Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-20 / 66. szám

188 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. március 16. .szaM.su intézkedéseiket tettek. Miklós herceg elrendelte a nyilvános épületek megszállását. A KIRÁLY UTOLSÓ SZAVAI. London, március 19. A Times egy távirata a 'következő részleteket közli György király utolsó perceiről: A király a séta folyamán szárnysegédével a háborúról és Ja nina elfoglalásáról társalgott. A király utolsó szavai ezek voltak: — Hogyha holnap látogatást teszek a Goeben német Dreadnought-hajón, akkor a német hadihajó engem, a hellének királyát itt Szalonikiben katonai tisztelgéssel kell, hogy fogadjon. Ez nagy örömmel tölt el engem. Alig, hogy e szavakat kimondotta a király, eldördült a merénylő revolvere és ha Iáira sebezte. London, március 19. Az Exchange Telegraph Company-n&k jelentik Szalonikiból: György király tegnap délután látogatást tett- fiánál, (Miklós hercegnél, akitől négy órakor távozott. A király 'hadsegédével .gyalog ment el a görög .kaszárnyába, amelyet minden délután megszokott látogatni. Az utón mindenütt a legnagyobb tisztelettel üdvözölték. Egyszerre egy mellékutcából eléje került egy ember, .alki alig bárom lépés távolságiból rálőtt. A király megtántorodott -és hadsegédének karjába omlott. Két arrajáró katona u király segítségére sietett, az egyik bérkocsit hozott, amelybe a királyt baleültették és vágtatva hajtattak a legközelebbi kórházihoz. A király még az uton meghalt, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. Az orvosok azonnal értesítették a katonai hatóságokat, a melyek alig egy-két pere .múlva megjelentek a kórházban. Mihelyt Miklós herceg a merényletről értesült, azonnal a kórháziba sietett, hol azonban az orvosok már csak .atyjának elkövetkezett haláláról tudták értesíteni. A herceg rövid ima után elsietett a főhadiszállásra, hol .a felsőbb tiszteket maga köré .gyűjtötte és bátyja, Konstantin herceg trónörökös részére kivette esküjüket. A merénylő ,nem tett kísérletet, hogy megszökjék. Az aszszecsődült emberek földre teritették, megkötözték és igy vitték el a főhadiszállásra. A merénylet hírére az összes lakosságot ,leírhatatlan izgalom fogta el. A MERÉNYLŐ. Athén, március 19. A merénylő egy Sinaz Sándor nevü Volóból való bolond ember hírében álló görög. Sinaz két méter távolságból lőtt a királyra. Paris, március 19. Athénből késő éjjel érkezett táviratok szerint az egyik merénylő az, aki a királyra rálőtt, nagyobb pénzsegitséget kért a királytól. A király zsebébe nyúlt, hogy az ismeretlen ember kérését teljesítse, de a merénylő ezt meg sem várta, hanem közvetlenül kérésének előterjesztése után revolverből rálőtt a királyra. Ebből azt következtetik, hogy a merénylő kérése csak ürügy volt, melynek az volt a célja, hogy a király közelébe kerülhessen. A király kísérői és az odaérkező rendőrök rávetették magukat a merénylőre, aki nem is próbált megszökni. Az egyik rendőr öklével oly erős csapást mért a merénylő arcába, hogy megindult a vére s a vérzést csak a börtönben tudták csillapítani. Szaloniki, március 19. A .merénylő legutóbbi kihallgatása alkalmával azt mondta, hogy a királyt boszuból ölte meg. Nemrég az utcán megszólította és pénzt kért tőle, de a király durván visszautasította és e miatt érlelődött meg benne az a gondolat, hogy a királyt megölje. Páris, március 19. A Havas-ügynökség jelenti Szalonikiből: A merénylet délután öt órakor történt, a királyt csak a szárnysegéde kisérte. A merénylet helye a Rue de Campagne. A merénylő Sinaz Sándor, teljesen lezüllött alak. Negyven évesnek látszik, letartóztatásakor semmit sem akart mondani a tett okairól s azt az óhajtását fejezte ki, hogy