Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-27 / 71. szám

1913. március 27. •!.!•• .1 * .,,. | | | szesen háromszáznyofcvan 'munkanélküli van Szegeden a különböző iparágakban. A tanács ezek számára ezer korona segély kiutalását hozta javaslatba s a közgyűlés igy határo­zott. A zákánykerületi szülésznői állásra a közgyűlés özvegy Tóth Sándornét válasz­totta meg. Még néhány apróbb ügy elintézése után az elnök a közgyűlést berekesztette. Az amerikai Ítéletidő. Több ezer halott, több tízezer hajléktalan. — A katasztrófa borzalmai. - Megakadt a munka. — Sok millió dollár a kár.) (Saját tudósitónktól.) Az a rettenetes orkán, melynek első pusztításairól már hirt adtunk, még mindig istenitéletet tart Észak­Amerikában. Ezrekben lehet számolni a ha­lottakat és tízezrekben a hajléktalanokat. A tornádó városokat rombolt össze, tengerek­ké dagasztja a folyamokat. Mindenütt rette­netes fejetlenség és az orkán közvetett hatá­sai megnyilatkoznak a kevésbé sújtott helye­ken is. A gyárakat ugyanis mindenütt be­zárták, a munkásnyomor máris felér egy ujabb katasztrófával. A tornádó pusztításairól ma a következő táviratok érkeztek: Springfíeld, március 26. A daytoni polgármester jelentése sze­rint a katasztrófa következtében körülbelül ötezer ember veszítette életét. Harmincezer ember hajléktalanná vált. Newyork, március 26. Ohióból és Indiánából pusztító áradáso­• kat jelentenek. Attól tartanak, hogy igen sok ember eletét veszítette. Daytonban, melynek az utcáin a viz több méter magasságban áll, már negyven holttestet szedtek össze. Youngtown (Ohió), március 26. A gyárak bezárása következtében hu­szonötezer embernek nincs munkája. Több községben a viz elsodorta a vasúti hidakat. Az ohiói Ddavareban kétszáz lakóházat el­sodort az árviz. Newyork, március 26. A tornádó halottainak száma legalább háromszáz. A sebesültek száma meghaladja a hétszázat. Ezerkétszáz épület rombadőlt. Az anyagi kár csak Ohamában mintegy ti­zenkét millió dollár. A romokon szivettépő jelenetek játszód­tak le. Számos veszedelmesen sebesült sze­mélyazonosságát ínég nem lehetett megál­lapitaní. A kórházak zsúfolva vannak. Szö­vetségi csapatok és polgárőrség cirkálnak a romokon és kutatnak halottak és sebesültek után. Ez március 15-ike óta a hatodik orkán volt. Newyork, március 26. Ohamának negyven városrésze részint rombadőlt, részint lángban áll. A forgószél mindenit elsöpört, amit útjában talált. A te­lefonközéppont, amelyben százhetvenöt te­lefonkezelőnő volt, részben összeomlott. Szá­mos lány halt meg, vagy megsebesült. A Szent-Kereszt kolostor teljesen megsemmi­sült. Egy zsúfolt mozgószinházat a vihar el­söpört. A romok százakat ütöttek agyon. A gyermekkórház a benlévökkel együtt a vi­har martaléka lett. A gyermekek nagyobb része meghalt. A villamos müvek erősen megsérülteik, ugy, hogy az egész város sö­tétben maradt. A tornádót felhőszakadáshoz hasonló eső kisérte. Ohamába már csapatok érkeztek, hogy a fosztogatásokat megaka­dályozza. A Misszurin átvezető vashid le­szakadt. Az ohamai halottak .száma legalább kétszáz. A forgószél más városokban is nagy pusztításokat okozott. Az Atlanti Óceánon is szörnyű vihar dühöngött. í DÉLMAGYARORSZÁG , " A Szegedi Munkások Szövetkezete. - Agitáció kedvéért készült a felhívás. — (Saját tudósitónktól.) A Délmagyaror­szág mai számában leközölte azt az elkese­redett haragú föílhivást, amelyet a napokban a Szegedi Munkások Szövetkezetének igaz­gatósága a szövetkezet tagjaihoz intézett. Ez a fölhívás; igen