutasítani. Másrészt a /betevők nagy kara, a kapzsiaik osztályából — dicséret a kivételeknek — sorakozott, azok­ból, akik csak magas kamatozásra fektettek súlyt. A volt igazgató majdnem minden adósra bankrészvényt oktrojált,, ha erre való pénze annak nem volt, váltóval fizettetett, megígérvén, hogy harminc évig is prolongál. A beállt pénzügyi ós politikai válság sok adóst fizetésképtelenné tett, a bankot óriási veszteség érte. Bünügyileg üldözhető cselekmény azonban a Bragosi—Jutkovics­féle hamisítás — csak egy merült fel és ez 250 ezer koronával károsította a bankot. Érthetővé válik tehát — hogy mig a kap­zsi betétesek a. bankot óriási terrorral szorít­ják, a bank adósai másrészt nincsenek abban a helyzetben, hogy tartozásaikat egyszerre kifizethessék. Rendkívül nagy szerencsétlen­sége a mai körülmények között ennek a banknak, hogy igazgatósága vagyonos, tisz­tessége, becsületessége, erkölcsi felelőségének belátása, minden kétségen felül áll. Ebből az a balhiedelem talált hívőkre, hogy az igaz­gatóság fél a csődtől, nem mer csődbe menni és ez a betevőket a legkiméletlenebb eljárás­ra indítja. A félelemből annyi igaz: hogy az igaz­gatóság fél attól, miszerint a hitelezőik a csőid által — ós kiemeljük, csakis a csőd által — óriási veszteséget szenvednének és erkölcsi kötelességének tartja — dacára 800,000 koro­nát tevő eddig felmerült magánvagyoni vesz­teségének — legalább a hitelezők vagyonát, az utolsó fillérig megmenteni. Ez az oka annak, hogy az igazgatóság, abba az elkerülhetetlen kényszerhelyzetbe jut, miszerint — sajnos már nem is egyes — jobban szorongató betevőknek ,nagyobb quo­tát kell fizetnie, mint a nem szorongatóknak, de beigazolható: hogy az eddig kifizetésre került 551,200 koronát tevő betétből, 400,000 koronát olyan betétesek kaptak, kik soha, perrel, csőddel vagy bírósággal nem fenye­getödzték. Eel kell itt említeni, hogy a jelenlegi, bíróságot igénybe vevő felek, majdnem mind­egyike, betétének 80—90—95 százalékát hirói közbenjárás nélkül már kikapta! Téved a fe­lebbező Palócz abban, hogy az igazgatóság, vagy felügyelő bizottság tagjai anyagi fele­lőségre vonhatók lennének és biztosithatjuk, hogy a konkrét esetben' országos hirii jogá­szok véleménye lett kikérve és egyértelmüleg nyilatkoztak oda: hogy ha az igazgatóság a Brágosi—Jutkovics-ügyet — melyért talán — a köteles ellenőrzés mulasztása cimén — kártérítésre marasztalható lehetne — jóváte­szi — soha semmi néven nevezendő bántódá­sa nem lehet! Az igazgatóság lejegyzett 400,000 korona elsőbbségi részvényt; abból 350,000 koronát már befizetett, az utolsó közgyűlésen kijelen­tette: hogy a mennyiben a bank nagyobb veszteséget szenvedne, mint a megvolt tőkéi a banknak, — abban az esetben az elsőbbségi részvényre történt befizetéseket a kár kie­gyenlítésére felajánlja. Ezzel a Jutkovits— Dragosi 250,000 koronás kár jová van téve! Be tovább ment az igazgatóság! Van a banknál, 130,000 korona betétük — ezt- is felajánlották az igazgatósáig tagjai — ha a szükség beállana — fomel perdünek. Tévedésben van Palócz, amikor a városi betétek -egész összegének elveszítését jósolja. Még pedig azért, mert a bank ma minden kétséget kizárólag aktív. A bank lehető leg­rosszabb, legkétségbeejtőbb statuszának fel­állítása mellett is van annyi vagyona, a mennyi a hitelezők kielégítésére szükségei. Csakhogy- a mint a mai kétségbeej tő üzleti és ipari pangás — a hallatlan drágaság vagy a pénzügyi válság mellett adósságot sem bí­rói ut-on, sem azonkívül behajtani nem lehet, épp ugy a bank nem lehet abban a helyzet­iben, hogy rövid 8 hónap alatt 1,535.000 ko­rona betétkövetelést folyósithasson. XCor^ó xziozi. • El Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. i! Csütörtökön közkívánatra MADÁCH IMRE: z ember w tragédiaja. m 7 felvonásban. B H Valamint a két órás uj műsor. fU Előadások hétköznapokon 5., 7 és 9 órakor. Hg Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 órá g. Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fül. Katona-, deák- és gyermekjegyek csak ™ az 5 és 7 órai előadásra adatnak ki. Egy példával illusztrálom: Van a bank­nak vagy 150,000 korona perlés alatt álló, jelzálogilag biztosított — normális viszo­nyok között kifogástalanul jó követelése. Tessék meggyőződni, hogy az árverésen, vevő még nem is jelentkezik! De van a banknak további vagy 300,000 korona követelése per alatt, melynek igen nagy része be fog foly­ni — de az ügyészek kénytelenek, sok évi tör­lesztésre, egyezséget elfogadni. Téved Palócz, hogy a város egész betétét elveszti már azért is, mert a ház vételárából a banknak kijáró 50,000 korona a betétek 'apasiztásária lesz fordítandó. És most legyen szabad összefoglalnom, hogy: ha a visszle­számitoiló intézetek oly előzékenységet és tü­relmet tamusitarnak, mint eddig; ha a betéte­sek türelmetlenségükkel nem okoznak a banknak — mint az 1912. év második felében 15,000 korona perköltséget — ha az igazga­tóság becsületes igyekezetéhez bizalommal viseltetnek; elviselhetetlen türelmetlenség­gel éis kiméi etlenségükkel a bankot nem kí­nozzák, az igazgatóságot a taibula zárása a esőd megnyittatására nem kényszeritik: ki van zárva, hogy a hitelezők követeléseiket meg ne kapnák! Végezetül pedig legyen szabad Palócz­nak figyelmébe ajánlani, — hogy: ha már hajlandó a városi betétekből 50%-ot 128,000 koronát elveszíttetni, hozza javaslatba a vá­rosnál: miszerint vegyen a város az egész 255,00 koronáért a gazdasági banknál elsőbb­ségi részvényt, ragadja magához az egész bank kezelését, csináljon belőle városi bankot ugy, mint ezt néhány év előtt Temesvár vá­rosa a válságba jutott Temesvár Józsefvá­rosi Takarékpénztár-ral tette és legyen meg­győződve e lapnak minden olvasója: hogy a városra ebből a tranzakcióból nemcsak kára nem lenne, hanem az intézet rövid egy év alatt a város leghasznosabb üzeme közé tar­toznék. Ha pedig egypár év multával a város részvényeit értékesíteni akarná, kétséget nem szenved, hogy azok jó haszonnal lesznek el­adhatók — avagy momentán pénzszükséglet esetéhen a város minden percben kaphat a részvényekre lombard kölcsönt. Az érdekességekben gazdag nyilatkozat­ra, mely több résen enged bepillantást a bank keserves életéhe, a következők megjegyzését tartjuk szükségesnek. Annak fentartásával, ami eddig is álláspontunk volt, hogy a bank szanálását elő kell segíteni; képtelenségnek tartjuk, hogy az egy városi bank megterem­tésével történjék. Kár az ilyen ideával fog­lalkozni. Reális és közelebbi utakon keresse a bank vezetősége a szanálás lehetőségét, a mit a város nagy mértékben segített elő a két, ismert közgyűlési határozattal. Termé­szetes, hogy hitelezőknek és adósoknak egy­aránt meg kell tenni, ami módjukban áll és érthető, hogy különösen az teszi nehézzé a pénzintézet helyzetét, ami ép a mai viszo­nyokkal magyarázható meg könnyen: min­denkinek szüksége van a pénzére ós csak ke­vesen tudnak fizetni. Jelzálogkölcsönt, földbirtokra, továbbá köztiszt­viselőknek és katonatiszteknek előnyös törlesztéses kölcsönt és részvényekre, sorsjegyekre elő­nyös kölcsönt nyújt o-o Szegedi Altalános; Bank Rudolf-tér 5. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents