Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-20 / 66. szám

8 DÉLMAQYARORSZÁG. 1913. március 20 az azt megelőző nagyhétnek egyik legörven­detesebb jelensége a békének minden irány­ban történő megnyilatkozása, amely lehetővé tette, hogy a 'behívott és sok minden szenve­désen átment tartalékosok családjaik körében térhették vissza, ahonnan karácsony előtt tá­voztak. De némi remény van arra is, hogy a mostani húsvét a verekedő harcosfelék kö­zött is meghozza a békét s igy a nagy ün­nepet nem fogja megrontani a fegyverek pusztítása, amely sok ezer derék ember el­múlásával járt. Viszont ma Montenegró ok­vetetlenkedik, de talán ebből mégse lesz ko­moly konfliktus. - A parlamenti őrség parancsnoka. Budapestről jelentik, hogy a parlamenti őr­ség parancsnokává Csabay Péter őrnagyot nevezi ki a király. Csabay kinevezése befe­jezett dolog. Tisza István gróf házelnök a napokban fogadta Csabay Pétert. — Tiszát megoperálják. Nagyszalontáról jelentik: Gróf Tisza István tegnap este Nagy­váradon keresztül Budapestre, utazott, ahol szemét operáltatja. A fővárosból Tisza hosz­szabb tartózkodásra Németországba megy. — Szinész és újságíró. A Korzó-kávé­ház egyik asztalánál ült tegnap ebéd után Herczeg István újságíró, a Délmagyarország munkatársa, aki lapja képviseletében részt­vett azon a márciusi ünnepen, amely szomba­ton délelőtt volt a Kossuth-szobor előtt. Her­czeg István —• mint mások is, akik a kegye­letes ünnepen megjelentek — megbotránko­zással látta azt az emlékező tehetség! gim­nasztikát, amelyet Virányi Sándor, a szegedi színháznak érdemtelenül elkényeztetett tag­ja a Talpra magyar elszavalása (helyett ren­dezett. Herczeg az ünnepségről irt neferádá­jában ezt kötelességszerűen megemlítette mem azért, mintha ő, vagy a szerkesztőség azon a véleményen lett volna, hogy egy haza­fias emlékünnepről kritikailag kell megemlé­kezni, hanem azért, mert még egy színész szá­mára sem tartottuk megengedhetőnek, hogy a kegyeletes ünnep méltóságát és komolysá­gát megsértse azzal, hogy folytan a súgóra emlékeztessen. Szükségesnek ós kötelesse­günkiben állónak tartottuk megírni, amit fon­ta rtunk, hogy Virányi Sándor, színész a Talpra magyar-t nem tanulta meg és hogy ez elemi kötelessége annak, aki hazafias ün­nepélyen való közreműködésre vállalkozik. Virányi urnák nem tetszett a kritikánk és a helyett, hogy Petőfi versét hibátlanul megta­nulta volna, tegnap a Korzó-kávéházban le­ült ahoz áz asztalhoz, amelynél már ott ült Herczeg István és modortalan stílusban a cikk írója után tudakozódott. Herczeg meg­nevezte magát, mire Virányi botrányt csi­nált, persze stílszerűen. Az asztalt verte, kia­bált, durVa szavakat használt. Mi ügyünk •elintézésében más utat választunk, mint Vi­rányi ,ur és ezek a sorok is csak azért jutnak nyomdafesték alá, mert Virányi ur vélt sé­relmének reparálásához (?) az itt élmondott módon indult. Virányi Sándor működését ér­demén jóval fölül méltányolta a Délmagyar­arsiáy, aki mint színész nem szolgált rá erre, most mint ember is méltatlannak bizo­nyult Végül: Virányi Sándor ellen Pásztor József felelős szerkesztő és Herczeg István újságíró megteszik a bűnvádi följelentést — Gyermekek kiállítása. A szege elemi iskolák kézimunka kiállítását előkészí­tő bizottsága tegnap Jáhossy Gyula tanfel­ügyelő elnöklétével ülést tartott, melyen a kiállítás idejét június 22—23—á4-re határol­ta. A tanfelügyelő megkeresi a községi isko­' " v, \ hogy e miatt az évzáfó vimdldto­kat pár nappal hániárahtj feft&é bé áÜ iti&ff. A kiáliaás anyaga be fogja tölteni a (belvá­rosi fiúiskola tiz tanítási termét, valamint a .tornatermet is. Bemutatják az elemi iskolá­sok minden kézimunkái, tehát az Írásbeli dol­gozatok, .rajzok, női kézimunkák, agyag, pa­pír, famunkáik, stb. — A polgármester Tilinkónól. Lázár György dr. polgármester ma délelőtt vizs­gálatot tartott a Csillagbörtönben és beláto­gatott Tilinkó Pál, a horgosi bűnös cellájá­ba is. — Hogy vetemedhetett olyasmire, hogy leütötte Csonka dr.