kétségbeesetten panaszol­ta el, hogy a szövetkezet katasztrófához kö­zeledik és a katasztrófa rövid időm belül föl­tétlenül be is következik, ha a tagok a közeli jövőben sokkal nagyobb mértékben nem pár­tolják a szövetkezetet, mint ezt eddig tették. A fölihivás továbbá logikus sorrendben fölso­rolta azokat iaz eredményeket, amelyeket az áru beszerzés és eladás terén már a szövet­kezet elért és buzdította a tagjait, hogy ezen eredményeket minél többször vegyék igény­be. Az egész fölhívás szóval azt a benyomást keltette, hogy a Munkások Szövetkezete vál­ságokkal küzd és közeli csőd előtt áll. Tegnap azonban, mivel ünnep volt és a szövetkezetet zárva tartották, pozitív formá­ban nem állapíthattuk meg, hogy tulajdon­képen mi igaz abból, ami a fölhívásban állt. Bár semmiféle szövetkezet alakulását nem helyeseljük, mivel a szövetkezetek legtöbb­ször a kereskedői érdekék ellen irányulnak, mégis bizonyos érdeklődéssel fordultunk a Munkás Szövetkezet ügye felé, mivel ennek létéhez nagyobb reális közösség fűződik. Ma éppen ezért a Délmagyarország munkatár­sa elment a szövetkezet Mikszáth Kálmán­utca 22. szám alatti helyiségébe, ahol Bari Károly üzletvezető a szövetkezet ügyére vo­natkozólag a következő fölvilágositással szolgált: — Korán reggel olvastam már ia Délma­gyaroriszág mai cikkéit és nagyon csodáltaim, hölgy a felhívást, amlalyet csak vasárnap bo­csájtottunk ki, már ma teljes szövegében "köz­li lapjuk. A felhívásra vonatkozólag annyit mondhatok, hogy koránibse fedi a tényleges állapotot, mert ez a felhívás csak agitációná­lis jellegű. A szövetkezet nem ihogy katasz­trófa előtt állna, hanem semmiféle anyagi ba­jokkal sem küzd, Én sem helyeslem a felhí­vásnak elkeseredett hangját; die változtatni azon nem állt módomban, mert az igazgató­ság fogalmazta. Ugy va.n a diölög ugyanis, hagy a szövetkezetnek 500 taJgja van. Ezek közül, mintegy 80—100 tag már régehlb idő óta, ismeretlen okból, nem vásárol a szövet­kezetnél. Ezeket a tagokat akartuk mi a fel­hívás segítségével visszatéríteni. Küllőmben mi akikor is agitálnánk, ha mind a tag itt vá­sárolni, sőt ha fél város is ide járna porté­káért. A felhívást tehát nem kell szószerint értelmezni, mert bővelkedik olyan túlzások­ban, amely az agitációval járnak. — A szövetkezet egyébként két és fél év előtt alakult, ötszáz tagja, azaz részvénye Van. Egy részvény husz koronába került. A szövetkezet az árukat nem adja olcsóbban, mint más kereskedés, hanem a vásárlott áruk értékének megfelelő blokkot ad', ha ez az ér­ték ötven koronát kitesz, akkor azért egy szelvényt ad és a szelvényeik az év végén, a tiszta haszonnak megfelelő osztalékban része­sülnek. Eddig azonban nem volt még tiszta haszon. Ennyit mondott a szövetkezet vezetője. Beszédét azonban sokszor megszakította, mivel vásárlök étkeztek. És elég gyakran. A szövetkezet ugyanis nemcsak tagoknak árusit, hanem olyan szegényebb munkás em­bereknek is, akik részvényt venni nem bír­tak, de tagjai a szakszervezetnek. Helyisé­gük egyébként nagyon tágas, tiszta, szép he­lyiség és tömve van áruval. Persze szövet­kezeti áruval. Köztük szerepel ilyen áru­cikk is: „A természet virágai" verses kötet, irta Pestatics István. Ára 60 fillér. Ez a Pes­tatios egy öreg cipészmester és öregségére verseket adott ki, szövetkezeti alapon. Kint hevernek a könyvek a pulton és vehet min­denki, aki csekély 60 fillérért gyönyörködni akar a természet virágaiban. Még egy blok­kot is kap ráadásul ... — A szövetkezet minapi fölhívásának', — 3 