vigyék a rendőrségre. Ott elmondotta, hogyan hívják s az őt kihallgató rendőrtisztnek arra a kérdésére, vájjon nem érez-e szánalmat hazája iránt, azt válaszolta, hogy ő szociálista. A rendőrségre történt kisérése folyamán, valamint azután is a gyilkos olyan viselkedést tanúsított, hogy tettének mérlegelésére kétpelennek kell öt tartn'ai. AZ UJ KIRÁLY. Szaloniki, március 19. Az athéni távirati iroda jelenti: A merénylet hirére Miklós herceg, a hatóságok fejei és a katonák a kórházba siettek. A hercek a tisztikart maga köré gyűjtötte és a következő beszédet intézte hozzájuk: — Mély gyásszal a szivemben és lelkemben közlöm önökkel szeretve szeretett királyunk halálát és fölszólítom önöket, esküdjenek föl uj királyunk Konstantin hűségére. Athén, március 19. A merénylet bicére a tábornokok, sok katonatiszt, valamint a hatóság fejei a kóríhánba siettek, ahová időköziben Miklós herceg, a város katonai kormányzója, a királyi családnak egyetlen Szalonikiban időző tagja is megérkezett. Áh itató© csönd közepette közölte a,lreroeg az összegyűl tökkel- a király halálát. A jelenvoltuk er mind fölesküdtek az uj király, Konstantin hűségére, aki ez idő szerint Janinában tartózkodik. Konstantin király alattvalói valamennyien lelkesen kiáltották: — Éljen a király! Baktivan miniszter, a görög kormány képviselője a lakossághoz proklamációt intézett, melyben .közli a szomorú eseményt ós értesíti a lakosságot, bogy Konstantin az uj király, kinek a hadsereg már letette a hűség esküt. Athén, március 19. A miniszteri tanács, amely még az éjjel folyamán összeült, elhatározta, hogy Konstantin királynak azonnal átadja lemondását. Ma reggel a hadsereghez intézett proklamáció jelent meg, amelyet nemcsak az Athénben lévő katonákkal, hanem a táborban lévő hadsereggel is közöltek. Ebben a proklamációban már tudatja a kormány az uj királynak uralomra lépését. A kormány aggódva néz a legközelebbi napok elé, mert a városban kormányellenes kedv mutatkozik. Tegn'ap este a gyilkosság hírének megérkezése után sok ezer ember töltötte meg az utcákat és a királyi palota előtt némán fejezte ki részvétét. A templomok harangjai megkondultak s valamennyi nyilvános- és magánépületre gyászlobogót tűztek. A temetési ünnepségről a ma összeülő miniszteri tanács fog határozni. Konstantin király ma érkezett Szahrítkiba és az uj király intézkedni fog arról, hogy atyjának holttestét Athénbe szállítsák. A TÖRTÉNELEM GYÖRGY KIRÁLYRÓL Bécs, március 19. A N. W. TagblaH-h&n egy görög ir viszaemlókezést a meggyilkolt királyra .és vázolja, minő szenvedéseket kellett kiállnia. Ifjú korában, midőn energikusan ibele akart avatkozni a kormányügyekbe, egész Athénben vihar támadt ellene. Deligorgisz néptribun és Parazosz az egész népet föllazították ellene. Lombardosz képviselő egy beszédében ezt mondotta: — Mi görögök mindnyájan köztársaságiak vagyunk, ó király! Ha elfogadtuk a királyságot, ezt csak szükségből tettük. Jegyezd meg ezt magadnak, ó király! A berlini kongresszus után Trikupisz Ki a bűnös? cirn alatt cikket irt. Azt mondta, hogy egyediül a király a bűnös. Ezért a cikért elfogták. A király a fogházból maga elé vezettette és uj kabinet alakításával bízta meg. Visszaemlékeznek most arra, milyen tehetetlenül állott szemben a király 1897-ben a bilincseitől megszabadult népszón,vedelemmél. Szavakat adtak a szájába, .amelyeket ő niom mondott és az izgatottság olyan fokra, hágott, hogy nem merte ezeket megcáfolni. .Akkor az a liir keletkezett róla, begy egy nagy állású személyiségniek azt mouclotta volna: — Ha Európa példája után indulok, mely engem .elárult é.s elkövette azt a, jogtalanságot, hogy népemet szűk határok közé szorította, mig