Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-05 / 53. szám

8 _ DÉLMAGYARORSZAG 1913. március 1. rából minden készletet megragadott s ki­merített, hogy előbb a Khuen-Héderváry­kabinetnek, majd jogutódainak: a Lukács­kabinetnek az ország érdekében való tö­rekvéseit paralizálhassa. Igy jutottunk a bank-priusz, majd a választójogi priusz csalfa jelszavain át á junius óta történtek­hez s a mai helyzethez, melynek homlok­terében a végre kellőleg fölszerelt s hosszú útjáról szerencsésen célhoz érkező válasz­tási törvény áll. Lukács László a kényes és nehéz föladatot az állami és nemzeti szempontok érvényre juttatásával oldotta meg: a lehető terjedelemben szélesiti ki a szavazatképesek medencéjét, hogy a de­mokratikus szellem fölfrissítse azt a törté­neti jelleg veszélyeztetése s Magyaror­szág nemzeti jövőjének kockáztatása nél­kül. A józan közvélemény örömmel és megnyugvással várja a rév felé közelgő hajót a parton, hogy végre kikössön és rakományát a közéletnek átadja. A hajó pedig nem néz többé egyébre, mint a rév­partra, mely felé annyi viszontagság után bátran közeledhet immár, hogy horgo­nyait lebocsássa és kikössön, rakományát partra tegye. Dagadó vitorlái, erős gépe­zete és avatott kormányzata könnyen le­győzik a nehézségeket. Célhoz kell jutnia az ország érdekében, a feszültségek és el­lentétek kiegyenlítésére. Az oklándl választás. Oklándról jelen­tik: Március 6-áq választja meg. a terület a lemondott Hetim Ferenc utódját. A munka­párt jelöltje báró Dániel Lajos, a szövetkezett ellenzéké Üdmgssy József, homoródszentpáli lelkész, aki vasárnap már be is utazta a ke­rület több községét. Készülődés a szegedi tömegsztrájkra. — 12000 munkás kenyér nélkül. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi szociál­demokrata párt kedden este hét órakor nép­gyűlést tartott a Munkás-Otthonban. A nép­gyűlés szónokai figyelmeztették a munkás­Ságot, hogy valószínűleg szerdán reggel prok­lamálják a tömegsztrájkot. A központtól min­den percben várják a titkos jelzésű táviratot, amely után megszűnik a munka. A szegedi párt ezernégyszáz tagot számlál, de ezen­kívül tizenkétezer munkanélküli munkás van, akik természetesen szintén csatlakoznak a sztrájkolok demonstrációjához. A Munkás-Otthonban százával tanyáz­nak a munkanélküliek. Sakkoznak billiár­doznak, olvasnak és vitatkoznak. A könyves­polcon az agitatív jellegű nyomtatványok között szerényen meghúzódik Anatole Fran­cé: „Szomjazó istenek" cimü alkotása, aztán Ady, Farkas, Csizmadia proletárversei, Sza­bó Ervin tanulmánya az „Ipari munkásság hullámzásáról", a „Csuhások" és egyéb könyvek. A könyvespolcon azonban most senki nem keresgélget, mindenkit lefoglal a tömegs^trájk kérdése. Abban senki nem ké­telkedik, hogy föltétlenül proklamálják a sztrájkot. Csak azt tippelik, hogy melyik órá­ban rakják le a szerszámot. . — Mit gondolnak, meddig tarthat a tö­megsztrájk? — kérdeztük. — Ugy öt-hat napig bizonyosan. — No és elkészültek erre? Van elegen­dő pénzük? — Nem kell erre elkészülni, eddig sem kerestünk. Vagy tizenkétezren vagyunk épí­tőmunkások munka nélkül, a szakosztálytól A dominó: Van okom rá. Az ember néha eldob egy drágakövet s hamisat vesz, mert az fénylik ... Az ur: S velem kapcsolatban történt ez veled? A féltékeny volt a hamiskvány s én a drága kő? Tréfálsz. A dominó: A legkomolyabban beszélek. Az ur: Valamikor szerelmes voltam be­léd? Mondtam neked? istenem, csak tud­nám,'ki vagy? A dominó: Még mindig ntm tudod ki­találni? Az ur: Az arc formája, a fej, az alak. csak teltebbnek látszol. A dominó: A dominó redői csalnak. Az ur (félig térdelve, egészen közel hozzá): Ha hihettem volna . . . Mindig olyan szigorú yoltál irányomban, olyan kemény. S most egyszerre . . . A dominó (hízelegve): Le voltam köt­ve, hűséget fogadtara másnak s nem értet­tem égészen a. szivemet . . . Mikor azonban elhúzódtál mellőlem, megtudtam, ki voltál te nekem s hogy . . . szeretlek. Áz ur (átkarolja, elfojtott ujjongással): Juliska! , i; «, v A dominó (elhúzódva): Igy nem hív­nak! Az ur (bután): Nem? . . A