-t? — kérdezte a polgár­mester. — Nyolc családom van, nagyságos ur, — válaszolt Tilinkó — és az ügyvéd ur el­árvereztette a kis házam és földönfutókká tett minket. — De hiszen visszakapta volna a házát, — mondotta a polgármester. — Ha tudtam vóna — bólogatta a fejét Tilinkó —csakhogy ezt nem nyilvánította az ügyvéd ur . . . A látogatás ezzel véget ért. — Vásárhelyi lapélet. Hódmezővásár­helyen még az újságok körül is .remöezneK egy kis csöndéi,etet. A vásárhelyi magyarok­nak két helyi lap van, a „Hódmezővásárhely" és a „Vásárhelyi Reggeli Újság". Ellentétes politikai nézeted vallanak s igen nagyon gyű­lölik egymást. S a Hódmezővásárhelyben .az­tán ima a következő hir jelent meg: — Lopják a lapunkat. Előfizetőink n város .minden részéből panaszkodlnak, hogy nem kapnak lapot, dacára annak, hogy a mi lapkihordöink pontosan viszik a házak­hoz. Mivel a mult tapasztalataiból tudjuk, liogy lapjainkat a. Reggeli Ujságéik rikkan­csai lopják el, ez ufón hozzuk tudomására az enyveskezü hazafiaknak, hogy a mai na­pon szerződtettünk egy jó marku magyart, aki nyomatékosan fog leckét adni az ipsék­nek az enyém tied fogalmáról. ,Na tessék. Már a rikkancsok is így ösz­szekülönböztek, már ők is ilyen ellentétes po­litikai nézetet vallanak. De hogy a lapot — a. Hódmezővásárhelyt — miért lopkodják, azt nem ,is sejtjük. És ihogy ,a szerződtetett, „jó marku magyar" mit fog odaát művelni? — istenem, még elképzelni is bajos. No de majd megtudjuk a ,.Hódmezővásárhely"-bői, ha­csak el nem lopják .. . — A debreceni Bika-szálló újraépítése. Ismerete®, hogy a Debrecen városa tulajdo­nában lévő régi és hines Bika-szálló újraépí­tésére és ezzel kapcsolatos beruházások céljai­ra, másfél év előtt részvénytársaság alakult egy millió korona alaptőkével. A részvénytár­saság alapításában Debrecen városán kivül négy odavaló pénzintézet is részt vett. Ez pedig a Hitelbank debreceni fiókja; az Álta­lános Forgalmi Bank, a Debreceni (Első Ta­karékpénztár ós a Debreceni Ipar- és Keres­kedelmi Bank. Ugy látszik azonban, hogy az egy millió koronás alaptőke nem elegendő a kitűzött .programm megvalósítására, mert mint értesülünk, a Belvárosi Takarékpénztár 2,2000.000 korona kölcsönt szavazott meg Deb­recen városának, mely ezt a pénzt a Bika­szállóval kápcsolatas tervek kivitelére akarja felhasználni. — Házassági egészségi bizonyítvány. A jövendő generáció egészségét és a házastár­sak testi épségét akarja védeni a német Mo­nistu-szö vétség egy beadványa,, mely a biro­dalmi gyűléshez intéződött Ebiben megsür­geti a szövetség a házassági egészségi bizo­nyítvány sokat vitatott, kérdésének rendezé­sét. Ugy kontemplálják a dolgot, hogy a há­zasulandók egészségi bizonyítványt tartoz­nak csatolni egyéb irataikhoz. A bizonyít­vány nem lehet hat hónapnál régibb keletű s tanúsítania kell, hogy ,a feleik testileg és szellemileg is épek. Különösen abból a szem­pontból kell megvizsgálni a házasulandókat, vajon ninCs-e valami ragadós betegségük, ,a mely az utódok egészségeit tó megtámadhat­ná. Á beadvány eímoficfjá, iHögy Mffietófstfág? népessége azért nem szaporodik ínég intenzi­vebben, inert sok beteg férfi és nő köt házas­ságot, miig hu behozzák a hizonyitiványkény­iS'zert, bizonyára mindenki alaposan gyógyít-­tatná magát, mielőtt házasságra lépne. — A hét modern „világcsoda". Egy amerikai technikai szaklap körkérdést, inté­zett Amerika legkiválóbb embereihez, hogy a modern vívmányok köréből a Iliét régi „világ­csodával" iliét ujat állítson szembe. Érdekes, hogy a körkérdés eredményeképpen mind a hét modern „világeosdát" a természettudo­mány és a technika területén találták meg, míg a hét régi ,.,világcsoda" a művészet és építőművészet területére esik. Az újkori vi­lágcsodák között a körkérdés eredményekép­pen a rádium áll az első helyen, amely 1500 szavazatot kapott. A második helyen a drót­talon távíró áll 1250 szavazattal. Harmadik világcsodának a röpülőgépet jelölték ki 1.100 szavazattal. Negyedik helyre a kormányoz­ható Jéghajó került 1050 szavazattal. Ötödik helyen áll a Röntgen X-sugár 950 szavazattal, hatodik helyen a telefon, amelyet ma már Ihiétköziiiápi dolognak tartunk, de a gondolko­zó szellemek csodaniünek tartják. Hetedik •helyen áll a szinképelemezés (spekírala­nalyztó), amely csak néhánnyal kapott keve­sebb szavazatot, mint a telefon. Csaknem ugyanannyi szavazatot kapott az antiszep­szisz (sebfertőzés leküzdése.) — A szabadkai rablógyilkosság. An­nakidején hírt adtunk arról a borzalmas rab­lógyilkos merényletről, amely március else­jén történt Szabadka közelében, a Kukoriki­állomás közelében. Egy ismeretlen ember ha­lálosan összeszurkálta Aradszky Mihály ser­tés-nagykereskedőt és .kirabolta. Már akkor niem volt sok remény ahhoz, hogy Aradszky életben maradjon, mert ,a merénylő több élet­veszélyes szúrást ejtett áldozatán. iMa, mint Szabadkáról jelentik, Aradszky meghalt, A .gyilkos merénylet részleteit, melyek a tett el­követése után ismeretlenek maradtak, már kinyomozta a csendőrség. E hónap elsiejeii Aradszky Mihály Kukorikiről Szabadkára ment, hogy hizlalni való sertéseket vásárol­jon. ,A vásár nem sikerült, de Aradszky beült mégis egy korcsmába és mulatni kezdett. Egész nap a korcsmában volt, későn este ré­szegen ment Iki az állomásra. Itt a vendéglő­ben ismét inni kezdett a vasúti portások tár­saságában s mulatozás közben elővette a pénztárcáját és százasait' mutogatta. Lehet, sőt valószínű, hogy már a szabadkai állomá­son meglátta a gyilkos s határozta el, hogy kirabolja Aradszkyt. Kukoriki állomáson éj­fél után egy óra körül állott meg a vonat. Hárman szállottak ki belőle: Aradszky Mi­hály, ismeretlen utitásra s még egy utas. Aradszky Mihály azonnal az állomásépülettől pár száz méterre lévő tanyája felé tartott. A fiatal ember állandóan a nyomában, volt, de ezt az ittas Aradszky nem vette észre. Mikor az állomástól száz lépésnyire eltávolodtak, Aradszky mellett termett kezében nyitott bicskával a merénylő és a tántorgó ember zsebéből ki akarta venni a pénztárcát. Mikor Aradszky ellenkezett és támadóiag lépett fel, a merénylő gyors egymásutánban többször mellbe szúrta, majd hirtelen a zsebébe nyúlt és 7 darab százast kirántva, elmenekült. A mikor aléltságából magához tért Aradszky, visszament az állomásra és jelentést tett a rablásról. Azonnal értesítették a csendőrsé­get, amely széleskörű nyomozást indított meg a tettes kézrekieritésére. Aradszkyt a rabló­támadás után bevitték Bácstopolyána, ahol Hadzsy Emil dr. orvos vette kezelés alá. A napokban, mivel Aradszky állapotában nem állott be javulás, sőt rosszabbodott, bevitték Szabadkára, ahol hozzátartozói lakásán ápol­ták. Aradszky hétfőn éjjel, kapott sérüléseibe belehalt. Halálos ágyán kihallgatták a csend­őrök, akiknek elmondotta, hogyan támadták meg, sőt támadójáról ihég ,frontos személyle­ifást is adott; Azért tudott pontos sBeffiélylei­' fást" állni, ihörf a' fülkében volt elég ideje megfigyelni útitársát, akiről akkor még csak

Next

/
Thumbnails
Contents