milliónyi testvéreit szolgaságba hagyta, seregemnek élére fogok állni, hogy az egész keletet lángba borítsam. E szavak villámgyorsan eljutottak mindenüvé, ahol görögök laknak és miután száz angol parlamenti férfin táviratilag szerencsét kívánt a királynak, a .katasztrófát nem 1,ehetett többé elhárítani. A rettenetes csapások ellenére sem hagyta el népének jövőjébe vetett mélységes bizalma. Mélyen áthatotta az a meggyőződés, hogy népének, amelyet mindig demokratikusan kormányoztak ós sohasem autokratikusán, meg kellett járni a keserű tapasztalatok iskoláját. A csodálatos változás, amelyen Görögország az utóbbi éveikben átment és amelyet a nép maga vívott ki magának, megadja neki a sírban azt a vigasztalást, hogy fiára nemcsak nagyobb Görögországot, hanem az alkotmányra éret több -és öntudatos népet hagyott, A MERÉNYLET HIRE EURÓPÁBAN. Páris, március 19. A görög király meggyilkolásának hirét a Havas-ügynökség erősítette meg. A hir diplomáciai körökben igen mély benyomást keltett. A külügyi hivatalba eddig .még nem érkezett meg a megerősítés hire, a görög és a bolgár szövetségek ugyancsak rövid táviratokat kaptak. Hire járt annak, hogy egy bolgár komitácsi volt a tettes. A bolgár követségen azonban élénken tiltakoznak ez ellen a híresztelés ellen. Bécs, március 19. Tiz óra ötven perckor a bácsi görög követségre .még nem érkezett részletes jelentés. Attól tartanak, hogy a király meggyilkolása következtében forrongás fog kitörni. Azt hiszik, liogy csalkis bolgár lelhetett a király gyilkosa, mivel a király többi nemzetiségi alattvalóival jó viszonyban volt. Az itteni görög kolonia körében azt állítják, hogy György királynak az volt a szándéka, bogy októberben ötven éves kormány zási jubileumának ünnepe után — melyekre már eddig is nagyban folytaik az előkészületiek — kimond és a kormányzást átadja fiának, Konstantinnak. Ebben az értelemben fogták föl azt ,a beszédet is, amelyet György király néhány nappál ezelőtt Janina .elestének alkalmából ©gy ünnepi ebédem mondott. A ki rály .ebben a beszédében azt mondotta, bogy életének legszebb napja volt, amelyen az epiruszi görögök fölszabadítását megélte. Ekkor legidősebb fiának, aki ezt a dicsőséget kivívta, a generalisszimusz címet adta és unióst nem marad egyéb bátra, mint hogy őt király lyá is tegye. Belgrád, március 19. Itt ma reggel terjedt el György királyi megöletésének hire abban a határozott formában, hogy a gyilkos egy bolgár komitácsi. A jelentés hihetetlen szenzációt és megdöbbenést okozott, különösen a kormányhoz közel álló körökben. Szófia, március 19. A görög király meggyilkolásáról szóló első hirek tegnap este érkeztek a palotába. Gesov miniszterelnök maga vitte el a királynak a szaloniki-i bolgár parancsnok táviratát, amely azt jelentette, hogy György görög király kevéssel hatodfél óra előtt meghalt. A bolgár parancsnok azt jelentette továbbá, hogy a merénylők többen, de mindenesetre legalább ketten voltak. Kettőt közülök letartóztattak. A gyilkosság hire az egész városban rendkivül mély benyomást keltett. Kizártnak tartják, hogy a merénylők bolgár emberek lettek volna, valószínűbb, hogy egy politikai fanatikus követte el c a gyilkosságot. A RÉSZVÉT. Szófia, március 19. A .görög király meggyilkolásáról érkezett hirek rendkivül mély benyomást tettek. Ferdinánd királyt a h.ir mélyen megrendítette. Azonnal táviratot küldött Konstantin királynak, akineik a gaz merénylet fölött való mély fájdalmának ° V>t-r kifejezést. Gesov miniszterelnök a bolgár kormány és a bolgár nemzet nevében Venizeloszrak küldött táviratot, amelyben mély részvétét. fejezte ki. TVindsor, március 19. A Reuter ügyi ')':: ség jelenti: A vindsor, i polgármester a ki rá-