dominó: Egészen másképen hívnak. S ő Juliska utáti kiabál! Egy év előtt sze­retett, azt mondta, nem tudna élni nélkü­lem ... . . . . Az ur: Istenem, ezt ugy szokás mon­dani ... Te csakugyan nem Juliska vagy? A dominó: Nem, nem és nem! Te hű­télen! Az ur: Bocsánat. Amint állítod, sze­rettelek. Miért dobtad el akkor szerelme­met? A dominó: Az imént elmondtam, mikor a drága kövei hasonlítottalak össze. Az ur: Ez nagyon szeretetreméltó volt tőled. Emlékezem. Tehát egy év előtt sze­rettelek? De ez egy kis örökkévalóság, gyérmekem. Mit tudom én ma, kibe szeret­tem egy év előtt. Ilyen sokáig nem szabad egy embert megvárakoztatni. Ilyen hűség nincsen. A dominó (haragosan): De a Juliskád­hoz hü vagy, nemde? Az ur: öt csupán három hónap óta ismerem. S az összezördülés köztünk három nap előtt történt. Ha ő is olyan sokáig gon­dolkozik, mint te s csak egy év múlva jön rá, hogy drágakő vagyok , . . bizonyára ké­ső lesz ... Az elszalasztott alkalmak nem térnek vissza többé. Ezt jegyezd meg ma­gadnak a jövőre. A dominó (dühösen távozva): Semmire­való vagy! Az ur (megvakarja a fejét): Most tu­lajdonképen tudni szeretném, ki volt ez: a barna Mili, vagy a szőke Teréz? Különben mindegy. Ilyen éves histórián mit törje az ember a fejét? kaptunk valami segítséget. Rosszabb állapot már ugy sem következhet. — Tüntető fölvonulást akarnak-e ren­dezni? — Nem. Erre meni is adna engedélyt a rendőrség. De nem is akarunk belerohanni a szuronyokba. Csöndesen demonstrálunk, de azt mindenki megérzi. Sztrájk idején itt ta­nyázunk a Munkás-Otthonban, azt csinál­hatunk, amit akarunk. A pártvezetőség a szervezetlen munká­sokat is be akarja vonni a sztrájkba. A nyom­dászokkal, fodrászokkal és pincérekkel tár­gyaltak, hogy csatlakozzanak a sztrájkhoz. A nyomdászok azonban csak abban az eset­ben hajlandók sztrájkolni, ha a munkaadók a sztrájk idején is kifizetik a munkabérüket. Ha a szervezetlen nyomdászokkal valamilyen formában sikerülne a megállapodás, akkor épen ugy, mint Budapesten, Szegeden sem jelennének meg a lapok. A pincérek sztrájkja a legkétségesebb. Javarészben a — facér pincérek akarnak 'sztrájkolni. A vendéglőkben és a kávéházak­ban tehát minden valószínűség szerint a ren­des kiszolgálásban részesül a publikum. A pékek és mészárosok túlnyomó részben sztrájkolnak. A főkapitány értesiti a közön­séget, hogy aki kenyérszükségben szenved, a rendőrségen kap kenyeret a rendes ár­ban. Katonapékek sütnek naponta ezer kiló kenyeret. A pártvezetőség kedden délelőtt fölke­reste Somogyi Szilveszter dr. főkapitányt és kiérte, hogy sztrájk idején zárassa be a korcs­mákat, hogy a nehéz napokban a munkás­ság megőrizhesse a józanságát. A főkapitány örömmel vette tudomásul a szociálisták kí­vánságát és már a délutáni órákban a követ­kező plakát jelent meg: HIRDETMÉNY. A korcsmák, sörházak és pálinkaméré­sek vonatkozó szabályrendelet 9. §-ábau fog' lalt jogomnál fogva elrendelem, hogy a fe­nyegető általános sztrájkra való tekintettel pálinikamórásek és azok a korcsmák és sör­házak, melyek csupán italméréssel foglal­koznak, melyeknek tehát csak italmérési en­gedélyük van, de az iparhatóság által kiálli­rtott vendéglői iparengedélyük nincs, 1913. március 5-ikével kezdődően reggel 7 óra előtt ki nem nyithatók és este 7 órakor bezáran­dók. Aki e tálaimat megszegi, szabályrende­let szerint 100 koronáig terjedő birsággignl büntettetik. E rendelkezésem hatálya az általános sztrájk végéig tart. Szeged, 1913. március 4. Somogyi Szilveszter dr, főkapitány. A gyárakból hétfőn este bevonták a ka­tonaságot, kedden reggel azonban újból visz­szarendelték őket. Két-két szakasz katona őr­zi a gyárakat. Az ujszegedi kendergyárban kedden honvédek váltották föl a közösöket. A honvédek nagyon komolyan teljesitik a megbízásukat, a gyár több pontján őrszeme­ket állították föl és Tabody őrnagy fölül­vizsgálta a készültséget. legszebb és legmodernebb kivitelben, Braun Viktornál m m Szeged, Vár-utca 7. szám. Telefon 77-11. Telefon 77-11. A legkedvezőbb fizetési feltételek!

Next

/
Thumbnails
Contents