folytatta beszédét a vevők távozása után az üzletvezető, — meglett az eredménye. Tegnap délelőtt és a mai nap folyamán, már nyolc­tíz olyan vevő tért vissza, akiket már hóna­pok óta nem láttam. Hiába, a munkásokat csak erős agitációval lehet összetartani. Még egy-két ilyen fölhívás és jövőre talán oszta­lékot is fizetünk . . . Baek Bernát elmondja az összeférhetetlenségi eseteket. — A szinügyi-bizottság munkássága. — (Saját tudósitónktól.) A szinügyi bizott­ság krónikája ma ujabb fejezettel bővült. Baek Bernát is lemondott a szinügyi bizott­sági tagságról, amit az tesz különösen érde­kessé, hogy lemondó levelében felsorolja azOkat az összeférhetetlenségi eseteket, a melyeket a szinügyi bizottság egyik ülésén, már bejelentett. Badknak ezt a levelét egész terjedelmében 'közöljük és csak az a hozzá­fűzni valónk, hogy ez is ujabb érvvel szol­gál ahhoz a kezdettől fogva hangoztatott ál­láspontunkhoz, hogy a tanács ne akarjon sezm'behelyezfcedni a közvéleménnyel, hanem működjön inkább közre abban, hogy minél előbb olyan változáson menjen keresztül a szervezeti szabályrendelet, amely a szinügyi bizottság tagjainak a megválasztását a köz­gyűlés kezeibe teszi le. A 7688—1913. számú végzéssel a tekin­tetes tanács arról értesít — kezdi levelét Baclk 'Bernát, — engem újólag a szinügyi1 bizottság tagjává megválasztani szíves volt. Amidőn ezen megtisztelő bizalomért hálás köszönetet mondoik, sajnálatomra nem va­gyok azon helyzetben, hogy ezen tisztsé­get elfogadjam és kénytelen vagyok azt a tekintetes tanácsnak ismét rendelkezésére bocsátani. Ezen elhatározásom indokait a következőkben bátorkodom kifejteni: A szinügyi bizottság föladata a szinügyi' szabályrendeletben szigorúan körül van ir­va és főleg a szinház művészi színvonalának megítélésében és ellenőrzésében ál, még pe­dig egyrészt az előadásra kerülő szinmüvek megválasztásának ellenőrzésére, másrészt az előadásoknak kiállítására és ,a mise en scé­ne megítélésére van hivatva művészi 'szem­pontból,. | Azonban művészi kérdésekben Ítéletet mondani a legkényesebb dolgok közé tarto­zik, miután 'ezekben mérhetetlen szellemi dimenziókról és az egyéni izlés meghatároz­hatatlan megnyilvánulásáról van szó, amely utóbbi oly különböző alkotó elemek szüle­ménye és aszerint változik, minél mélyeb­ben és behatóbban foglalkozik az ember a tárgygyal. Minden ezirányban nyilvánuló né­zet vagy vélemény megcáfolható, mert po­zitív és megmásithatatilan helyességgel biró szabályok e tekintetben föl nem állíthatók. Ha tehát egy bizottság ily kényes, szubtilis kérdésekben Ítélkezésre van hivatva, ezt eredményesen csak akkor teheti, ha ezen bi­zottság összes tagjait azon szilárd elhatá­rozás vezeti, hogy a fölmerülő művészi kér­déseket behatóan, teljes tárgyilagpssággal fogják elbírálni, úgyszólván mély szántást akarnak végezni. Sajnos, a bizottság három tagjánál rész­ben a jóakarat, részben a tárgyilagosság hiá­nyát kellett észlelnem ós ennek folytán az ezen urakkal való sikeres együttműködést részemről lehetetlennek tartom. 'Miután kí­sérleteim: ezen uraktól eljárásuk felől föl­világosítást nyerni, nem sikerült, Gerle Imire dr. bizottsági tag ur részéről azáltal lett meg­hiúsítva, hogy kétrendbeli e célra egybehí­vott gyűlésen vonakodott megjelenni, indít­tatva érzem magam ezen ügyöket a tekinte­tes tanácsnak, mint megbízóinknak tudomá­sára ihoznii ós kérni, hogy ez ügyekben hiva­talból állást foglalni szíveskedjék. Gerle dr. ur a januári közgyűlésen kije-

Next

/
Thumbnails
Contents